Néhány további nap

Nagyon fáradt vagyok. Rengeteget megyek mostanában, ügyintézek, vásárolok. Alkalmanként már olyan kimerült vagyok, hogy altatót veszek be. De nem rendszeresen, viszont határozottan jól esik, ilyenkor jobban tudok pihenni.

Nos, július 29., péntek következik. Hajnalban keltem, de tényleg. Reggel 7-re át kellett mennem a másik lakásba, mert a vizes hozta a szereléshez szükséges anyagokat. A kőműves viszont fél 12-kor már lelépett.

Szombaton ismét jött a vizes, mert még újabb cuccokat kellett neki felhozni. Ezen a napon lementem az Újgyőrire, voltam a Sparban és a DM-ben.

Vasárnap Ágihoz mentem ebédre, pár nappal ezelőtt hívott, hogy menjek át. Finom ebéd volt és elég sok időt ott töltöttem. Jó volt.

Hétfőn egyetlen nap alatt a vizes csapat a lakás összes vízgépészeti munkáját elvégezte.

Kedden nem is sorolom el merre jártam, pokoli nap volt. Afrikai hőség és kb. 6,6 km-t gyalogoltam. Iszonyatosan kibuktam, mire végre hazaértem.

Szerdán itthon voltam, végeztem a dolgaimat.

Csütörtökön is nagyon sokfelé jártam, mostanában ez a rendszer. Ilyenekkel nem untatlak. Este átmentem takarítani, volt ott 1 vödör víz, mintha húgy bűzölgött volna benne. Napokig tartott, míg helyrehoztam. Tulajdonképpen hétfőtől a vizesek után, sajnos, senki nem jött dolgozni a lakásba, szóval, volt időm a vödröt nem büdössé tenni. Borzasztó volt.

Péntek, pfú a péntek. Megint bejártam a város 2 végét déli és északi irányba. Adához is felmentem, elég nyűgös voltam.

Szombaton itthon voltam. Eljött Görzsöny és átmentünk megnézni a lakást. Jól esett, hogy érdeklődött. Előtte még ide is feljött hozzám és hozott 1 doboz jégkrémet. Bár olyat, amit én nem igazán szeretek, de persze nem mondtam neki, hiszen a gesztus a lényeg és azért a maradékot is apránként elfogyasztottam.

Aug. 07., vasárnap. Itthon voltam, csak sepregetni, kicsit takarítani mentem át. Ámbár ilyenkor az 5. és 6. emeleti lift előtti részt is lesöpröm, a le- és felvezető lépcsősort, a 6-on a mi emeletünket, a liftet, a földszinten a lifttől levezető lépcsőt és a földszint jó részét is. Huú, de unom már...

Folyt köv.

Több, mint...

... egy hónap elmaradásom van megint, bárhogy próbálnék igyekezni, sosem sikerül. Most ráadásul rohadt ideges vagyok. Vivi Covidos😡

Nos, nézzük, pár mondat, tényleg csak pár mondat.

Július 11-én, hétfőn lementem a Szatmári Kft-be, szétnéztem a szaniterek és egyéb fürdőszobai dolgok kapcsán. Egy nagyon kedves eladó hölggyel találkoztam szerencsére.

Kedden nagyrészt itthon voltam, találkoztam a festővel, megnézte, hogy milyen teendők lesznek a másik lakásban.

Szerdán visszamentem a Szatmáriba és megvásároltam azokat, amiket kiválasztottam, de hétfőn még nem akartam ott helyben dönteni.

Csütörtökön itthon voltam, a fülemre nőtt a telefon. Hívott a festő, hát, mit mondjak, 7 számjegyű összegért vállalta el a munkát, de elfogadtam, nem igazán számítottam olcsóbbra.

Pénteken a csempeboltba mentem, egyelőre csak szétnézni, fotózni.

Szombaton mentünk a gyerekekért Tárnokra, Lackóék elvittek. Még ezen a napon este levittek Viviék a Velencei-tóhoz, még soha életemben nem jártam ott, ezért nagyon örültem neki.

Sajnos, elég alacsony a Velencei-tó vízállása

Gyönyörű naplemente a Velencei-tavon

Másnap találkoztunk a nászasszonnyal, kimentünk a temetőbe, az altemplomba, majd megkajáltunk és a következő vonattal jöttem haza.

Hétfőn itthon voltam, az ablakossal volt 1 telefonbeszélgetésem. Dolgozott már itt a jelenlegi lakásomban, ezért választottam őt a másik lakásban végzendő ablakos munkákhoz.

Kedden kimentem a nagyTescoba.

Szerdán sokfelé voltam, pl. az Ágnes bútorboltban, de nem találok még most sem olyan kész ágyat, amit megvennék.

Csütörtökön fodrásznál voltam. Hogy mennyire utálok járni, el nem tudom mondani. 19 ezer forintot hagytam ott...

Pénteken ismét elmentem a csempeboltba és megvettem, illetve megrendeltem a kiválasztott csempéket.

Szombaton Adánál voltam látogatóban, mert kórházban volt még ekkor. Vásároltam neki sok mindent, amit kért és bevittem.

Vasárnap itthon voltam, csak átmentem megnézni, hogy mi a helyzet odaát a lakásban és összefutottam Jakab Péterrel. Régi ismerősök vagyunk, puszival üdvözölt és úgy is váltunk el egymástól.

Hétfőn lementem a Fonoda udvarba, ott is bútorokat néztem. Konyhabútort is és ágyat is. Nem volt kedves az eladónő.

Kedden Adához mentem ismét, de már otthon volt, hétfőn kiengedték.

Szerdán kezdett a kőműves bontani a fürdőszobában, majd a konyhában is. Kb. úgy dolgozott, mint 1 csigabiga...

Csütörtökön ismét voltam a csempeboltban, volt 1 kis gond a rendelésemmel, de szerencsésen megoldódott.

Hát, most hirtelen ennyit tudok írni tőmondatokban, július 28. az utolsó nap. Sokat írhattam volna, hiszen csak a töredékét írtam le mindannak, amiket intéztem, ahol jártam. Volt, hogy 6,6 km-t gyalogoltam a 40 fokban, de a 4 - 4,5 km-re azt mondhatom, hogy általános volt 1-1 útrakelésem alkalmával.

Folyt. köv.

Őrület...

... ma már augusztus van és még júniusban járok a bejegyzésemmel. Iszonyatosan peregnek a dolgok, hol nagyon nehéz, hol kevésbé, de összességében inkább nagyon nehéz napokat élek meg a lakásvásárlásommal, illetve főképp a lakásfelújítással kapcsolatban. Mivel így elmaradtam a napokról szóló bejegyzésekkel, ezért nem is tudom igazából visszaadni mindazt, amit érzek, amit átélek. Valahol, sajnálom magam, de érzelmileg, lelkileg arra törekszem, hogy NE mondjam ki, hogy megbántam ezt az egész vásárlást. Nem, ezt nem akarom, mert ez nem visz előre és boldogtalan leszek. Inkább arra gondolok, hogy nagyon várom már, hogy megigyak 1 kávét a gyönyörű panorámával rendelkező erkélyemen.

Nos, nézzük címszavakban vagy legalábbis nem túl hosszan ecsetelve a régi történéseket.

Június 22. szerda. Jött 1 fiatal villanyszerelő, István is feljött velem a lakásba, elmondta neki, hogy mit is kellene csinálni... csak megjegyzem, nem úgy alakult. A srác 36 éves, kölyökképű, 4 gyerekes apuka. Szimpatikus volt... még akkor. Most már azt mondom, kissé tahó. Másfél hét munkával számolt és azt, mondta azonnal tud kezdeni. Nos, a másfél hétből több, mint 3 hét lett. Azt viszont megmondtam neki, hogy várok még 1 árajánlatot. Ezen a napon bementem a lakásszövetkezetbe, on-line átírattam a gázórát, megjegyzem, a gázosok nagyon flottul dolgoznak, 1 hét alatt elintézték. Június 21-én jelentettem át, szintén on-line a vízórát, a mai napig semmit nem kaptam tőlük, pedig már 2 levelet küldtem. Folytatva, még kulcsokat is másoltattam ezen a napon és a Pennyben is voltam.

Csütörtökön itthon voltam, porszívóztam és én hülye, elkezdtem pakolni😂😄😃

Pénteken itthon voltam. A második villanyszerelő a megbeszélés ellenére sem jött, csakúgy, mint az ablakos sem.

No, de jöttek mindketten másnap, szombaton. A villanyszerelő végigszaladt, nem kérdezett semmit. Nem volt megnyerő... Az ablakos is jött, hát ő eléggé dilettáns, ő csak 1 segéd 1 ablakos mellett.

Vasárnap a Pennybe mentem.

Hétfőn felmentünk a lakásba a vizessel, akinek a barátnője megvette a lakásomat. Ő gázost is hoz.

Kedden OTP-ben voltam, végre sikerült az apám halála utáni 1 dolgot lerendezni. Összesen 5x voltam ez ügyben az OTP-ben. Festékboltban voltam még és a burkolóval felmentünk a lakásba. Hát, eléggé nem tetsző megjegyzéseket tett és rá akart beszélni, hogy az összes ajtót vetessem ki és vegyek újat. Sms-ben küldött árajánlatot és, mikor közöltem vele, hogy várok még 1 árajánlatot, megsértődött. Hát, pedig ilyen a piac, igaz?

Szerdán jött István és a tesója, pakoltak a lakásban, mert sajnos, bútorozva volt, qrva szar, régi, ócska bútorokkal, örültem, hogy elvitték. Utána még lementem a Főtérre, voltam sok helyen, szokás szerint.

Csütörtökön majdnem teljesen kipakoltuk a pincét Istvánnal, annak nagyon örültem. A villanyszerelő ezen a napon kezdett dolgozni.

Július 1-jén pénteken jött 1 vállalkozó, aki a kőműves, illetve burkolási munkákat végezteti az embereivel. Megállapodtunk.

Szombaton itthon voltam, illetve 1x átmentem a lakásba, mert vettem vödröt, lapátot és felmosó szettet, ezeket átvittem.

Vasárnap itthon voltam, sok apróságot csináltam, valamint nagy dolgokat is, mert mostam, vasaltam, takarítottam.

Hétfőn kimentem a Szentpéteri kapuba, több helyen voltam, felsorolom: Euronix, Müller, Eco Family és végül a KFC-ben vettem magamnak ebédet.

Kedden is mentem a Szentpéteri kapuba, de a Tescoba.

Szerdán harmadszor is kibuszoztam a Szentpéteri kapuba, ezúttal az OBI-ba. A parkolójában van 1 füstölt-árus, ott vettem néhány fincsi kajcsit, hazafelé még bementem a Pennybe.

Csütörtökön bementem az Émászba, időpontot foglaltam, így nem kellett várakoznom. Azért mentem, mert volt papír, amit postán kellett volna elküldeni nekik, nem lehetett on-line, szóval bevittem ezt a papírt, meg nem tudom, még milyen kérdéseim voltak..., már nem emlékszem.

Pénteken nagyon sokat dolgoztam itthon, mert másnap jöttek még a gyerekek 1 búcsúebédre ebbe a lakásba. Itt többé nem fogunk együtt kajálni.

Szóval, szombaton jöttek Viviék is, Lackóék is. Nem főztem, rendeltünk kaját. Természetesen, átmentünk megnézni a lakást. Jól esett, mert gratuláltak. Délután Viviék vitték magukkal a gyerekeket, 1 hetet nyaraltak náluk Tárnokon.

Unokáim medencéznek

Vasárnap itthon voltam, sokat dolgoztam, eltakarítottam az előző napi romokat.

Innen folytatom majd...