Végkielégítenének

Tegnap felajánlották, hogy 24 havi bérnek megfelelő összeget fizetnek, ha elmegyek melóból. Kissé feldúlódtam. Kérdeztem is, hogy

-El akartok küldeni?

-Nem, csak van ez a nagyon kedvező lehetőség. Megkapod a pénzt és elmehetsz máshova dolgozni.

-Én? Vajon kinek kellenék ennyi idősen? Nekem nincs senki rokonom vagy ismerősöm, jó barátom, aki felvenne. 2022-ben leszek jogosult az öregségi nyugdíjra. Addig nem tart ki a 2 éves végkielégítés. Nem lesz se nyugdíjam, se munkahelyem, a jelzálogot is fizetnem kell 2020-ig.

-Elmehetsz közmunkára.

-Hát persze. Utcát söpörni a cigányokkal.

-Az én feleségem is közmunkán van és irodában dolgozik.

-Nekem biztos nem lenne ilyen szerencsém. Ugorjak le a háztetőről?

-Az is benne van a pakliban, hogy bezárják a telephelyet, akkor mindenkinek menni kell.

-De akkor is adnak végkielégítést.

-Igen, de nem ennyit.

 Hát, kb. ennyiben maradtunk. Nem tudok élni a felkínált lehetőséggel. Kb. 14 hónap kell, hogy meglegyen a 40 év munkaviszonyom, akkor elmehetek nyugdíjba. Addig kapaszkodom az íróasztalomba, nem megyek el, míg el nem küldenek. Nekem már itt hetek vagy napok is számítanak. De nem esem kétségbe, ha elküldenek, akkor kiváltom a kapott pénzből a vállalkozóit és csinálok magamnak munkaviszonyt, bár nem túl kecsegtető:-(

38 év

Lackó ma 38 éves. A kisfiam ♥ Kétgyerekes apuka:-)

38 évvel ezelőtt már korábban befektettek a kórházba, mert 42. hétben voltam. Nem részletezem a dolgokat, végül császárral lett meg őkegyelme.

Még terhes voltam, mikor megálmodtam, hogy lesz 1 szőke kisfiam. Tudni kell, hogy abban az időben még nem volt ultrahang, vagyis fogalmunk sem volt, hogy a magzat fiú-e vagy lány. Szóval megálmodtam. Még akkor anyuéknál laktunk és azt is álmodtam, hogy az ottani nagyszobai szekrénysor egyik polcára föltettem a kisfiam és 1 szalvétát tettem a feje alá:-) Sosem fogom elfelejteni.

Egyszer kicsit kinevettem az anyósomat - nyugodjon békében -, hogy a 40 éves fiát kisfiamnak szólította. Nem durván, de kioktatott, hogy mindegy hány éves a fia, de akkor is az ő kisfia marad, még akkor is, ha már 40 éves és majd meglátom, hogy én is így leszek vele.

Igaza lett. Lackó bizony már közelebb van a 40-hez, mint a 35-höz, de nekem akkor is a kisfiam. És ez így van jól.

Ha jönne 1 jótündér és azt mondaná, hogy kívánhatok egyet, akkor egészséget kívánnék a családomnak.

Isten éltessen sokáig, kisfiam, erőben, egészségben.

Szeretlek♥

Bonikám 16 éves

Bonikám ma 16 éves♥

16 évvel ezelőtt Budapesten született, állítólag 13 deka volt:-) Elmentünk meglátogatni őt már csecsemő korában, nagyon cuki volt. Egy tenyérnyi apró kiskutya.

Nehezen lett szobatiszta, olyan karácsony környékén vettük észre (Vivikével), hogy nincs pisi itt-ott, nem kell takarítani, ekkor tettük vissza a szőnyegeket.

Míg kicsi volt, gyakran kijártunk arra a helyre, ahol az előző kutyusunkat eltemettük. Aztán, sajnos, azt a helyet beépítették, csak a lapátnyélből eszkábált "fejfát" sikerült megmentenem, a mai napig a spejzban van.

Egyszer 1 ilyen sétáról hazajövet, majdnem széttépte 1 német juhász. Emlékszem, pont akkor volt nálam ez az lapátnyél, én nem is tudom, hogy sikerült megmenteni Bonikát. A gazdája volt a hibás, mert azt a vad kutyát elengedte. Innen kezdve, kifejezetten nem kedvelte a német juhászokat és általában a nagytestű kutyákat sem.

Aztán allergiateszten is voltunk Pesten az Állatorvosi Egyetemen. Kapócs Zsóka is pont ott volt a kiskutyájával. Emlékszem, még anyuval voltam, ez olyan 2000 környékén lehetett.

Teltek-múltak az évek, egyszer csak  ketten maradtunk. Hajnali 4-kor kelek, megyünk sétálni, délután rohanok hozzá haza, séta és este ismét. Néhány éve már nagyon öreg és sajnos beteges is. A lépcsőn már ölben hordom fel és le.

A mai napunk sajnos, nagyon nem jól sikerült, mert kifejezetten szarul volt ma. Sokat hányt, de fogalmam sincs, hogy mitől, hiszen annyira, de annyira vigyázok az etetésére, bár alig eszik valamit, csont és bőr.

2-3 hete még minden héten megmértem a súlyát, de már lettem erről, nem akarom dokumentálni, ahogy elfogy a kutya. Ahogy mondani szokták, csak hálni jár belé a lélek. Szédeleg, kóvályog.

Nem akarom magam sajnáltatni, de fizikailag és még inkább lelkileg nagyon nehéz ezeket látni, megélni. És főleg tudva azt, hogy nekem kell majd döntenem a sorsáról.

Szoktam neki mondani, hogy Bonikám, ha úgy érzed, hogy menned kell, akkor menj, ne nekem kelljen döntenem. Kérem a Jó Isten, hogy egyszer szépen aludjon el Bonika, jöjjek haza arra, hogy elaludt --- örökre:-(

De még él, itt van velem és gondoskodnom kell róla a legjobb tudásom és tehetségem szerint.

Drága Bonikám!

Hogy lehet így aludni?:-)))

Anyák napja

Szoktam itthon mécsest égetni, fölötte illóolajos víz párolog. A mai első mécsest úgy gyújtottam meg, hogy ezt érted gyújtom, Anyukám.

Délelőtt hívott Vivike, köszöntött anyák napja alkalmából és 1 szép verset feltett nekem a facéra. Rajtam kívül, mások is lájkolták.

Később hívott Laci, hogy Apuval voltak 3 temetőben: Anyunál, a 2 nagyinknál, az én keresztanyámnál és az egyik nagyink húgánál, Maminál, aki nagyon közel állt hozzám, nagyon szerettem őt.

Délután jöttek Lackóék a gyerekekkel. Hát, régen hatódtam meg így, mint most. Gábor még nincs 3 éves, de olyan verset szavalt nekem, hogy rögtön elkezdtem bőgni. Aztán együtt énekeltek, szavaltak Emesével és végül Emese is külön verset mondott nekem.

És ekkor különleges dolog történt. Az én fiam nem 1 olyan emberke, aki az érzelmeit felém kinyilvánítja, de mikor látta, hogy annyira sírok, akkor odajött, szorosan átölelt és hívta a gyerekeket is. Szinte zavarba jöttem, de ezt nem látták rajtam.

Szép délutánt csináltak nekem, köszönöm ♥