2016. február 20., szombat

Tegnap

Tegnap azon az úton jöttem haza, amelyen Bonikához jöttem oly sokszor, mikor igazán siettem. Azóta még nem jöttem haza úgy, mint tegnap.

És végig emlékeztem. A garázsnál sokszor ott volt István és Suba. István molyolt a garázsban, Subi csak álldogált. István nagyon szeretett velem beszélgetni, sokszor már úgy kellett tőle elköszönnöm, hogy mennem kell, mert Bonika vár, mi még a séta előtt vagyunk.

Továbbmenve előttem volt a mókuska, amelyik ott sétált lent a fák közötti talajon, kaját keresgélve. A néni az első emeleten, aki szintén szerette a galambokat, etette is őket. A néni kint cigizett az erkélyen, valahogy szóba elegyedtünk a mókusokról, madarakról és Bonikámról is. Egy idő után észrevettem, hogy visszahúzódott, ha meglátott engem. Lehet, hogy csak képzelem, de így éreztem.

Továbbmenve előttem volt a szenvedő fehér-vörös cica. Nagyon rosszul volt látszott rajta. Csak gubbasztott a fa alatt, meg sem mozdult, ahogy közelebb mentünk Bonikával. A lakók vagy a gyerekek tettek neki inni, talán enni is. Másnap ott feküdt holtan az út szélén:-(((

Továbbmenve magam előtt láttam a fekete rigó fészkét, ahogy költött, aztán nevelte, etette a fiókákat. Tavaly még számoltam a rigó fészkeket...

Továbbmenve szomorúan tapasztaltam, hogy rettenetesen megritkították a fák tövét, így a rigók nem tudnak hova bújni.

Továbbmenve láttam, hogy a mi házunknál, a túlsó lépcsőháznál kibújt a hóvirág. Ica néni már szépen rendbe tette a kis kertet. A nászasszony is kapirgált már az ő kertjében, de azt nem szeretem, tiszta dzsungel szokott lenni.

Így érte haza.

2016. február 18., csütörtök

Buták

Nem értem, hogy buta emberek miért jelentkeznek okos játékra, kvíz-szerű játékra...
Nézem a Maradj talpont. Szeretem, ez 1 jó játék, érdekes, lehet belőle tanulni és jó a Gundi.
De ma is mi volt, emberek!
Nem ismerik Rózsa Sándort, fingjuk nincs, hogy volt ő.
Valamint:
ki kellett találni Placido Domingó nevét. Adta magát, egyszerű volt. A játékos kitálalta, hogy Domingo, de nem tudta a keresztnevét. Hát, ilyen nincs, ezt nem hiszem el.

A játék előtt mindenki előadja magáról, hogy ő mekkora ász, aztán 1 nulla. Tegnap is volt 1 csaj, valami borzasztó egyszerű volt az első kérdésre a válasz - már nem emlékszem, hogy mi - és nem tudta a hülye, nem tudta.

Nem is idegesítem magam. Istenem, ha mindenki olyan okos lenne és főleg - vagy leginkább - intelligens mint én:-))), mennyivel jobb lenne a világ folyása:-)
(Na, jó, annyira nem vagyok okos:-( )

2016. február 15., hétfő

Mennyi idióta ember van...

... velem együtt.
A következőket csak értheti, aki helyismerettel rendelkezik, de megpróbálom érthetően leírni.
Az egyik buszmegállóban, a Vasgyárban, 2 busz állt egymás mögött. Mindkét busznak ugyanaz az útvonala a következő 1, azaz egy megálló során az Újgyőri főtérre. Az előttünk lévő 21-es busz útja tovább vezet az Újgyőri főtérről a város felé, nekünk végállomás van ott.
A Vasgyárban a mi sofőrünk meg sem akart állni, hiszen, aki akart felszállhatott az előttünk álló buszra, mert - ahogy írtam - 1 megállóra ugyanaz az útja mindkettőnek, nekünk a végállomás.
Na, 1 nő örülten szaladt hátra a mi buszunkhoz, lihegve felszállt és szóba elegyedett a buszsofőrrel, ismerik egymást. Kérdezte is a sofőr a nőtől, hogy mi a frásznak rohant a mi buszunkhoz, hiszen a másik ugyanoda viszi és mivel nem a a másikra szállt, abból látható volt, hogy nem akar a város felé tovább menni. Mire a nő: - Azért, mert te 10 méterrel tovább viszel.
Hát, azt hittem lehidalok. Szóval, a mi buszunk valóban kb. 10 méterrel előrébb áll meg a következő megállóban, mint a másik, csak épp az nem jutott eszébe, hogy a mi buszunkhoz meg kb. 10 métert visszafelé kellett szaladnia:-))) He-he-he.

Hogy én miért vagyok hülye?
Mert elkezdtem szervezni a 40 éves érettségi találkozónkat........................................ (40 pont. Aki akarja, számolja meg:-) )