Ma 1...

... hete itthon voltam és takarítottam. Másnap családi összejövetel volt Lackóéknál, gondoltam, ha valaki feljön hozzám, legyen a szokásos rend és tisztaság. Meg amúgy is sörkifli tésztáját állítottam össze, azt ki kellett vinni Lackóékhoz, tehát abban maradtunk, hogy az előbb érkezők jönnek értem és visznek el a cuccal. A sörkifli tésztáját másnap állítottam össze, de ez 1 elég időrabló munka, így mindent előkészítettem, kimértem minden hozzávalót, kikevertem a vajat, kikészítettem az összes tálat, fakanalat, kést, szóval mindent, még a tojás feltöréséhez a poharat is.

Reggel időben felkeltem, gyorsan összeszedtem magam és pont nekiálltam a tésztának, mikor csöngött a telefon. Apa lakás, ezt írta ki a telefon, gondoltam, biztos most indulnak, azért hívnak - ez volt 9 után pár perccel. A öcsém volt a telefon túlsó végén és kissé feldúlt hangon mondta, hogy apu megint elesett, nem tudnak eljönni, mert képtelenek lejönni a 3. emeletről. Apa állapota meredeken zuhan lefelé. Felhívtam Vivit, hogy ez van és bár őt nem szereti a nagyapja, de az első mondata az volt, hogy "és, ha elmegyünk és segítünk?" Mondtam, hogy beszélje meg Lacival. Megbeszélték, de Laci nem vállalta már az utat így sem, ők otthon maradtak. Viviék jöttek értem délben és a a sütésre előkészített sörkiflikkel - 4 tepsivel - elindultunk. Kata rögtön be is tette sülni a kifliket, neki jó sütője van, nekem szar. A kiflik finomak lettek. A kaja jó volt náluk. Volt 3 féle sült csirkecomb, krumplival, kukoricasalátával, savanyúsággal, ki hogy akarta. Sertéssült is volt, meg még az egész előtt előétel is volt. Mindenféle innivaló is volt, sósnak a sörkifli volt, Kata pedig sütött 1 málnás tortát. Sokat játszottunk társassal és kártyával is. Az idő eleinte nem volt túl barátságos, de délutánra már kipendült, ennek ellenére végig a házban maradtunk. Este 6 után hoztak haza Viviék, ők meg mentek tovább hozzájuk haza.

Vasárnap itthon voltam, lazítottam.

Hétfőn Marikával sétáltunk, de előtte én felmentem a postára, feladtam csekkeket neki is és magamnak is. Utána sétáltunk, bementünk a zöldségesbe, vettem 1 kis cikk dinnyét, ez volt az idén az első. Tűrhető volt.

Hétfőn apunál kint a volt a háziorvos, mert Laci beszélt vele még a szombati eset után. Írt fel neki infúziókat, meg vitamin szurit. Laci vett 1 járókeretet apunak... idáig jutott...

Kedden itthon voltam, mostam főztem és belevágtam 1 nagy dologba👀 Leszereltem mindent Szotyi kalitkájából és elmostam. Az ülőrudakat, amelyek igazi faágak, először lecsiszoltam, aztán alaposan elmostam folyóvíz alatt. A kalitkát is beleállítottam a kádba és körömkefével megsúroltam. Hát, nem mondom, hogy tökéletes lett, de szebb, tisztább, mint volt. Ez a munka úgy megizzasztott, hogy patakban folyt rólam a veríték.

Másnap - szerdán - nagy nap volt, bérletet vettem magamnak😃 Július 05-én lejárt a bérletem, azóta alig tettem ki a lábam a lakótelepről. Most azért vettem, mert másnap fodrászhoz mentem. Na, ha már megvettem a bérletet, ott az Újgyőrin, el is költöttem vagy 13 ezer forintot, ja... Voltam 100-as boltban, Sparban, gyógyszertárban és DM-ben.

Csütörtökön mentem a fodrászhoz. De utálom. Életem egyik legrosszabb döntése volt, mikor belevágtam ebbe a póthaj projektbe. A kapott időpontnál 10 perccel hamarabb értem oda. Az üzlet zárva volt, de voltak bent. Észlelte a fodrász, hogy ott vagyok, kinyitotta az ajtót és kiszólt, hogy várjak ott kint. Hát, v@zze, ilyennel még nem találkoztam. Egy pasi volt bent, akinek póthajat ragasztottak, azért nem mehettem be. Nem kicsit esett zokon...

Innen folytatom...

A cirkusz...

... után másnap - pénteken - 9 óra 40-kor ébredtem. Hihetetlen volt, sosem szoktam ilyen sokáig aludni. Na, jó, mondjuk évente 2x-3x, esetleg 4x. Egyébként itthon voltam egész nap.

Szombaton elballagtam a közeli 100-as boltba, ami már rég nem 100-as bolt, de mindegy. Krémszappant vettem. Aztán bementem a zöldségesbe, málnát és sárgadinnyét vettem csillagászati áron. Kis híján visszavittem, mert azt hittem átvertek. Vissza is mentem, de miután megláttam, hogy a sárgadinnye kilója 690.- Ft, hááát, semmi perc alatt rájöttem, hogy nem csaptak be. Mellesleg a málna olyan friss volt, mintha én magam szedegettem volna a bokorról és a sárgadinnye is nagyon finom, édes volt.

Vasárnap itthon voltam.

Hétfőn Marikával indultunk el itthonról, én felmentem a postára, addig ő beszélgetett 1 ismerősével, aztán tettünk 1 kört a lakótelepen úgy, hogy bementünk a fentebb említett zöldségesbe. Vettem megint málnát és ismét nagyon finom, friss volt.

Kedden lementem a Pennybe, de már nem tudom, hogy mi volt a konkrét célom...

Szerdán jött a szerelőm és feltett 1 kis polcot az ajtó melletti-fölötti falra és kiépített egy 220-as aljzatot. Ez azért kellett, hogy a Digi ne kábelezze végig a falamat, hanem a polcra kell csak behozni a kábelt a lépcsőházból, bedugni a modembe, a modemet meg a 220-ba. Még este felhívtam a Digit, bejelentettem, hogy készen vagyok azzal, amit a korábban már kint volt szerelőkel megbeszéltem. Mellesleg ezek a korábbi szerelők románok voltak, az egyik meg se nyikkant magyarul. A bejelentés kapcsán kérdeztem az ügyintézőtől, hogy vajon ezeknek a románoknak van-e negatív koronatesztjük? Konkrét választ nem kaptam rá, de felvette a jegyzőkönyvbe, hogy vagy belföldi szerelőket küldjenek, vagy olyanokat, akik rendelkeznek negatív teszttel. Aztán majd valamikor hívnak, hogy időpontot egyeztessünk a szereléssel kapcsolatban.

Másnp megint elmentem a Pennybe, kifejezetten azért, hogy az összegyűjtött pontokért megvegyem Gábornak a harkály plüssfigurát.. Madarasnál is voltam Szotyinak vásárolni.

Sajnos, apu elég ramaty állapotban van. 87. évében jár. Nem nagyon bír lábra állni, illetve alig. Fogni nem tud, nem érez a kezével, minden kiesik belőle. A fürdőkádba már nem tud beszállni... Szóval, sajnos, alkalmanként már elesik és ez megtörtént csütörtökön is:-(

Innen folytatom.

Folytatódik...

... a langyos víz effektus. Nincs semmi, de tényleg. Lehet, hogy már kicsit megbántam, hogy felhagytam a Lackónak való főzéssel, meg a cicás alapítványtól is búcsút vettem, mert azrét ezek a dolgok mindig arra kényszerítettek, hogy készülje valamire, hoyg készülnöm kell, mennem kell...

Csak közbevetőleg...

Még szürkület van kint, röpködnek a fecskék, drága fecskék♥ Imádom hallgatni a vijjogó hangjukat és, ha szemmel követni tudom őket, a röptükben is elgyönyörködöm.

Nos, még régen - mikor is? - 12-én vasárnap, lementem a Pennybe, ott hagytam 1 rakás pénzt. Mert ritkán járok vásárolni, olyankor viszont alaposan megteszem.

Másnap nagy esemény volt a gerinc műtött szomszédasszonyom életében, hogy lementünk együtt vásárolni a Pennybe, ezúttal csak neki. Vittem a banyatankomat, nem engedtem volna cipelni, mondjuk nem is tette volna meg. Kérdeztem, hogy mikor volt utoljára vásárolni? Húsvét előtt... Azóta a fia vásárolt neki. Szóval, ez nagy dolog volt neki, mert gyalog mentünk le 1 villamosmegállónyit, meg aztán ugyanígy vissza.

Ezután kedden a varrónőmhöz mentem. Aranyat ér ez a nő, szépen varr, ért ahhoz, amit csinál. 7 db ruha volt nála, 6-ot alakítgatni kellett, levágni szoknyák alját, polár felső ujját, szoknya derekát rám igazítani és 1 vadi új nadrágot is varrt nekem, mindösszesen 4.800.- Ft-ért. 5 ezret adtam, szerintim nagyon megérte. Ja, múltkor 1 szép blúzban mentem, ami nagyon tetszett neki, tényleg szép. Akkor mondtam, hogy legközelebb neki adom. Így is volt. Szépen kimostam, vasalni nem kell. Kicsit megbántam, mert tényleg nagyon szép az a blúz, de mindegy. Annyi rongyom van, hogy több nyár alatt tudnám csak felvenni őket mondjuk úgy, hogy csak 1x minden darabot.

Szerdán kijött a Digi, hogy az optikai kábelt behozzák, de nem engedtem kábelezni a lakást. Csináltattam 1 kis polcot, erről majd később. A 2 digis szerelő, román volt, b@sszus. Nem voltam tőlük boldog, az egyik meg se nyikkant magyarul.

Miután elmentek a szerelők, elszaladtam cirkuszjegyet venni. Na, ennek az a története, hogy Mesit levitte a barátnője apukája a Balatonra, én meg felajánlottam Gábornak, hogy csináljunk közös programot. Több mindet mondtam neki, ő az épp itt lévő cirkuszt választotta. Mákos volt, mert az első előadásra csak 1.000.- Ft volt a jegy darabja elővételben.

Másnap este mentünk a cirkuszba, 1 ezrest megért. Aránylag tetszett nekem is, de Gábor jól érezte magát, csak már elfáradt a végére. Még előadás előtt dodzsemeztünk egy menetet, ő vezetett. Gyalog mentünk - jöttünk, aztán jöttek érte a szülők, mert ők meg kutyázni voltak.

Innen folytatom --- remélem hamarosan vagy idővel:-)))

A napjaim...

... mostanában megint eseménytelenül telnek, nem történik semmi extra. De végül is nem baj, jó ez így nekem.

Július 03-nál tartok. Sétáltam. Elmentem az egyik közeli zöldségesbe, ahol nagyon kedvesek, szép az áru, sokféle és lehet kártyával fizetni, ami a zöldségesekre nem annyira jellemző. Szoktam üres tojásos dobozt gyűjteni nekik, így elvittem 1 adagot.

Ma 1 hete szombaton csak itthon voltam. Mostanában nem vagyok túl szorgalmas itthon sem. Persze, majdnem minden nap takarítgatok valamit, mosok, vasalok, főzök is, ha úri kedvem úgy diktálja.

Múlt vasárnap itt voltak a gyerekek egész nap. Reggel olyan fél 9-kor hozta őket Kata és este 6 után mentek el. Már finoman úgy küldtem őket, mert Lackó vonattal jött haza valahonnan és menni kellett érte  pályaudvarra. Sajnos, Lackónak elromlott az autója. istenem, szegények és még csak a gond jön nekik. Akkor lesz nekik talán 1 picivel könnyebb, ha a 2 nagyszülő - a másik és én - elpatkolunk és örökölnek utánunk. Emesének névnapja is volt vasárnap, természetesen, felköszöntöttem. Akartunk menni, nem, helyesbítek, tervbe volt véve, hogy lemegyünk, a gyerkőcök kicsit rollereznek, de olyan meleg volt, hogy lefújtuk. Viszont sokat játszottunk társassal és kártyával is.

Hétfőn csak itthon...

Kedden jött Heni, elszámoltam felé az alapítvány dolgaival, kész befejeztem. Békében váltunk el, ez volt a célom, de még soha ennyire szétszórt nővel nem találkoztam, mint ő.

Szerdán megint sétáltam és vásárolgattam itt a környéken. Voltam 100-as boltban, ahol összetalálkoztam 1 régi kedves ismerőssel. Aztán a Coop-os boltban nagy örömmel láttam, hogy a kedvenc margarinom épp akciós, elég erőteljesen akciós, így rögtön vettem hármat. És ismét meglátogattam a zöldségest, ahol voltam hétfőn is. Más zöldséges nincs is nyitva hétfőn, de ez igen. Sőt, a hét minden napján nyitva van.

Csütörtökön itthon voltam, semmi...

Tegnap, pénteken sétáltunk Marikával, tettünk 1 jó nagy kört, de előtte feladtam neki néhány csekket a postán, ő addig várt rám az egyik padon.

Ma megint csak itthonlét van. Ágyneműt húztam, törölközőt, konyharuhát, pizsamát cseréltem. Mostam, az előző adag ruhát elpakoltam és csináltam 1 kis rántott csirkét, ami a kedvencem.

Másnap, ...

... pénteken megint mentek volna a gyerekekért az iskolai táborba, de olyan vihar volt, hogy nem is emlékszem, mikor láttam ilyen utoljára. Csak ültem az ágyon, lestem kifelé az ablakon, kémleltem a neten a felhőképet, de sehol semmi biztató jel nem volt, hogy egyáltalán el tudjak indulni. Már azon járt az agyam, hogy csak taxival tudok elmenni és azzal tudunk hazajönni, másképp nem lehetett volna, de 1xcsak felhívott a menyem, hogy el ne induljak. Hát, nem mondom, hogy nem örültem neki abban az időben. Lemondta az ő vendége is a megbeszélt időpontot pont az időjárás miatt, így el tudott menni a gyerekekért. Ja, azt nem is írtam, hogy jég is esett, én úgy írtam le a méretét, hogy fél babszem nagyságú, mert sokkal nagyobb volt, mint 1 borsó, de kisebb, mint 1 cseresznye.

Szombaton reggel hívott a menyem, hogy délután Lackónak koncertje lesz Szilvásváradon, van-e kedvem elmenni. Mondtam, hogy persze, ha jó idő lesz. Fél 1-kor indultunk, meghallgattuk Lackót, de ő aztán hazajött, mert 3 kollégáját fuvarozta --- mi maradtunk. Egy - nekik - baráti családdal felsétáltunk a Fátyol-vízeséshez, jó hosszú volt az út, útközben elkapott 1 kis eső, de ezzel megúsztuk.

A Fátyol-vízesés

Hegyi álganajtúró

Dámszarvas

Fiatal tőkés réce

Különleges madár, hegyi billegető

Este 1/4 9-re értem haza, jó nap volt, kicsit fárasztó.

Vasárnap csak itthon voltam, telefonálgattam, elvégeztem apróságokat, amiket szoktam. Egyébként minden nap takarítok 1 keveset. Nem sokat, mert nem szeretek takarítani. Most olyan dolgokat ütemezek be, amit télen tuti nem csinálok. Szekrényeket letörölgettem a nagyszobában, meg minden mást is. Ugyanígy az előszobában, a spájzban és most a konyhánál tartok. Ma az asztal lábát törölgettem le, hokedliket és a konyhai peremrészt, amin megáll a por és a kosz.

Hétfőn eljutottam a postára Marika csekkjeit befizetni végre, aztán lementem a Bulgárföldre a háztartási boltba és vettem magamnak 1 jó kis biopapucsot, nyári szellős. Télire is fogok venni 1 zárt lábfejűt.

Kedden csak itthon... Főztem, vasaltam, takarítottam, Szotyit rendbe raktam.

És eljött július. Úgy volt, hogy megyünk Ágival a Pennybe, de lemondta, én viszont mindenképp akartam menni, mert elfogyott a nescafém, amit ott szoktam venni. Na, b@sszus, otthagytam több, mint 10 ezer forintot.

Délután jött hozzám a szerelőm, mert a csapom nem volt jó. Nézte már a múlt héten is, de akkor nem volt nála semmi, amitől jó lett volna... Hát, sajnos, ki kellett cserélni a csaptelep 1 részét, 4 ezer forintomba került. A szerelőm udvarolt,,,, szokása szerint...

Ma: könyvet igyekszem minden nap olvasni, újságokat is átfutottam, bár nagyobb részük reklámújság. Mostam, főznöm nem kellett, de megfejtettem 1 rejtvényt. Tornáztam, bicikliztem a kis szobai tekerőmmel. Apuval, Lacival telefonáltam. Mosogattam, takarítottam keveset.

Így telik a nap. Még fogok telefonálni és talán vasalni..., lehet, hogy varrni is. Meglátom.

Mindig csinálok valamit, sosem ülök tétlenül.