... Erzsikét, mert megbeszéltük, hogy lejön és megnézi az esküvői képeket. Igaz, ezt még a múlt héten beszéltük meg és emlékezetem szerint délelőttről volt szó. Még fél 10-kor levitte a szemetet, láttam az ablakból, de éreztem, hogy nem jön be hozzám. Minden esetre szépen elkészültem, rendet raktam, megnéztem, hogy diavetítéssel hogy mennek a képek, szóval rákészültem, de nem jött. Ahogy eltelt vagy 1 óra, már nem is vártam.
Elég sok mosogatnivaló volt a konyhában, azt elintéztem, aztán rizst főztem és szószt készítettem a kínai csirkémhez. Ja, és a gáztűzhelyemet kiganajoztam:-) Nem szokott ilyen randa lenni, mint most volt, szégyelltem is önmagam magam előtt:-) De most már ragyog. Mennyire szeretnék 1 jó tűzhelyet! De nem tartom valószínűnek, hogy a közeljövőben új tűzhelyet veszek. Ez olyan szar, utálom. Ami ez előtt volt, igaz meglehetősen régi típus, de sokkal jobb volt a sütője is és egyáltalán szélesebb volt az egész. Jobb volt, kész.
Délután, mikor levittem a szemetet összefutottam, Erzsike férjével, épp ment haza. Mondtam neki, hogy vártam ma a kedves nejét. Hiba volt szólnom, mert mire kidobtam a szemetet, Erzsike férje már hazaért, mondta neki, hogy én mit mondtam és rá tudott készülni a beszélgetésre. Pedig kíváncsi lettem volna az első reakciójára, de elkúrtam. Már eleve úgy vette fel a kaputelefont, hogy a mai nap miatt keresem? Ő azt mondta, úgy beszéltük meg, hogy akár délelőtt, akár délután. Bevallom, én nem emlékszem, hogy délutánt is beszéltünk. Na, mindegy. Holnap lejön. Azt mondta. Bár, nem vagyok túl boldog, mert még mikor a múlt héten beszéltünk róla, az első kérdése az volt, hogy mennyi időbe telik megnézni a képeket. Kényszerből nem kell megnézni, ő mondta, hogy szeretné látni.
Aztán még volt 1 furcsa dolog a telefonálásunkban, bár ez inkább kicsit udvariassági dolog vagy nem is tudom minek nevezzem.
Szóval felvette a telefont, beleszólt: - Tessék.
- Szia Erzsike - köszöntem, mire a telefon másik felén néma csend. Vártam kicsit, hátha fogadja a köszönésemet, de semmi. Erre még 1x köszöntem, de őszintén szólva nem is tudom, hogy visszaköszönt-e...?
Többször nem akartam csesztetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése