Mozgalmas volt...

... aug. 16-a. Elmentem végre bérletet venni. Ha már ott voltam az Újgyőrin, bementem a 100-as boltba, a Sparba, DM-be és mivel már volt bérletem, kivillamosoztam Diósgyőrbe illatviaszt venni, ahol a kiscsaj "elfelejtett" blokkot adni a vásárolt termékről.

Az éjszaka viharosan telt, szó szerint, mert vihar volt és marhára idegesített, hogy valahol csapkodja a szél az ablakot, amit már nem először hallottam. Tudom, éjjel aludni kell, de sajnos, rossz alvó vagyok.

Ezekben a napokban volt a nyár utolsó hőhulláma, nagy hőség volt.

Kedden kibuszoztam a nagyTescoba.

Szerdán jöttek a gyerekek és elmentünk a Szinvaparkba maci kiállítást megnézni. Néhány kép a macikról, amelyek számukat tekintve, még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.

Jól éreztük magunkat. Utána a gyerekek kínai kaját kértek, amit megvettem elvitelre, amiről persze, nem kaptam blokkot és szerintem a kínai nő, aki kiszolgált, be is csapott. Pipa voltam.

Csütörtökön megint jöttek a gyerekek, tojásos nokedlit kértek ebédre és délután bementünk a Yummyba fagyizni, ahol egyébként nagyon finom fagyit adnak, de ott volt az átverés csúcsa. A kiscsaj beütötte a gépbe az összegeket, ami 1 db tölcsér volt, az darabra megy és a hármunk poharát is lemérte, hiszen ott magunknak adagoljuk a fagyit és a kistálba tett mennyiség alapján, dekára fizetünk. Tehát 4 tétel volt, megmondta a végösszeget, amit a pénztárgép mutatott és utána a 4 tételből kettőt mínuszolt. Mutatom:

Szóval, kifizettem a 2.540.- Ft-ot, ami a valós fogyasztásunk volt, de a pénztárgépbe csak 1.033.- Ft került bele, vagyis a 2.540 és 1.033.- Ft közötti különbözet pénztárzáráskor plusz összegként jelenik meg a kasszában és a kiscsaj zsebre teszi. Qrva bosszantó!

Pénteken itthon voltam, pihentem, hiszen az előző 2 napon igen korán kellett kelnem (már önmagamhoz képest), mert reggel 8 körül már itt voltak a gyerekek.

Szombaton nagyon szarul voltam. Reggel felkelem és - bocsi - mentem WC-re, de iszonyatos hasgörcsöm volt, leizzadtam, viszont hasmenésem nem volt, csak görcsölt a hasam. Vissza is feküdtem az ágyba, rendesen vízszintbe. Bekapcsoltam a tv-t, de szerintem aludtam is valamennyit. 11 óra volt, mire jobban lettem, felkeltem, hiszen nem ettem semmit, nem ittam semmit és a gyógyszereimet sem vettem be. Ezen a napon leginkább csak pihentem, kevés házimunka elvégzése kivételével. Szar nap volt.

Másnap - vasárnap - már sokkal jobban voltam, de nem mentem sehova, nem kívánkoztam kimozdulni a lakásból.

Folyt köv.

Mozi és egyebek

Aug. 03-án, kedden, jöttek hozzám a gyerekek, de még délelőtt, azon nyomban indultunk is moziba. Olyan rajzfilmet néztünk meg, amit már Gábor látott, de azt mondta, szívesen megnézi még 1x. A mozi után megebédeltünk a Mekiben. Délután itthon voltunk és játszottunk, kértem, hogy hozzanak társasokat, kártyákat. Jól éreztük magunkat.

Szerdán nem jöttek a gyerekek, vmi egyéb programjuk volt otthon. Így én itthon töltöttem a napot, nem mentem sehova.

Csütörtökön megint jöttek a gyerekek, de nem volt szerencsénk, mert igen vacak idő volt, egész nap esett az eső, nem tudtunk kimozdulni itthonról. Arra már nem emlékszem, hogy mi volt a kaja... A napot itthon játékkal töltöttük.

Pénteken 1 kis énekkoncertre mentem. Hát, mit mondjak...? Borzasztó amatőr volt és iszonyatosan hosszú. Az új barátnőm akart elmenni, végül is, szívesen elmentem, de inkább csak miatta.

Szombaton itthon voltam, csak a szokásos szövegemet tudom írni, hogy az ilyenkor aktuális dolgaimat végeztem el.

Vasárnap elmentem sétálni. Átmentem az északi oldalra, mert hétfőre volt megbeszélve 1 ingatlanossal 1 lakás megtekintése és megnéztem, hova is kell mennem.

Nos, hétfőn elmentem megnézni - a hirdetés szerint - 1 felújítandó lakást. Hát, emberek, én még olyan szaros WC-t, mint ott, sosem láttam. Iszonyatosan lepusztult, lepukkant lakás. Minden, de minden a '60-as évekből való benne. Linóleum(!) a szobában, linóleum! Hihetetlen😕 Az ingatlanos csaj, a hülye, azt mondta, hogy 1-2 milliót rá kell költeni. Visszakérdeztem, hogy 1-2 milliót? Ha, nem 6-8 milliót! Ott mindent, de szó szerint mindent fel kell újítani a plafontól a padlóig. Vezetékeket, fürdőszobát, konyhát, stb.... Mondtam is, hogy 1-2 millió csak a konyha és a fürdő és akkor még a többiről nem beszéltünk. Azzal akartak csábítani, hogy szép a panoráma... Igaz, a 6. emeletről valóban szép a panoráma a Bükk-hegységre, de nem elsődleges szempont számomra a panoráma. Ekkor eldöntöttem, hogy nekem olyan lakást nem szabad megnézni, ami felújítandó. Egyedülálló nőként, kocsi nélkül ez nekem túl nagy nehézséget okozna. Tán, még a mesterek is hülyének néznének, mint idősebb nőt.

Kedden itthon voltam.

Szerdán Pennybe mentem vásárolni. Egyre jobban utálom ezt a Pennyt az állandó túlzsúfoltsága miatt.

Csütörtökön lakógyűlés volt, új lakásszövetkezetet kellett választani, mert a régi felmondott nekünk. Nos, a 41 lakásból voltunk talán... nyolcan?, akiket érdekelt a dolog.

Pénteken elmentem a Coopos boltba, mert 20%-os kuponom, vásároltam pár apróságot. Zöldségesben voltam még és vettem sütit.

Szombaton itthon voltam, sokat dolgoztam.

Vasárnap reggelre volt 1 hülye álmom. Új lakásban voltam, vmi meglehetősen rossz környéken. Sok volt a cigány, de indiaiak is voltak,  nők száriban, ezt láttam az utcán. Aztán megjelent 1 házaspár, akik vmikor régen itt laktak a mi házunkban, nagyon kedveltem őket, 1 fiatal, kedves, udvarias, vidám család, de aztán lett 3 gyerekük - nagyon vallásosak - és kinőtték a lakást, elköltöztek. Szóval, megjelentek az álmomban, hogy ők is pont azt a lakást akarták... és többre nem emlékszem.

Ezen a héten az unokáim nem voltak itthon, az egész család nyaralni, illetve kutyázni volt.

Innen folytatom.

Folytassuk, ...

... folytatom, onnan, ahol abbahagytam.

Hétfőn, még júli 26-án, kibuszoztam a nagyTescoba. Őrült hőség volt a buszon, végig legyeztem magam oda és vissza is. A buszok igen régiek, amelyek odajárnak, lépcsőn kell felszállni a tele banyatankommal, meg itthon ugyanúgy le. Nem könnyű, de nem tudok mit tenni, az a tapasztalatom, hogy ide ilyen szar buszokat állítanak be.

Kedden itthon voltam, igen sokat telefonáltam, csak délután kezdtem a tervezett dolgaim elvégzéséhez. Pipa is voltam, de már a részletekre nem emlékszem.

Szerdán is itthon voltam, talán a nagy hőség miatt nem mentem sehova 1 ideig. A fürdőszobában csináltam nagytakarítást. Érdekes, mert a fürdőszobám elég szép és mindig tiszta, mégis utálok ott nagytakarítani...

Csütörtökön is itthon voltam, mostam, vasaltam és megpucoltam az utolsó ablakot. Ablakot csak akkor tudok pucolni, amikor délután már nem süt ide a Nap. Ki kell várni, mivel déli fekvésű az összes ablak, meg, hát, így a lakás is.

Pénteken már elmentem itthonról, kimozdultam végre, de nem mentem messzire, csak a Pennybe, ami mindössze 1 villamosmegállónyira van tőlem. Sokszor gyalog megyek vagy jövök, vagy mindkét utat gyalog teszem meg. Főleg, ha nincs bérletem, mint most is.

Beszéltem 1 ingatlanossal 1 lakás megtekintésével kapcsolatban, ami itt van a telepen, baromi jó elrendezésű lakás, olyan, mint Ági barátnőmé, 2 szoba hallos, erkélyes. A lakás itt van tőlem 6-7 perc sétára, szombaton csak megnéztem a házat, hogy hova kell majd mennem hétfőn, hogy ne akkor kelljen keresnem.

Vasárnap itthon voltam.

Hétfőn volt a tali az ingatlanos csajjal. Nagyon elégedetlen voltam vele, mert alig tudott 1-2 kérdésemre válaszolni, szinte mindenre azt mondta, hogy meg tudja kérdezni, meg tudja kérdezni... De végül is lényegtelenné vált a dolog, mert megmondtam neki, hogy 3. emeletre már az én koromban nem fogok felköltözni, lift meg ugyebár, 4 emeletes házakban nincs. Ha az a lakás csak 1 emelettel lejjebb van, már a költözésemet intézném.

Másnap jöttek az unokák, innen folytatom.

Voltak...

... némi események, de ahhoz utol kéne érni magam, hogy ne borítsam fel a sorrendet. Még július 12-nél tartok. Ez 1 hétfői nap volt. Cipőt akartam venni magamnak az egyik kínaiban, de egyszerűen nincs a lábamra. A 36-osban csónakázom. Letettem róla, nézek majd máshol. Lehet, hogy drágább lesz, de most mit csináljak, ha 35,5-ös a lábméretem...

Kedden Ágit kísértem a városba. Nagyon sokat gyalogoltunk, 2 villamosmegállót a belvárosban. Még nekem is elég sok, neki meg pláne, de sok helyen leült, pihent. Kaptam tőle 1 fagyit.

Szerdán, na, elmentem másik cipőboltba, vettem 2 pár szandált. Annyira örültem neki. A fekete szandáljaim közül az egyik csúnyán fog. Bármilyen kényelmes és csinos is, muszáj leszek kiselejtezni. Hót fekete lesz tőle a lábam, meg, ha van vmi harisnya pl. rajtam, az is. Ki sem tudom mosni rendesen. Kidobom. Pedig most csináltattam meg a bélését a cipésszel, mert kissé feljött. Na, mindegy...

Csütörtökön kimentem a nagyTescoba. Őőőrült hőség volt, de szeretek oda kijárni vásárolni, még, ha ritkán is megyek. Most, hogy bezárt a DomusTesco, lehet, hogy gyakrabban fogok menni. Meg, ha nem lesz már ilyen hőség, mert a rohadt buszokon NINCS klíma.

Pénteken körutat tettem a Bulgárföldön. Madaras, zöldséges, sütis bolt és a Coopba volt 20 %-os kuponom, azokat levásároltam.

Szombaton itthon voltam, eléggé szédelegtem reggel, nem tudom, hogy mitől, de szerintem konkrétan akkor sem tudtam.

Vasárnap olyan szarul voltam, hogy szó szerint egész nap csak pihentem. Muszáj volt, úgy éreztem. Meg, hát, mivel egyedül vagyok, senki nem kötelez semmire.

Hétfőn kissé aggódva keltem, de aránylag jól voltam, mert a városba kellett mennem ingyen mozijegyért, amit a nyugdíjasoknak ad a város.

Kedden a varrónőhöz mentem, tőle hazafelé jövet, a Pennynél szálltam le a buszról. Ezen a napon megnéztem, hogy hány db afrikai szafaris képernyőképem van a gépen. 76.777 db. Őszintén szólva, többre számítottam, azt hittem közelebb van a százezerhez.

Szerdán fodrászhoz mentem. Istenem, mennyire utálom. 16.500.- Ft-ot hagytam ott. Emelt az árakon, 2 ezerrel több, mint áprilisban volt. Legközelebb csak novemberben akarok menni.

Csütörtökön Gáborkám betöltötte a 9. életévét, egyem a kis szívét. Készültem, mert másnap feljöttek hozzám az apjával.

Pénteken délelőtt jött Lackó és Gábor. Sütöttem palacsintát, lekvárral kérte Gábor, csokiöntettel és volt hozzá fagyi, de nem engedte Lackó, hogy fagyit egyen Gábor, mert eléggé meg volt fázva akkor, ez tény. Lackónak volt gluténmentes puding eperzselével és csokiöntettel.

Szombaton mentünk az ingyen moziba. Egy francia filmvígjáték volt, Szabadúszók címmel. Egy amatőr FÉRFI szinkronúszó csoportról szól a film. Miközben vicces is, nagyon mély emberi sorsokat tár fel. A 8 férfi mindegyike kissé defektes vmilyen módon --- elvált, munkanélküli, megromlott a kapcsolata a családjával, megromlott a kapcsolata a lányával, nincs semmilyen kapcsolata a másik nemmel, stb. És a 2 nő edző, hát, ők sem boldogan élnek...

Másnap, vasárnap  A veréb is madár volt, szintén ingyen mozi keretében. Engem ez nem érdekelt volna annyira, de Erika, akivel mentünk, akart menni, így elfogadtam. Valószínűleg, illetve bízom benne, hogy Erikával tudunk majd pár közös programot csinálni, úgy, mint, színház, balett, stb.

Innen folytatom.