Ahogy a címben is írom, alkalmanként történik is velem valami, de sokszor nem történik semmi érdekes. Pontosan tudom, hogy nem érdekfeszítő ez a blog, amit írok, nem derülnek ki belőle hatalmas titkok. Az életem meglehetősen unalmas. Nem teszek ellene.
Bonikám nincs túl jól. Most már 3. hete alig eszik valamit. Alkalmanként hány és hasmenése is van. Ma hajnalban kaki, pisi és hányás eltakarításával kezdtem a napot, a hetet. Eddig betudtam a tüzelési időszaknak, de ez már túl sok. És különben is, máskor hamarabb megnyugodott, most pedig már 15 éves lesz a jövő hónapban.
Most hoztam neki más kaját, mert az is lehet, hogy megunta a csirkemellet. Vettem szaftos kutyakonzervet, alacsony fehérjetartalommal, mert a diétájára is ügyelnem kell. Csak egyen. Adtam neki 1 keveset. Jóízűen megette a kis drágám. Most pihen. Csak egyen és maradjon meg benne a kaja. Sajnos, fogyott is. Mondhatnám, elég soványka.
Vivike drágám, a hétvégén Pestre költözik. Pesti nő lesz. Az egyik szemem sír - most is -, a másik nevet. Rossz érzés, hogy magamtól távol kell tudnom őt még akkor, ha túl sokat nem találkoztunk. Ugyanakkor örülök, hogy imádott Budapestemen fog élni. Hátha egyszer még megadatik nekem is ebben az életben, hogy visszaköltözzek Pestre. Miskolc nem az én városom, sosem szerettem.
Lackóék is elkezdenek pakolni a héten, költöznek ők is. Bár, ők nem messze, mindössze 6 buszmegálló innen, ez nem távolság.
Lackónak mondtam, hogy szóljanak, ha segíteni tudok valamiben. Remélem, hasznomat veszik majd valahogy.
Tegnap itt voltak az unokák olyan 1 órát. Játszottak, aranyosak voltak, nem volt semmi baj. Arra ügyeltem, hogy Bonikát hagyják nyugton.
Ezek a történések. Ezek most elég nagy dolgok az életemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése