... azt hittem, hogy utolérem magam és írhatok értelmesebb gondolatokat is a felsorolásszerű napi jelentéktelen dolgaimon kívül. De az a helyzet, hogy lustább vagyok ettől😄
Nos, júni 28-án hétfőn, csak itthon voltam.
Kedden sem volt sok dolgom, postára mentem.
Szerdán ismét itthon voltam.
Csütörtökön sétálós napom volt. Nagyon bevált nekem ez az egyik nap itthon vagyok, másnap elmegyek. Bérletem sem volt ebben az időszakban, így a környékre korlátozódott a tevékenységem, valamint rengeteg pénzt megspóroltam. Hát, az én kis júniusi nyugdíjamból a júliusi nyugdíj megérkezéséig 60 ezer forintot spóroltam meg. Na, most, ebben a hónapban ez nem fog működni. Kicsit kiköltekeztem magam, például vettem 2 pár szandált, meg fodrásznál is voltam tegnap, ami 16.500.- Ft-omba került, b@sszus.
Pénteken itthon voltam.
Szombaton viszont családi összejövetelt tartottunk a fiaméknál. Erről tettem ki pár képet a face oldalamra és bizony az öcsémnek nagyon rosszul esett, hogy ő nem volt meghívva. Én sajnálom, de nemcsak én, hanem a gyerekeim is kicsit (vagy nagyon) már távol vagyunk tőle. Laci megírta a véleményét 1 rövid időre létrehozott messenger csoportban nekünk, de csak én reagáltam rá néhány szót. Vagyis, az üzenete végén minden jót kívánt, én meg viszont kívántam neki. Én már nem akarok semmilyen szájkaratéba kezdeni vele. Pedig szívem szerint leírnám neki, hogy már évek óta nem mi vagyunk a választott családja és, hogy ő milyen sokat bántott engem szavakkal vagy azért, mert tett rám magasról. De nem írom... talán majd 1x... Aztán ki is lépett a csoportból.
Készítettem képeket az összejövetelünkről, de ezeket most nem teszem ide. Finom kaják voltak, sültek, sertés és csirke, salátákkal, zöldségekkel, aztán gyümölcs és fagyi, kv, ásványvíz, üdítők. Alkohol semmi, nem alkoholizálunk. A költségeket szét szoktuk osztani, de most nem kértek semmit a fiamék.
Viviék este magukkal vitték a gyerekeket kis nyaralásra hozzájuk, ott töltöttek 1 hetet.
Vasárnap itthon voltam.
Hétfőn Emese unokám 11 éves lett. Emlékszem, mikor született éjjel, talán fél 2 körül, itt ültem a számítógépnél, vártam Lackó hívását. Óh, de megható volt, még most is könnybe lábad a szemem.
Kedden a sétámat összekötöttem azzal, hogy elmentem a füstölt-árushoz. Rövid életű volt, mert márciusban nyitott és most be is zár😕
Rohadt meleg volt ezen a napon és reggel durván kijött az aranyerem, nagyon vérzett a sejhajom😢
István szerdán volt 73 éves. Sok év után írtam neki, de csak egyetlen szót: Boldogat!
Ennyit írtam.
Másnap - csütörtökön - válasz érkezett - húha -, elkérte a telszámomat - ezek szerint már nincs meg neki, nem tudja😂, nem úgy, mint én. Persze, nekem a fejemben van az ő száma, sosem fogom elfelejteni. Írta, hogy sokszor csókol, de ugye nem kell mondanom, hogy esze ágában sem volt felhívni, ezt volt júli 08-án😃 Mindegy...
Tescoban voltam még ezen a napon.
Pénteken itthon voltam.
Szombaton a szokásos hétvégi munkát végeztem és sétálnom kellett volna, de marhára nem volt kedvem hozzá, így maradtam.
Vasárnap is itthon voltam, csak a szemetet vittem le és a madaraknak adtam vizet.
Foly. köv. - valamikor, ahogy ismerem magam...