2011. augusztus 28., vasárnap

Vegyes

Vettem 1 új szőnyeget. Nagyon szép, tetszik mindenkinek. Valóban szép a szőnyeg, meglátni és megszeretni 1 pillanat műve volt, de az a bajom vele, hogy a 2 barna árnyalat, a bútorhuzat és a szőnyeg árnyalata kicsit üti egymást. Most már néhány évig így marad. Tényleg szép a szőnyeg, finom, puha rajta a járás, a mintája harmonizál a bútorhuzat mintájával és remélem, strapabíró lesz. Az előző majdnem fehér volt, tört fehér,  krémszínű, valami ilyesmi. Nem is volt azzal baj, míg volt fizikai erőm évente többször kisúrolni. De már nincs. 8 évet húzott le nálam az előző szőnyeg.

Itt járt ma Kati barátnőm és a férje Vácról. És itt volt az öcsém is. Úgy gondolom, fantasztikus kis napot sikerült együtt tölteni, jó sűrű programot csináltam nekik
Elég korán ideértek, amit egyébként én kértem. Sőt, olyan korán jöttek, hogy még Bonikával lent sem voltam, mikor már jött a telefon, hogy hamarosan megérkeznek. amíg elmentem Bonival, Laci csinált szendvicseket, amit a buszon  ettünk meg, mert nem volt már idő otthon kajálni. Az én szendvicsemmel nem is volt probléma, de Laci a sajátjába tett 1 kis pirosarnyat, amit aztán "szerencsésen" rápöttyentett a pólója közepére. Totál a hasára. Így aztán a belvárosi programot egyedül csináltam végig Katiékkal, mert Laci elment pólót venni.
A belvárosi program: Hősök tere, Minorita  templom, Mancs szobra, Szinva terasz, színház, Déryné utca. Ettől persze részletesebb, de nem írok le mindent szóról szóra és percről percre.
Aztán feljöttünk hozzám. Megkínáltam őket 1 kis sütivel, édessel és sóssal, amiket persze én sütöttem. Utána irány a Diósgyőri vár. Nagy meglepetés ért a pénztárban, mert az öcsém volt gimnáziumi osztálytársnője ült a ott, így nem kellett fizetnünk. Laci lemaradt tőlünk újfent és, amíg mi a vár titkait derítettük ki (vagy fel), addig ő beszélgetett a huszonéve nem látott osztálytársnőjével.
Momentán sok érdekesség nincs a várban, de egynek jó volt. Csaba "kalapácsolt" 1 pénzt, ami az én gesztusom volt feléjük. Pici apróság.
Mikor a várban végeztünk, már nagyon éhesek voltunk. A Pizza Terasz nevű éttermet néztem ki már előre, így odamentünk. Mindenki nagyon meg volt elégedve vele, mert igen klassz kajákat ettünk. Nagyon finom volt, elegendő volt, a kiszolgálás kedves volt és udvarias, pedig 1 kiscsaj volt a pincér az egész étteremben. Sok munkája volt.
Ebéd után irány Lillafüred. Kicsit igyekeztünk lefelé a vízeséshez, mert ott van az Anna barlang bejárata. Ez 1 mésztufa barlang, ami - állítólag - nagyon ritka. Örültünk, hogy megnéztük, tényleg érdekes volt. A túravezető sok mindent elmondott, a kérdéseimre válaszolt, de mégis olyan kelletlen volt, nem volt benne semmi kedvesség.
Utána felsétáltunk a Palotaszálló függőkertjében. Csaba bemászott a vízesés mögé. Kicsit féltettem, mert nem túl biztonságos az odavezető út. Fotózták is többen. Aztán József Attila szobra mellé álltunk 1 fénykép erejéig, majd körbesétáltuk a Palotaszállót.
Visszafelé meghívtam a csapatot 1 fagyira Kisgergelyhez.
Aztán feljöttünk újra hozzám, kicsit pilledt a csapat és a vendégeim elindultak hazafelé. Lacit kivitték a Tiszaira.
Laci hívott telefonon, hogy vagy 20 percet késett a vonat, de megérkezett és Kati is küldött sms-t, hogy hazaértek.

Jó nap volt.
Egy dolog hiányzott.
Találd ki!

2011. augusztus 23., kedd

Az el nem küldött levél

Ma 1 hónapja, hogy azt ígérted, hogy a jövő héten felhívsz. Persze, márciusban is ugyanígy csináltál, aztán 1 hónap múlva küldtél 1 levelet, hogy találkozhatnánk. Aztán, mikor meg mertem kérdezni, hogy miért is, még te sértődtél meg. Már nem bírtam elviselni, hogy megtalálj a fiók mélyén, mint 1 ott felejtett lyukas zoknit és néha magadra húzz. Hiszen az utolsó évben már csak arra voltam jó, hogy havonta hét közben eltölts velem 1 órát, esetleg másfelet, de minden hétvégét egyedül kellett otthon töltenem, mert arra nem voltam megfelelő, nem voltam alkalmas. De azt meg kellett hallgatnom a kocsidban, hogy a barátnőddel megbeszéld a hétvégi programotokat. Nem a párod, mint ahogyan engem tituláltál, mert - ahogy mondtad - az a párod, aki épp melletted van. Ezt mondtad nekem. Én már nem voltam megfelelő arra, hogy a barátnődként mutass be, ha véletlenül úgy alakult.
Utoljára 2010. áprilisában vittél el valahova 1 szombati napon.


 És 2009. október 10-én aludtam nálad utoljára, mert arra aztán végképp nem voltam sem alkalmas, sem megfelelő, hogy 1 egész hétvégét velem tölts ezután. Tudod, a születésnapom volt, amiről persze megfeledkeztél. Az idén már névnapomra sem kaptam semmit, csak 1 gyenge sms-t. Mert én már csak ennyire voltam érdemesítve. Az én fontos dolgaim neked sosem számítottak semmit, csak nekem számítottak a te fontos dolgaid. A velem kapcsolatos dolgok java részét egyszerűen elfelejtetted, míg én nagyon sok mindenre emlékszem, mert nekem fontosak voltak a te fontos dolgaid.
Odafigyeltem a szavaidra, hogy nem szereted, ha sok gyűrűt hordok - hát leszoktam róla. Hogy nem szereted a virágos ruhákat. Hát azt sem vettem fel.
Bárhogy igyekeztem, mégsem voltam neked megfelelő. Ma már én is tudom, hogy te voltál életem legrosszabb döntése. Miközben veled voltam, elment mellettem az élet. Pedig úgy gondolom, hogy életem legszebb éveit pazaroltam rád, hiszen 40 évesen viszonylag szép és csinos nő voltam. Ha akkor nem megyek bele a csapdádba, akkor mára biztosan lenne 1 kiegyensúlyozott párkapcsolatom, hiszen én is ember vagyok, nemcsak 1 tárgy és vágyom arra, hogy szeressenek és szerethessek. De ma már képtelen vagyok bárkinek a közeledését elfogadni, mert csak azt sulykoltad belém, hogy én nem vagyok jó semmire. Nem vagyok elég magas, nem vagyok elég vékony, nem vagyok elég szőke, nem lehet ... ..., nem tudok ... ..., nem vagyok jó arra, hogy valaki eltöltsön velem 1 hétvégét vagy, hogy együtt aludjunk, vagyis nem vagyok jó semmire. És ezért vagyok mára már barna és nem vörös.
Már a Kiliánból sem teszem ki a lábam, utoljára tavasszal voltam a városban. És tudod miért? Mert rettegek attól, hogy meglátlak téged és a barátnődet. Azt, aki tőlem mindenben jobb, aki kitúrt mellőled.
Elmegyek dolgozni, lemegyek a kutyával és néha boltba megyek. Ez lett az életem, amihez sikerült hozzájárulnod.
Férfi mellett - még az exem mellett sem - szenvedtem annyit, mint melletted. Sokáig nem nyitottam ki a szám, csak csendesen elviseltem, hogy megalázz és úgy csináltam, mint aki hisz neked még akkor, amikor tudtam, hogy hazudsz. Aztán, mikor lázadoztam, akkor már én voltam a hibás a szemedben. Ennyire önző és egoista emberrel, mint te, sosem találkoztam és persze nem is akarok már. Mert te úgy gondolod, hogy a pénzedért bármit megtehetsz. Bár, én egyáltalán nem voltam megfizetve, hiszen azokért a dolgokért, amit kaptam tőled, cserében mindenért meg kellett dolgoznom. A ...ért néha vettél 1 rongyot, a gépelésért meg kifizettél, mint 1 munkást. Pontosan tudod, hogy milyen az anyagi helyzetem, de olyan soha, de soha nem volt, hogy azt mondd, Édesem, találtam 5.000.- kóbor forintot, tedd el, jó lesz az a villanyszámládhoz. Ez is azért van, mert neked sosem volt fontos, az, ami nekem fontos. Az egyik füleden bement, a másikon meg ki, de a tudatodig nem jutott el.
Azt hittem, hogy idővel jobb lesz nekem. De nem lett. Egy lelki nyomoronc lettem, összetört, magányos nő. A barátaim azt mondják kár értem és túl jó vagyok ahhoz, hogy lehúzzam a redőnyt. Ezt persze bóknak vettem, hiszen tudom, hogy nem vagyok jó semmire, a szexuális életemnek vége lett 53 éves koromban. Hát, elég rosszul hangzik valóban, ugye?
Aztán itt van ez a tv dolog. Amíg ...tál, nem zavart, hogy nálad van a tv-m. Most egyszerre elkezdett zavarni.
Rendben van, szakítsuk el az utolsó hajszálat, hiszen ezt akarod. Mondtam, hogy nekem kell az a tv. Te tudsz venni magadnak újat, én nem. Azt is jelezted, hogy nem akarsz velem találkozni, hiszen minden áron pénzt akartál utalni érte, nehogy esetleg látnod kelljen. Nem is kell. Megoldottam neked, hogy ne kelljen látnod sem.
Még a héten hívd fel a fiamat a következő telefonszámon: 
...
Egyeztessetek időpontot és hozd el a tv-t, majd együtt beteszitek a pincébe.
Miért van, hogy másokkal, akikkel kapcsolatom volt, barát tudtunk maradni a mai napig és veled meg nem? Veled nem, aki életem legfontosabb férfija voltál 1 időben. Felhívjuk egymást, beszélgetünk és számíthatok rájuk, ha valamire szükségem van. Pedig többen nősek és mégis. Ez is azért van, mert az én fontos dolgaim neked sosem voltak fontosak. Most már tudom, hogy te mindig csak leereszkedtél hozzám, így tekintettél rám, csak ezt jól álcáztad. Sőt, azt is megkockáztatom és mások is mondták, hogy valószínűleg direkt így irányítottad a dolgokat. Mert te nem az a fajta vagy, aki kimeri mondani, hogy elég volt, fejezzük be, ezért velem mondattad ki úgy, hogy rákényszerítettél egyfajta lelki terrorral. Tudtad, hogy a végtelenségig úgysem viselem el ezt a hármas felállást. Így lett. Igazad lett, mint mindig, mint bármikor.
Egyébként blogot írok. Sokat írok ott is a volt kapcsolatunkról, rólad, hogy hogyan bántál velem, a tablettákról, meg sok minden másról. Azon gondolkodom, hogy ezt a levelet is odateszem.
I., ha rajtam múlik többé nem hallasz rólam.
Most mit írjak alá? Azt aminek te tartottál engem? Akkor néhány nullát kell idetennem. Ez volt az értékem nálad:
egy nulla, aminek te tartottál engem. De én ettől több vagyok, ezért kell tőled leválnom, mert általad csak csökken az önbecsülésem.

2011. augusztus 9., kedd

Levelezésem I-nal

Augusztus 08., 20:10 - én küldtem:
Szia I!
Ma 1 hónapja, hogy azt ígérted, hogy a jövő héten felhívsz. A lenti mailt küldtem neked július 29-én, de nem ereszkedtél le hozzám 1 válasz erejéig sem. Még a héten hívd fel a fiamat a következő telefonszámon:

XXX, e
gyeztessetek időpontot és hozd el a tv-t, majd együtt beteszitek a pincébe.
Írtam neked 1 hosszabb levelet, de nem küldöm el, hiszen el sem olvasnád.
Egyébként blogot írok. Sokat írok ott a volt kapcsolatunkról, majd oda beteszem azt a hosszú, neked szánt levelet.
Ha rajtam múlik többé nem hallasz rólam.
Most mit írjak alá? Azt aminek tartottál engem? Akkor néhány nullát kell idetennem, de legalább egyet:
0

(Július 29-i mail - én küldtem:
Akkor július 08-hoz képest melyik jövő hétre is gondoltál? Vagy rosszul értettem, nem jövő hét, hanem jövő év???
Ne hívj, hanem írj.)

Augusztus 08., 21:09 - válasz a levelemre:
Szia ... !

Ne haragudj, hogy sokáig nem jelentkeztem , de sokminden összejött nekem is.

Szerintem sokkal jobban jársz ha megveszem a TV-det ,  30.000,-Ft-ot adok érte ,átutalom a
számládra. A pincében van egy porszívó de az üzemképtelen nem bír szívni szerintem selejt.

A pénzt holnap délelőtt át tudom utalni ha Neked is megfelel, utána csak csütörtök délután leszek
itthon.
Még egyszer elnézést kérek :
Én még blogot nem olvastam azt sem tudom hol kell keresni, hála istennek nem érek rá
ilyesmire.
 Puszi I.
  

Augusztus 09., 08:07 - én küldtem:
Szia I!
NEKEM A TV KELL, NEM A PÉNZED! MIT NEM LEHET EZEN ÉRTENI?
ÉN NEM TUDOK SEM 25, DE MÉG 30.000.- FT-ÉRT SEM ÚJ TV-T VENNI, HA SZÜKSÉGEM LENNE RÁ.
EZ A TV KELL TARTALÉK TV-NEK. TE MEGTEHETED, HOGY VESZEL MAGADNAK ÚJAT, ÉN NEM. (Ez nem jut el a tudatodig.)
ÍGY MÁR VILÁGOS? ÉRTHETŐ?





Tudom, hogy nagyon el akarod kerülni a személyes kontaktust, ezért ajánlottad a pénzt. Sajnos, nem fog sikerülni, de azt megígérhetem - és, amit én ígérek azt be is tartom (veled ellentétben) -, hogy velem nem fogsz találkozni! Ajánlom, hogy esetleg intéztesd a dolgot valaki mással, ha már ennyire nehezedre esik.

Egyébként, ha rólam van szó, akkor neked úgysem számít semmi, csak üres, tartalom nélküli szavak jönnek ki a szádon, semmilyen jelentőséggel nem bírnak. 1 hónap alatt nem volt annyi időd, hogy jelentkezz és nem azt mondom, hogy betartsd azt, amit te mondtál (a jövő héten hívsz - mondtad) nekem, hiszen nem én kértem, te "ígérted" így. Meggyőződésem, hogy az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen. Én az utolsó utáni vagyok az értékrendedben.
Ha rólam volt szó, akkor mindig "Ezer a dolgod, százfelé kell menned" - mondtad, csakhogy lerázz. Sikerült, úgyis ezt akartad.
A blogomat csak véletlenül találhatja meg bárki, nem mondtam senkinek, hogy hol található, de olvassák Németországban, az USA-ban, Szingapúrban és persze itthon. Remélem, később több olvasója is lesz a világból.
Igazán jó neked, hogy ilyen elfoglalt vagy. Nekem az életem abból áll, hogy eljövök dolgozni, leviszem a kutyát és szükség esetén boltba megyek. Tavasszal voltam utoljára a városban.
Egyébként tavaly, 2 nappal azelőtt, hogy bevettem a tablettákat, vettem 3 pár műanyag szandált, gondolván, hogy jó lesz a hajóra.
És az idén, mikor utoljára találkoztunk, még mondtad, hogy megyünk hajózni. Aztán 1 hónapig nem jelentkeztél...
Persze, az utolsó évben már nem voltam neked megfelelő arra, hogy akár csak egyetlen szombatot vagy vasárnapot velem tölts és az utolsó másfél!!! évben már nem is alhattam nálad.

Akkor hívd a fiamat a megadott számon! Hozd el a rossz porszívót is és a DVD-t, amin a Süsü, a sárkány van.


Most én kérek elnézést, hogy kicsit hosszúra nyúlt a levelem. Gondoltam, törlök belőle, hiszen ez az egész csak nekem számít, hogy leírom, kiírom magamból, te szarsz rá és lehet, hogy el sem olvasod, mert nincs rá(m) időd, még ennyi sem. De végül nem töröltem semmit, abból, amit leírtam.

Én, skizofrén 0 ...


Ps.: nem tudok neked megbocsátani, bár tudom, hogy ez számodra semmi jelentőséggel nem bír, mint ahogy semmi nem bír jelentőséggel, ami velem kapcsolatos.

2011. augusztus 1., hétfő

Az én nyaralásom

Voltam nyaralni. Kicsit kikapcsolódtam, de az időjárás erősen közbeszólt.
Egy csütörtöki napon Gergő kocsival felvitt Pestre. Megspóroltam 1 útiköltséget, mert 1 baráti pár jött haza Londonból és megkérték, hogy menjen fel értük. Az üzemanyagot persze kifizették és én is jól jártam.
Elvitt egészen apuhoz. Fel is jött a lakásba, nagyon tetszett neki. Tetszhet is, klassz az a lakás. Aztán Gergő ment tovább a reptérre.
Apa pillanatokon belül kötözködött velem, mondtam is, hogy mindjárt visszafordulok. Aztán csak megnyugodtunk. Olyan türelem kell az öreghez, ami nekem már nincs. Nem bírom a stílusát és ő már nem fog változni, 78 éves lesz októberben. Mondtam is az öcsémnek, hogy minden tiszteletem az övé, ahogyan tudja kezelni apa hülyeségeit. Azt felelte, hogy már megtanulta kezelni és nem foglalkozik a dolgaival, mert abba bele lehet hülyülni. Ezt én teszem hozzá.

Pénteken apuval elmentünk megnézni a kínai agyagkatonákat. Persze, csak másolatok, de nagyon érdekes volt. Apa jó szokásához híven, húzta a száját, de végül ő is azt mondta, hogy tetszett neki. Sokat fotóztam.
Aztán váci Kati barátnémmal taliztunk a Westendben. Ettünk 1 jót és még jobbat beszélgetünk. Szeretem ezt a nőt. Na, nem úgy, dehogy. De annyira normális, olyan egyformán gondolkodunk. Kár, hogy ilyen messze lakunk egymástól. Megígérte, hogy augusztusban eljönnek ide hozzám, kicsit szétnézünk a mi városunkban. Mi már jártunk náluk az öcsémmel.
Laci jött hazafelé Győrből és bejött értem a Westendbe, így nem kellett tömegközlekednem.

Másnap Lacival kimentünk Szentendrére a Muzsikáló Múzeumba.
Mire kijöttünk, esett az eső. Így aztán hazamentünk, ebédeltünk és moziba mentünk.
Igen nagyon jó filmet sikerült választani. A címe Larry Crowne. Tom Hanks és Julia Roberts a 2 főszereplő. Hát, ezek gagyi filmben nem szerepelnek. Nézzétek meg, érdemes.

Vasárnap a Természettudományi Múzeumba mentünk, más kilátás nem lévén jó időre.
Nagyon kíváncsi voltam a Wild Life 2010. fotókiállításra. Nem csalódtam ebben sem. Amúgy is vonzódom a fotózáshoz. István azt mondta, mikor fényképezni látott, hogy én megalkotom a képet. Szerintem is. Szeretek fotózni, de az én kis gépem sok mindenre nem ad lehetőséget.
Több kiállítást megnéztünk a Természettudományi Múzeumban, összességében elég jó volt.
Aztán ebéd otthon és délután mozi.
Micimackó. Na, ezt csak Laci kedvéért néztem meg, de aranyos volt, semmi több. Aput is elvittük, hát, hallod... úgy kellett rábeszélni, hogy fizessen nekünk legalább 1 fagyit. Többet nem visszük. Mondom én.
Vettem magamnak 1 nagyon szép szandált. Teletalpas, jó magas, az én stílusom. Holnap veszem majd fel először, eddig a rossz idő miatt nem akartam, mert parafa a talpa és farmer a felső része.

Hétfőn elmentünk az FM boltba, vettünk néhány parfümöt. Aztán csavarogtunk az Árkádban, vettem 1 eper habzóbort Lacinak. Aztán elmentünk a Vári cukrászdába és találkoztunk Edittel. Ez tényleg 1 nagyon szimpatikus, okos nő, ahogy Laci is már emlegette - többször is. Jót beszélgettünk --- a sütiről és a fagyiról nem is beszélek.

Kedden Laci hazavonatozott velem. Szakadt az eső, Lackó kijött elénk kocsival. Itthon főztünk 1 tojglinokit, Laci pedig délután vissza is ment.

Másnap mentem dolgozni. Kb. 10 órát dolgoztam, utána pedig majdnem 12 órát.

Így merjek elmenni szabadságra akárcsak 3 napra is.