Bonikám 16 éves

Bonikám ma 16 éves♥

16 évvel ezelőtt Budapesten született, állítólag 13 deka volt:-) Elmentünk meglátogatni őt már csecsemő korában, nagyon cuki volt. Egy tenyérnyi apró kiskutya.

Nehezen lett szobatiszta, olyan karácsony környékén vettük észre (Vivikével), hogy nincs pisi itt-ott, nem kell takarítani, ekkor tettük vissza a szőnyegeket.

Míg kicsi volt, gyakran kijártunk arra a helyre, ahol az előző kutyusunkat eltemettük. Aztán, sajnos, azt a helyet beépítették, csak a lapátnyélből eszkábált "fejfát" sikerült megmentenem, a mai napig a spejzban van.

Egyszer 1 ilyen sétáról hazajövet, majdnem széttépte 1 német juhász. Emlékszem, pont akkor volt nálam ez az lapátnyél, én nem is tudom, hogy sikerült megmenteni Bonikát. A gazdája volt a hibás, mert azt a vad kutyát elengedte. Innen kezdve, kifejezetten nem kedvelte a német juhászokat és általában a nagytestű kutyákat sem.

Aztán allergiateszten is voltunk Pesten az Állatorvosi Egyetemen. Kapócs Zsóka is pont ott volt a kiskutyájával. Emlékszem, még anyuval voltam, ez olyan 2000 környékén lehetett.

Teltek-múltak az évek, egyszer csak  ketten maradtunk. Hajnali 4-kor kelek, megyünk sétálni, délután rohanok hozzá haza, séta és este ismét. Néhány éve már nagyon öreg és sajnos beteges is. A lépcsőn már ölben hordom fel és le.

A mai napunk sajnos, nagyon nem jól sikerült, mert kifejezetten szarul volt ma. Sokat hányt, de fogalmam sincs, hogy mitől, hiszen annyira, de annyira vigyázok az etetésére, bár alig eszik valamit, csont és bőr.

2-3 hete még minden héten megmértem a súlyát, de már lettem erről, nem akarom dokumentálni, ahogy elfogy a kutya. Ahogy mondani szokták, csak hálni jár belé a lélek. Szédeleg, kóvályog.

Nem akarom magam sajnáltatni, de fizikailag és még inkább lelkileg nagyon nehéz ezeket látni, megélni. És főleg tudva azt, hogy nekem kell majd döntenem a sorsáról.

Szoktam neki mondani, hogy Bonikám, ha úgy érzed, hogy menned kell, akkor menj, ne nekem kelljen döntenem. Kérem a Jó Isten, hogy egyszer szépen aludjon el Bonika, jöjjek haza arra, hogy elaludt --- örökre:-(

De még él, itt van velem és gondoskodnom kell róla a legjobb tudásom és tehetségem szerint.

Drága Bonikám!

Hogy lehet így aludni?:-)))