Életem egyik...

... legrosszabb, ha nem a legrosszabb karácsonyán vagyok túl. Borzasztó volt, még most is nagyon felzaklat, ha visszagondolok.

Csütörtökön Lackóékkal elautóztam Viviékhez. Ajándékot korábban kaptam aputól és Viviéktől, rajtuk kívül senkitől nem kaptam semmit. Jó, Laciék már nem vesznek 1 idő óta, pedig én mindig viszek nekik, de Lackóéktól sem kaptam semmit, holott odaadtam nekik a 20 ezer forintot, vagyis négyükre fejenként 5 ezret, cserébe nem kaptam semmit. Lacinak vittem 4 db tusfürdőt, a hülye egyet vissza akart adni, hogy ő is adjon nekem vmit. Ha nagyon akart volna adni vmit, vehetett volna, mert tudta, hogy kap tőlem ajándékot. Ami a legjobban felháborított, hogy apa Lackóéknak adott 40 ezer forintot (nekem korábban a 10-et) Viviéknek 1 huncut petákot sem. Meg is kérdeztem tőle, hogy képes ezt megtenni, de értelmes választ nem tudott adni. Hát, nálam leírta magát, de nagyon mélyre. Most már én is azt mondom, amit az öcsém szokott, vén szar, amiért kicsit szégyellem is magam, de nem baj, ez van, ezek mennek, meg a bárányfelhők.

Pénteken Kata kivitte Lackót Ferihegyre (Lackó Kínába utazott 19 napra), utána jött értem apuékhoz. Mikor Katáék megjöttek, apa köszönt nekik, aztán bevonult a szobájába. Mikor eljöttünk, mondtam is neki, hogy jót beszélgettünk. Katával kora délután hazaértünk.

Szombaton ki sem tettem a lábam itthonról, még a szemetet sem vittem le.

Vasárnap átmentem Ágihoz, semmi extra.

Hétfőn pont ugyanaz, mint szombaton. Jó itthon lenni. Nagyon nyugis napjaim vannak.

Ma kedd van, szilveszter. A kib@szott tűzijátékok egyfolytában, konkrétan megállás nélkül durrognak. Nagyon sajnálom a félős állatokat😢 

Sokat telefonáltam ma. Ja, és tegnap is. Ma hívott Laci, de nem tudtam beszélni vele, mert épp a másikon már mással beszéltem. Aztán, mikor visszahívtam, már nem volt otthon, aput meg alig több, mint 1 perc alatt leráztam. N-E-M A-KA-ROK beszélni vele! Most este hívott Laci, hogy nem hívtam vissza. Mondtam, hogy visszahívtam, csak már nem volt otthon. Búékot kívánt és mondta, hogy mennek fogorvos Ágiékhoz. Velük töltötték a szentestét is, aztán apuéknál szintén együtt voltak 25-én, nyilván ezért nem jutott eszükbe, hogy én egyedül itt vagyok... és megérdemelnék legalább telefonon 1 karácsonyi jókívánságot. Ja, mert arról is volt zó, hogy én is felmegyek szentestére, beszéltünk róla Lacival, de elfelejtette. Mint, ahogy azt is elfelejtette, hogy esetleg a családi összejövetel után fent maradok pár napot és csinálunk vmi kis programot. Na, mind1, szarnak rám magasról, ők azt hiszik, nagyon magasról, de nem fogom tűrni. Visszaszarok...

B@ssza meg, qrvára elegem van belőlük. Ennyire még sosem voltam kiakadva, bocsi.

BÚÉK!

Nem szeretem már...

... a karácsonyt, de erről majd később.

Szombaton Áginál voltam. Korábban megígértem neki, hogy átmegyek, de nem nagyon szokott hívni, én meg hívás nélkül nem megyek. Most viszont gipszben van a lába... Felajánlottam neki, hogy felporszívózok, elmosogatok vagy kimosok, de nem élt a lehetőséggel. Különben sokkal nagyobb rend volt nála, mint mikor neki kell mindent csinálni.

Vasárnap nem voltam sehol.

Hétfőn még vásároltam pár dolgot. Iszonyú mínuszban vagyok önmagamhoz képest, de majdcsak behozom vhogy. 

Aztán eljött a kedd, karácsony szenteste. Lackó feljött a gyerekekkel, de csak azért, mert Kati nagyitól levitte az ajándékokat, meg vitték el hozzájuk Kati nagyit is. Az exférjem is ott volt náluk, sztem ott is aludt, csak engem em hívnak sose.  Lackónak több, mint 3 és fél éve főzök keddenként több napra való kaját, de ez biztos nem elég ahhoz, hogy bármit megérdemeljek tőlük. Sose kapok még 1 jó szót sem, 1 érdeklődést sem, hogy hogy vagyok, csak akkor hívnak, ha szükség van rám. Azt hiszem ezek után befejezem a főzőcskézést. Időt, pénz, fáradságot nem kímélve készítem a fini kajákat, de cserébe nem kapok SEMMIT. Ez engem nagyon elkeserít. Lackó meg a gyerekek letudták a boldog karácsonyt, mikor itt voltak, Emesétől tudtam meg, hogy Kati nagyit is viszik, meg, hogy az exem is ott lesz, Emese már cserfesebb. Kata fel sem hívott.

És nem hívott fel apu sem és az öcsém sem. Hát, eléggé fáj. Úgy tudom fogorvos Ágiéknál karácsonyoztak, 1 telefonhívásnyi idő nem jutott rám... Nagyon csalódott vagyok.

Aztán este nagy meglepetés ért, 1xcsak csöngettek... Ki lehet az ilyenkor, Jézusom, gondoltam. Persze, nem  Jézuska volt😁 Képzeld, Viviék leptek meg. Szóval, ők hozták el az exemet Ózdról és benéztek hozzám 1 rövid időre. Nagyon jókor jött ez a meglepi, mert épp eléggé magam alatt voltam. Vártam a gyertyagyújtáskori telefonhívásokat, de nem jött senkitől és akkor betoppantak Viviék.

Sírtam... örömömben😍 Annyira hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt így hozta össze. A sok rossz mellett kaptam jót is. Sőt, még ajándékot is hoztak, pedig én már megkaptam az enyémet.

Ma - szerdán - sétáltam, elég jó idő volt. Ja, de délelőtt sokáig ágyból néztem a tv-t.

Holnap - csütörtökön - Lackóékkal megyek Viviékhez, ott lesz az egész szent család, aztán apuéknál alszom 1 éjszakát. Lackó pénteken repül Kínába, Kata kiviszi a reptérre, aztán gondolom, jövünk haza. Ők is mennek a saját kupijukba... Vivi mesélte, hogy, mikor az exem belépett a házba, azt kérdezte, hogy költözködnek-e, mert olyan kupleráj volt. Nagy szomorúsággal tölt el, hogy koszban és kuplerájban élnek, igénytelenek és úgy látom, hogy már Emese is az.

Na, ez van. Majd beszámolok, ha hazajöttem.

Nincs cím 😁

Visszatérve a pesti utam további élményeihez, nagyon klassz volt a Szépművészeti Múzeumban a Rubens kiállítás megtekintése. Sajnos, fényképezni nem lehet az időszaki kiállításokon, csak a Román Csarnokban tudtam pár képet készíteni, ami egyébként gyönyörű.

Szépművészeti Múzeum - Román csarnok 

Szépművészeti Múzeum - Román csarnok

Szépművészeti Múzeum - Román csarnok

Másnap, szerdán hazajöttem. Nem is ebédeltem már Pesten, mert törekedtem arra, hogy világosban hazaérjek. Sikerült. Jó volt újra itthon, de nagyon utálom télen ezt a hideg lakást.

Csütörtökön lementem a bankba, szerencsére nem voltak sokan, hamar végeztem. Azután a Szinvaparkba mentem DM-be és gyógyszertárba vásárolni.

Pénteken egyetemi nap volt, de most a Zenepalotába kellett menni. Szar volt, hogy rövid legyek és tömör. Az első előadó a boszorkányüldözésről beszélt, de semmi tematika nem volt az előadásában, összevissza kapkodott. Borzasztó volt. Ezután 1 karácsonyi koncert volt 1 kis énekkarral és 1 zongorával. Ezzel az volt a baj, hogy bús, egyházi hangzású dalok voltak, mind Jézus születéséről szólt - asszem. Szóval, nem dobta fel az estémet. Ezt a tanévet végigjárom, aztán soha többé. Nem tetszik úgy általában az egész. Volt pl. 1 nőgyógyász, aki az önéletrajzát adta elő magánjellegű képekkel illusztrálva. Ha-ha...

Alig vártam, hogy szombaton végre legyen 1 napom, amikor csak itthon vagyok. Végeztem a szokásos dolgaimat.

Vasárnap már nem volt bérletem, de lesétáltam a Pennybe. Megleptem magam 1 kis alkoholos édességgel, vettem 1 kis csülköt, amit csak meg kell majd sütni, semmit nem kell vele csinálni és akciós volt a budipapír. 100.- Ft azért jelentős, azt már érdemes kihaszálni.

Hétfőn megint itthon voltam.

Kedden, huú, isteni kaját készítettem. Gesztenyével és aszalt szilvával töltött csirkemellet. A tetejére is tettem a maradék gesztenyéből és legvégén ráolvasztottam 1 kis sajtot.

Itt még a tepsiben, sajttal a tetején

Így nézett ki kettévágva 1 üres tányéron

Szerdán mentem a gyerkőcökért a suliba. Természetesen elmentünk sütit venni, Gáborkám somlóit választott😍 Hátha a nyomdokaimba lép somlói-imádat terén😁

Csütörtökön fodrásznál voltam, most 12.200.- Ft-omba került a fejem. Már marha szépnek kéne lennem😁😂 De meg kell, hogy mondjam, hazafelé jövet összefutottam 1 régi fodrászommal és nagyon dicsért. Jól esett.

Közben kiderült, hogy Ági barátnőm eltörte a lábát. Ma voltam vásárolni, megkért, hogy neki is vegyek vmit, amit holnap át is viszek hozzá.

Nagyon fini mákos bejglit vettem  Tescoban.

(Közelít a karácsony, de minek? Nem nekem. Én itthon leszek egyedül, magányosan... 😢 )

Dec. ...

... 02-a óta sok minden történt.

Kedden - csak önmagam tudom ismételni - a szokásos főzős napom volt.

Szerdán bevásároltam, mert apuék lejöttek Pestről csütörtökön, arra muszáj volt 1 kicsit készülni.

Jól sikerült a csütörtök, 1 isteni szoljankát főztem apuéknak, Karcsi 3x szedett a levesből😊 Ebéd után el akartunk menni adventi villamosozni, de legnagyobb sajnálatomra elnéztem a menetrendet, így lekéstük a villamost. Gondoltuk, akkor elmegyünk majd azzal, ami jön visszafelé, de az meg nem jött, pedig sokat vártunk a megállóban. Igazából 1 villamos sem jött, nem tudom mi lehetett. Így elmentünk sütit venni - Laci óhaja volt, meg a leves után jól esett -, utána kimentünk a várhoz a Lovagi Tornák Terére, aztán haza. Apa nem is jött a Lovagi Tornák Terére, azt mondta, fázik, ezért sütizés után adtam neki kulcsot és hazament. Egyébként szar, barátságtalan, hideg idő volt. Még itthon eltöltöttünk együtt 1 kis időt, aztán elindultak vissza Pestre.

Pénteken nem mentem az egyetemre, vhogy nem volt túl jó a közérzetem, meg úgy gondoltam 1 félévben 1 előadást kihagyhatok.

Szombaton jöttek Lackóék mikulásozni.

Vasárnap délelőtt felutaztam Pestre, Viviék már vártak a Keletinél.

Ez volt a vonaton:

Hogy mi ez? Hát kérem, a vonat dupla ablaküvege között ennyi víz lötyögött. Akár halat is lehetne benne tartani - némi túlzással...

Viviéknél ebédeltem, a kérsemre sóban sült csirkét készített, fini volt😋 Volt idő pihenni, én szafarit is néztem a qrva nagy tv-jükön, olyan másfél méter az átmérője, kilakkoztam a körmömet, Vivi kivasalta a hajaimat😉, a sajátomat és a dúsítást együtt. Jó lett, még most is tartja a formáját. Este fél 8-ra mentünk a Kings on Ice-ra ketten Vivivel. Nagy élmény volt mindkettőnknek.

Néhány kép:

Jevgenyij Pljuscsenko - hát, már nem ugrik, csak szépen korcsolyázik, de egyértelműen ő a sztár, mindenki imádja, tombolt a közönség, mikor megjelent.

Edvin Marton és az ő Stradivarija

Jevgenyij Pljuscsenko, Edvin Marton és a 6 éves Alexander Pljuscsenko, Jevgenyij kisfia, valamint még 1 fellépő, aki itt térdel elöl

Éjjel még elvittek Viviék apuékhoz, ott aludtam.

Másnap, kedden, vidékre mentünk 1 ismerőshöz, erről nem szeretnék sokat írni, csak annyit, azon izgultam, hogy ne kelljen elmennem pisilni, mert olyan volt az illető fürdőszobája...

Innen folytatom.

Beköszöntött...

... igen, b@sszus, beköszöntött a tél. Számomra ez a legutálatosabb évszak. Persze, tudom, vannak szépségei és én is tudok gyönyörködni a szép, havas tájban, de rettenetesen utálom a hideget, sokat fázom telente és utálom a havat követő latyakot.

A nagyszobámban múlt héten volt olyan nap, amikor 20 fokot mutatott a hőmérő - és ott semmilyen fűtés nincs -, bár biztos besütött a nap. Az nagyon sokat jelent. Ha nem süt ki a nap, ki sem húzom a sötétítő függönyt. Egyrészt azért, mert így is, úgy is villanyt kell kapcsolni, másrészt azért, mert szigetelnek a függönyeim. Jó minőségű, vastag sötétítőim vannak, amikor kicsit elhúzom és kikukkantok az ablakon, érezhetően sokkal hidegebb levegő van az ablak és függöny között, amit így a függöny nem enged át vagy legalábbis nem annyira.

Nem emlékszem, hogy volt-e valaha olyan november, amikor reggelente nyitott fürdőszobaajtónál tudtam végezni a reggeli rutint. Persze, ment a fűtés, de az ajtót nem kellett becsuknom egészen tegnapig, mert tegnap reggelre megérkeztek a mínuszok.

Most már többször kajálok itt bent a kisszobában, mert a konyha is egyre hidegebb.

Az elmúlt éjjel még csak behajtva volt a kisszoba ajtó, de nem esett jól, hogy pont rám jött a hideg az előszobából. Ma éjszaka már kilincsre fogom csukni az ajtót.

Szombaton egyébként kimostam a póthajam, de baromi rosszul száradt meg. Mindegy. Újra kéne mosni, de tuti nem fogom. Majd 2 hét múlva. A fodrászom írt, hogy csütörtökön mennem kéne festetni, de apu meg az öcsém bejelentkeztek pont csütörtökre, így az ugrott. A legközelebbi időpont dec. 19. reggel fél 10. Hajnalba kell majd kelnem, de hát, ez van, ezt kell elfogadni. Ha már beleugrottam ebbe a hajmizériába.

Tegnap kimentem Diósgyőrbe a várhoz, adventi gyertyagyújtás volt, de nemhogy a koszorút nem láttam, még csak a közelébe sem jutottam. Nem is a vallás miatt mentem, hanem fotózni akartam. Maga a Diósgyőri vár a 4 tornyával most olyan, mint 1 adventi koszorú, mert az egyik tornyát lilával világítják meg, mint az adventi koszorún az első gyertya.

Szép, ugye?

Ma csak a madaraknak vittem kaját, mert a hóban már nem találnak, egyébként nem mentem sehova. Szorgalmas akartam lenni, de valahogy nem jött össze...

Zsúfolt hetem lesz. Holnap főzés, szerdán megint vásárolok és kicsit takarítok apuék érkezésére. Csütörtökön jönnek apuék, pénteken megyek az egyetemre és hétvégén valamikor Pestre.