Viktor emlékére

Ma 1 tragédiával kezdődött a nap. Itt bent melóban 1 fiatalember ('78.01.31-én született) összeesett az épület bejárata előtt és meghalt. A takarítónő kolléganőm és én próbáltuk újraéleszteni, míg a mentők kiértek. A mentők kb. 30 percen keresztül próbálták visszahozni, sikertelenül. Most van náluk másfél hónapos kisbaba.
A procedúra már lement, el is vitték. Az egész ház teljesen kivan.
Nyugodj békében, Viktor.

Répcelakról jött hozzánk, 2 hónapja, mert ők mindketten idevalósiak a feleségével és most, hogy a baba jött, kérelmezte Viktor, hogy hadd dolgozhasson itt, hiszen olyan a rendszer, hogy szinte bármilyen munkát bárhonnan el lehet végezni. Ahogy beszéltem most 1 répcelaki kolléganővel, ő mondta, hogy állítólag volt vmi gyerekkori szívbetegsége, de nem nagyon beszélt róla.

Portás Laci vette észre a monitoron, hogy Viktor ott fekszik a bejárat előtt, de mivel épp nem mászkált senki, ezért nem vette észre senki. Gyorsan felszaladt és szólt, Irénke akkor ment ki. Én arra lettem figyelmes, hogy hallom Irénke őrülten kiabál: Lajos, Lajos gyere gyorsan baj van.

Kérdezem, mi baj van, de akkor már láttam, hogy valaki fekszik az épület bejárata előtt a földön. Irénke azt mondja nagy baj van, szóljál Lajosnak. Hátraszaladtam Lajos irodájáig, de nem volt ott senki, nem reagált senki. Akkor gyorsan visszamentem, mondták, hogy Viktor összeesett. Erre én mondtam, hogy akkor hívni kell a mentőt, de K. Laci már akkor hívta őket és én is, szinte egyszerre telefonáltunk.

Aztán kimentem az épület elé, Irénke próbálta újraéleszteni. Letérdeltem én is és átvettem a szívmasszázst, ő pedig lélegeztetett. Ezt addig folytattuk, míg a mentők megérkeztek. Biztató volt, hogy néhányszor úgy tűnt, mintha vett volna levegőt, de most már tudom, hogy csak a visszaáramló levegő rezegtette meg a hangszálakat. Ez talán 3x volt így, utána semmi. A szája lila volt, a bőre fehér, a nyelve furcsán állt a szájában és némi vizelet is látszott a nadrágján.

Ez a nagydarab, vagy 2 méter magas, alig múlt 34 éves fiatalember itt fekszik kiterítve.

A mentősök megkérdezték, hogy szívműtétje volt-e, mert műtéti heg látszott a mellkasán, de nem tudtunk mit mondani, hiszen olyan keveset tudunk róla. Kiütötték néhányszor a defibrillátorral, de halott volt. Kétségtelenül és visszavonhatatlanul már halott volt. Kb. 30 percen keresztül próbálták visszahozni a mentősök. Nem sikerült. Elment. Viktor elment. Itt hagyta az újszülött gyermekét, akinek semmilyen élő emléke nem lesz az apukájáról és itt hagyta a fiatal feleségét.

A mentőtiszt és az utána kiérkező hatósági orvos is azt mondta, hogy ha 1 intenzív osztályon van és 6 orvos veszi körül, akkor sem lehetett volna megmenteni.
Gyakorlatilag, már halott volt, amikor mi próbáltuk újraéleszteni, de ezt nem tudhattuk még akkor és bíztunk.
Mikor a mentősök megjöttek, az egyik kolléga engem is úgy kísért be és ültetett le, mert kint ültem a földön a ház előtt.

Kedves Viktor, űrt hagytál magad után. Ki hoz nekem ezután magvas zsömlét, Viktor?
De ha el kellett menned, akkor nyugodjál békében.