Gólyagyűrűzésen voltam az idén is, bár ez már a múlt hónapban volt, azért szeretettel leírom, csakúgy, mint tavaly.
Városunk 3 fészekkel büszkélkedhet ettől az idénytől kezdve. Sajnos, Martinnak és Martinának az idén - a nagy kéményen, ha emlékeztek (tavaly róluk készítettem bejegyzést sok képpel) - nem sikerült költeni. Állítólag, visszajöttek, de nem tudjuk, hogy egyáltalán volt-e tojás. Minden esetre, most nem találták nyomát sem tojásnak, sem fiókának.
Városunk 3 fészekkel büszkélkedhet ettől az idénytől kezdve. Sajnos, Martinnak és Martinának az idén - a nagy kéményen, ha emlékeztek (tavaly róluk készítettem bejegyzést sok képpel) - nem sikerült költeni. Állítólag, visszajöttek, de nem tudjuk, hogy egyáltalán volt-e tojás. Minden esetre, most nem találták nyomát sem tojásnak, sem fiókának.
A második fészek, 1 vadi új
fészek. Az idén építette a szülőpár. Először a villanyoszlopra csak úgy
simán, de szóltak az ÉMÁSZ-nak, hogy tegyenek fel kosarat, így
szerencsére ott folytatták tovább az építkezést.
Mikor megérkeztünk, ezt láttuk és 2 fiókára számítottunk:
Mikor megérkeztünk, ezt láttuk és 2 fiókára számítottunk:
Egy szimpla útkereszteződésben van a fészek.
Mikor közelített a daruskocsi, a szülő átrepült 2 házzal odébb a tetőre (a 3. képen, ha erősen nézed vagy kinagyítod, látható, hogy a kémény mögül kukucskál):
Aztán lehozták a kicsiket és nem kettőt, hanem hármat, mindannyiunk meglepetésére:
Aztán beszélt a gyűrűző és gyűrűzött persze, lehetett kérdezni és végül simogatni. Most sokkal többen voltunk, mint tavaly, én nem simogattam és szerencsére csak néhány gyerek simizett, aminek nagyon örültem, mert elég nagy stressznek vannak kitéve ilyenkor szegény kicsik. A gyűrűző azt mondta, hogy nagyon kicsik még a fiókák, ami látható is. Sokkal fiatalabbak, mint a tavaly ilyenkor gyűrűzött fiókák. A legkisebb pedig különösen kicsi, ő nem kapott semmilyen gyűrűt:
Mesi és Lackó simiz:
A fiókák ebben a kosárban utaztak le és fel:
Aztán visszatették őket:
Mindenki kicsit elhúzódott, vártuk, hogy a szülő visszamenjen, de ő csak körözött. Először egész magasan:
Aztán szépen elkezdett leereszkedni, kicsit közeledett, de nagyon félt:
Végül leült 1 közeli háztetőre, onnan leskelődött:
Sajnos, nem bírtuk kivárni, hogy visszamenjen a fészekre, de telefonon érdeklődtem. Felhívtam abban az utcában 1 számot, szerencsére kedvesek voltak és a kérdésemre elmondták, hogy visszament a szülő.
Aztán pár nappal később, a nagy esőzések után, kértem az MME helyi összekötőjét is, hogy nézzen utána, jól vannak-e a kicsik. Később jött az sms a telefonomra, hogy a fészekben mindenki jól van.
Hála az égnek!
Szeretem őket.
A 3. fészekhez már el sem mentünk, mert tudtuk, hogy ott sincs fióka:-(
Talán majd jövőre.
Minden esetre, a kis családomnak - fiamnak, menyemnek és a nagyobbik unokámnak - szép élmény volt, azt mondták, hogy klassz volt tetszett nekik és jól érezték magukat.
Nekem pedig nem kellett busszal mennem:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése