A matrac

Nos, az új matracomon jól esett az alvás. Figyeltem, ahogy körülölel a süppedő memóriahab. Jól esett. Jól esett, hogy nem nyomja a csípőcsontomat, hogy hasra fekhetek anélkül, hogy a cicimet pakolgatnám. Ez tényleg jó volt:-)

Azért van 1 probléma. Az ágymelegítőm lecsúszik róla, nem tudom mit tegyek, mi lenne a megoldás. Szeretek ilyenkor - hűvös időben - meleg ágyba bújni esténként. Most a matrac alá tettem az ágymelegítőt, de ez halott ötlet, nem fogja a 6 centit átmelegíteni. Szóval, ezen még agyalok.

Más.

Andika ma bent volt "rendesen". Persze, mert a főnöke is bent volt. Én már nem kérdezek tőle semmit. Mert épp megkérdezhettem volna, hogy sikerült-e a felbugyogó szart kitakarítani a pincéből, miközben postolgatott a facebook-on. Ha-ha-ha. Nem is szeretek már beszélgetni vele, mert folyton hazudik. Azt sem hiszem el, amit kérdez. Arra jó, hogy nagy ritkán kérdezek tőle 1 kis angolt. De tényleg ritkán. Ami nekem kell angol, azt igyekszem megoldani.

Más.

Apa jön holnap, itt lesz pár napot. Remélem, megleszünk különösebb veszekedés nélkül. Nehéz vele, de azért én hívtam őt, tudom, jól esik neki, de nem értékeli.

Majd beszámolok:-)

Matracom

Hurrá, megérkezett a Dormeo fedőmatracom. No, ez itt nem a reklám helye, csupán tényként leírom. Már elég régóta készültem venni, most jött össze.

Az öcsém mindenáron 1 normál matracra akart rábeszélni, hogy jó lesz majd, ha veszek 1 új ágyat. De nem akarok új ágyat. Ez jó is, szép is, szeretem is.

Csak a gerincemmel van már némi gond, kicsit kényeztetni kell, ezért vettem egy 6 centis fedőmatracot. Kaptam hozzá anatómiai párnát és 1 mikroszálas paplant. A paplant egyelőre nem próbálom ki, kicsit vékonynak találom.

Viszont alig várom, hogy ágyba kerüljek és ráfekhessek erre a finom, memóriahabos matrackára. Nagyon bízom benne.

Más.

Andika kolléganőm tegnap 1-kor lelépett, hogy majd jön vissza. Persze, a főnöke nincs, azt csinál, amit nem szégyell. Hát, neki jó vastag bőr van a képén, mert semmit nem szégyell. Úgy hazudik, mintha könyvből olvasná.

Irénke mondta, hogy olyan mocskot hagyott maga után az irodában, hogy majdnem kifordult. A kóla végigfolyva a pultról az asztalra, meg nem törölte volna, ennyi igénye nincs és a poharak, meg egyebek beleragadtak, jó régen ott lehetett. Hát ez Andrea. Ilyen trehány nőt még életemben nem láttam, mint ő és ezt értsd sz szerint.

Ma azt mondta, hogy - náluk vagy az anyukájánál, nem tudom - 1 hete nincs fűtés és meleg víz. Helyeseltem, hogy borzasztó, de 1 szavát nem hittem, hiszem már rég benne lettek volna a tv-ben.

Aztán ma már csak délig bírta, lelépett a következő szöveggel: elflexeltek valami csövet és folyik fel a pincéjükben a szar. Na, ezt sem hiszem, mert kicsit később már posztolgatott a facebook-ra, pedig, ha ott a szar folyik, akkor takarítani kell, nem postolgatni.

Azt szokta csinálni, hogy estefelé visszajön és lehúzza a kártyáját, mintha egész nap bent lett volna.

Na, ez ő. Egy hazug, ... áh, nem is tudom minősíteni.

Lehet, hogy még nagyon összeveszek vele, mielőtt elmegyek nyugdíjba.

Felhúztak ma

A hülyeséget egyre nehezebben viselem.

Ma például olyan adatokat kellett volna szolgáltatnom, amiről nem létezik adat. Érted? Olyan nincs, amit kérte. Mondtam, hogy ráütök a hasamra és mondok 1 számot. Ha egyszer nincs, akkor nem tudok mit mondani, mit csináljak? Már majdnem kiabáltam, hogy de hát értsék már meg, hogy ilyen nincs. Nem nagyon akarták megérteni. Teljesen kiakadtam., aztán leálltak a témával. Pedig ez még elő fog jönni, míg el nem megyek nyugdíjba.

Apropó nyugdíj. Elkezdtek fűzni, hogy maradjak, ne menjek nyugdíjba, de egyrészt nem veszem komolyan, másrészt eszem ágában sincs maradni, pláne, mikor ilyen ökörségek történnek, mint a fenti, meg majd, amit most írok.

Szép, paraszti központunkban, ahol a dolgozók nagy része is az, az IQ-juk minden esetre mélyen a minimum léc alatt van, módosítottak 1 - hogy is mondjam, nem akarom nevén nevezni - előírást. Nevezzük előírásnak. Na, ennek vannak mellékletei és a hülye kis libák, akik csinálták ezt a módosítást, azt a mellékletet tették vissza, amit már legalább 5 éve nem használunk. Ilyen ostobák. Nem tudom most itt részletezni, mert azért még csak munkaviszonyban vagyok velük, de ostoba falusi picsák.

Mondtam az egyiknek, hogy te még a homokozóban voltál, mikor már nem használtuk ezt a mellékletet, amit most visszapakoltatok.

Kíváncsi leszek rá, hogy elgondolkodnak-e rajta. Nem hiszem, ahhoz kevés az eszük.

Jajj, ami nagyon tetszett, hogy az előírás fedőlapján ott virít, hogy szakmailag ellenőrizte a főnökük. Hát, kb. ő is az az ész, mint a beosztottjai.

Egyébként pedig nagyképűek, beképzeltek és cinikusak. Többen azt hiszik, hogy ők szarták a spanyolviaszt.

Utálom őket, alig várom, hogy megszabaduljak tőlük.

Dehogy maradok, eszem ágában sincs.

Az a baj, hogy én sokkal okosabb és intelligensebb vagyok, mint azoknak a parasztoknak a nagy része. Ez most biztos nagyképűen hangzik, de hidd el, így van:-)

Legfőképp ezzel indokolom azt, hogy nehezen tűröm más butaságát

UTÁLOM A BUTÁKAT!

Hanyagolás

Már megint régen voltam, pedig szinte minden nap tudnék írni valamit. No, nem nagy vagy különleges dolgokat, de történnek apróságok, megosztásra érdemes kis dolgok.

Mivel az előzőeket nem írtam le, így csak a mait teszem meg.

Folyt - folyik(?) a budim, már elég régóta. Nem nagyon, csak kicsit, de az is több a kelleténél. Sokszor éjjel arra ébredek, hogy a WC szifonja újratölt. Marha idegesítő tud lenni. Megtanultam úgy lehúzni, hogy viszonylag jó legyen, de ha bárki itt volt nálam és használta a WC-t, utánuk mindig zubogott le a víz, nem győztem utánahúzással valamennyire helyrehozni.

Korábban már jeleztem a szerelőmnek. Volt itt nálam falvédőt feltenni, de 1 csúnya megjegyzése miatt megharagudtam rá, így mondtam is neki, hogy a WC-t hagyjuk, nem kell megnéznie.

A megjegyzés rövid "története".

Amit tudtam előkészítettem a szereléshez mindent, tényleg, de az ágyat nem húztam ki. Mikor kihúztuk együtt, mondtam, hogy szeretnék kicsit felporszívózni az ágy mögött --- természetesen a porszívót is bekészítettem. Erre ő: Ezt már mind meg lehetett volna csinálni. Mire én: persze, egyedül huzigáljam az ágyat. Mire ő: van neked fiad is meg lányod is.

Erre marhára besokalltam és mondtam, igen, a lányom Pesten van és a fiamnak is sok elfoglaltsága a családján kívül is. Ezután mélyen hallgattam, igazából nem tudtam még jó szívvel hozzászólni sem.

Szóval, ekkor eldöntöttem, hogy inkább nem hívom őt többet, ha 1 mód van rá, inkább kikerülöm. Bár, pénzt nem szokott kérni, csak az anyag árát, de én inkább fizetek érte másnak. Különben is, sokszor olcsó, szar dolgokat vett nekem, mert úgy könyvelt el engem, hogy én csóró vagyok és biztos azt gondolta, hogy nekem az is jó. Na, így jártam a karnisokkal, amit vett, borzasztóak, utálom. Ha én veszem, egészen biztosan nem ezt a típust veszem, nagyon nehezen mozog benne az akasztóka. Ja, és vért izzadtam, amíg felakasztgattam a függönyt, meg a sötétítőt.

Szóval, ma áthívtam 1 szomszéd vízszerelőt, ő megcsinálta a tartályt, ámbár, sajnos, hallom, hogy néha még most is megnyit a szifon.

Mondtam neki, hogy visszahívom, ha nem lesz jó.

Hát, ócska befejezés, de ez van.