2025. okt. 11., szombat. Még okt. 07-én felhívott Vivi, hogy eljönnének szombaton. Mondtam, hogy nem tartok már születésnapot, sőt, semmilyen ünnepet nem tartok, de ő mondta, hogy eljönnének. Őszintén? Nem fostam le a bokám az örömtől, nem. Nagyon rossz a viszonyom a gyerekeimmel, rettentő távol állunk egymástól, de ez 1 külön történet. Szóval, eljöttek szombaton. megbeszéltük, hogy rendelünk kaját, persze és természetesen én fizettem. Azért főztem 1 húslevest, sütöttem 1 sósat és 1 kakaós csigát, ami régebben Vivi kedvence volt. Most, kérlek szépen, még csak meg sem kóstolta. A levest megfőztem pénteken, szombaton csak szűrni kellett. Az édeset, sósat szombaton délelőtt frissen sütöttem. Mire ideértek, már itt volt a kaja is. Ízlett nekik a leves, meg, amit rendeltek, az is. Tudtom nélkül, Vivi megbeszélte Lackóval, hogy ő is feljön a gyerekekkel. A menyem persze, nem. Pedig gondoltam, hátha szülinapom alkalmából magába száll és elnézést kér a f@sz viselkedése miatt. De ez valszeg, sosem fog megtörténni. Na, délután feljöttek, akkor kaptam ajándékot, vmi olcsó parfümöt, 1 szájfényt és nápolyikat. Elég jól elbeszélgettek ők öten, ezért elkezdtem nézni a telefonomat, Vivi rám is szólt, mire mondtam, hogy nem tudok mit mondani arra, amiket ők beszélgetnek. Elég sokáig maradtak, majdnem fél 7 volt, hogy elmentek, egyszerre mentek el mindannyian. Emese elvitte a kakaós csigákat, bár már utólag kicsit sajnáltam, hogy nem hagytam magamnak 1 darabot sem és a sósból sem, azt Vivi vitte el mindet. Elvitték a maradék kajájukat is. Ja, elfelejtettem, hoztak 1 tortát is. Finom volt.
Vasárnap már reggel 6 előtt kizavart az ágyból az emésztésem. Elvégeztem a szombati munkákat, mert átcsúsztak vasárnapra. Iszonyatos mennyiségű mosogatnivaló volt, mert este csak bepakoltam a hűtőbe, amit kellett. Lefagyasztottam a kajákat, pl. a maradék húslevest. De jó, most jut eszembe, hogy abból ehetnék holnap, úgysincs főtt kajám. Ezen kívül mostam és Szotyikát rendbe tettem.
Folyt. köv.
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése