Elmúlt karácsony...

... és nem adott semmi váratlant.

Reggel 8-ra terveztük az indulást Pestre, kb. 3/4 9-kor el is indultunk. Itthonról szar, ködös időből mentünk és napsütésbe értünk oda 11 után nem sokkal. Apuék már ott voltak. Laci ki sem jött a nappaliból, hogy köszönjön, a többiek kijöttek, ő megvárta, míg bemegyek. Kicsit furcsán jött ki, de mindegy.

Kölcsönös örömködés volt, odaadtam a töltött káposztát, amit főztem és az ajándékaimat. Az elmaradt névnapi-szülinapi ajándékokat és végül az én karácsonyi ajándékaimat játékos körítéssel. Viviéktől kaptam 1 doboz nagyon különleges Stühmer szaloncukrot. Ezen kívül senkitől nem kaptam semmit.

Vivi főzött 1 isteni csirkehúslevest és karajba töltött bacont, sajtot, meg spenótot. Nagyon látványos volt és finom is, de nekem kicsit száraz a karaj. Apa az én töltött káposztámat ette, azt mondta, hogy olyan, mint amit anyu főzött régen.

Aztán ott voltak a sütik. Apu bejglije nem lett olyan jó, mint máskor. Kata Fanta szeletet hozott kicsit csúszkálós krémmel és répatortát, amire ott készült a krém. Apránként megkóstolgattam mindent. Nem ettem sokat, de másnap itthon, hát... nem volt egészen rendben a belem. Magyarul fostam. Nem sokat, de vagy 3x voltam budin és szar volt a gyomrom. Nem is ettem csak akkor, mikor már qrva éhes voltam.

Na, visszatérve Pestre, délután Kata lakkozta a körmeinket, előbb az enyémet. Szotyi tollait tettük a körmömre.

Vivit is manikűrözte, persze őt gél lakkal, az enyém csak sima és már előre kilakkoztam, csak a tollat kellet rátenni. Karcsi és Győző körmeit is rendbe tette.

Aztán valahogy csak eljött az este, előbb elmentek apuék, utána mi. Elosztottuk, hogy ki mit kér a maradékból, bepakoltunk és indultunk este fél 9 előtt pár perccel. Kata vezetett, nem volt egyszerű az út hazafelé. Kata fáradt volt, meg is álltunk, hogy kicsit észhez térjen. Folyamatosan szóval tartottam, hogy el ne aludjon, de ami a legnagyobb probléma volt, hogy szinte az egész utat sűrű, vastag ködben kellett megtenni. Max. 80-nal lehetett haladni. Elmúlt éjfél, mire hazaértem. Baromi fárasztó nap volt.

Kedden mostam és lazítottam. Nem keltem korán, illetve a beleim felzavartak, de visszabújtam az ágyba. Emlékszem a Benjamin közlegény ment a tv-ben, arra pislogtam mélyeket. Kb. 11-kor másztam ki az ágyból.

Szerdán elmentem vásárolni, mert lejárt a bérletem, még tegnap volt, ma már nincs és egyelőre nem is akarok venni.

Ma Áginál voltam és a tegnap vásárolt húsokról fogok írni legközelebb...

Kis karácsony...

... nálam meg még annál is kisebb.

Azon gondolkodom, hogy történt-e valami említésre méltó az elmúlt héten...?

Hétfőn találkoztam Ágival bementünk a városba. Nagyon pici karácsonyi vásár van, de megnéztük, mert szőrmesapkát akart venni. Volt 1, ami tényleg nagyon jól állt neki, talán róka, de nem vette meg. Előre tudtam, hogy így lesz. Nem baj. Azért jól eltöltöttük a délutánt, mászkáltunk különféle boltokba. Kaptam tőle 2 doboz illatviaszt. Ez az az illatviasz, amit régebben mindig használtam, akkor 400.- Ft volt 1 doboz. Most 650-ért vette nekem Ági, de már 790-ért is láttam. Iszonyat drága, nem is fogom keresni, pedig nagyon szerettem, mert sokféle illatban kapható, de ez már megfizethetetlen. 8 kis kocka van benne, olyan, mint 1 kockacukor. 1 ilyen kis viasz 1x használható, aztán nincs több illata. Vagyis 8 napra elegendő. Ettől már olcsóbb az Airwick illatviasza, annál kell maradnom, de az csak - nem is tudom hirtelen - talán 4 féle illatban létezik. Én vettem Áginak 1 rúzst és meghívtam 1 sütire.

Kedden rakott krumplit főztem másfél kiló krumpliból 10 tojással és 3 pohár tejföllel. Hát, nem lett túl sok, viszont isteni volt, kevés maradt nekem belőle, lehet, hogy csinálok majd magamnak 1 külön adagot. De, mint tudjuk, már a tojást is aranyárban adják.

Aztán szépen beosztottam, hogy mikor mit csinálok még karácsony előtt.

Szerdán kimentem Diósgyőrbe az OTP-be befizetni a közös költséget, valamint vettem magot a madaraknak. Bementem a pékségbe is, ahol még 1 évvel ezelőtt, isteni pitéket kaptam. Na, ahhoz képest a mostaniak már annyira szarok, hogy borzasztó. Sok lett a tésztája, kevesebb a töltelék, mondjuk az ára sem változott. A túrós olyan volt, mintha nyers lett volna. Szar volt, magyarul megmondva. A meggyes aránylag ehető volt, bár mindkettőről "lefejtettem" a vastag tészta nagy részét, azt megkapták a madarak. Mákos van még, de az pihen a fagyasztóban. Ellenben a Pennyben kapható diós és mákos tekercs vagy mi, na az valami isteni. Vékony tészta, rendesen benne a töltelék, valódi dió és mák, finoman ízesítve. Gondolkodom rajta, hogy kéne venni néhányat és lefagyasztani, mert attól tartok, hogy ez csak szezonális termék lesz náluk.

Csütörtökön elmentem a Sparba, vásároltam magamnak kajaféléket. Itthonra a konyha takarítását ütemeztem be.

Pénteken a Pennyben vásároltam, már összegyűlt néhány dolog, amit onnan kellett beszereznem. Meleg diós és mákos tekercset vettem és a kedvenc magvas kenyeremet. Pénteken a fürdőszoba takarítása került sorra, ezzel a karácsonyi takarítást be is fejeztem.

Szombaton szintén a Pennyben voltam, megvettem azt a gyümölcsöt, amit a család pesti tagjainak szánok mikulás ajándékként. Megfőztem a sonkát, aminek a főzővizét a mai töltött káposztához használtam fel.

Nos, elérkezett karácsony. A héten már 1x kibőgtem magam, hogy mennyire egyedül leszek. Ez így is lett. Lackó hívott, hogy menjek át hozzájuk délután, de visszautasítottam, hogy sok a dolgom, ami valóban így is volt. Viszont fél 1-kor, miután odatettem a káposztát, felhívtam, hogy megmondjam neki, 3-4 óra körül el tudnék menni hozzájuk, de nem vette fel a telefont és vissza sem hívott csak 3-kor, akkor meg már késő volt. Nem baj, így szép kényelmesen elvégeztem mindazt, amit szerettem volna. Nekem ez a nap semmiben nem különbözött 1 bármilyen másik vasárnaptól. Nem vettem elő egyetlen fát sem.

Ami kib@szott rosszul esett, hogy se az öcsém, se az apám, se a lányom nem hívott fel, hogy boldog karácsonyt kívánjon. Qrvára nincs hangulatom holnap jópofizni a családdal. Mondhatnám, hogy ez a család már nem tartozik hozzám, illetve inkább megfordítanám, én nem tartozom hozzájuk. Nem is fogok erőltetni semmilyen kapcsolattartást. Minek? Szinte semmit nem tudunk egymásról, én se róluk és ők se rólam. Ami nekem fontos, az nekik nem és talán én is így vagyok velük.

Nyilván az elkeseredettség, a magány is szól belőlem, de szarni ebbe a családba.

Én viszek mindenkinek 1 apró ajándékot, de senkitől nem kapok semmit. Jó szar érzés. Ágitól kaptam azt a 2 kisdoboz illatviaszt és azzal be is van fejezve.

Nem zsörtölődöm tovább. Majd beszámolok a holnapi utunkról...

Mozgalmas napok...

... vannak mögöttem, ami egyértelműen a még 03-án lezárult licitnek köszönhető, illetve annak a közel 90 tárgynak, amit szét kellett osztanom. Mert, mint tudjuk, nagy dolgok nem történnek velem.

Az utolsó bejegyzésem utáni 2 napon nem történt lényeges dolog, legalábbis nem emlékszem. Vasárnap megint volt több talim és estefelé még feljött 1 pasi a lakásomra. Már volt itt 1x, de akkor a barátnőjével, aki licitált, most egyedül jött. Bevallom, icipicit aggódtam.

Lackó káposztát rendelt keddre, a székelykáposzta mellett döntöttem több okból. Egyrészt, mert egyszerűbb, mint a töltött káposzta , másrészt, mert nagyon finomat tudok készíteni, ahogy az sikerült is kedden.

Szerdán nagyon szarul ébredtem, rosszul aludtam egész éjjel, fel is kellett kelnem, ami ritkán fordul elő velem. Reggel rossz közérzettel, hányingerrel keltem. Sőt, még 1 kis fosimosi is volt. De délután volt 1 talim, vettem be gyógyszereket, összeszedtem magam és útnak indultam. És, ami a legfontosabb, elmentem és kifizettem az elektromos konvektoromat, hétfőn hozzuk el Lackóval.

Csütörtökön rengeteg levelet vittem a postára - már hétfőn is -, 35 percet foglalkozott a küldeményeimmel a postáskisasszony és majdnem 15 ezer forintot hagytam ott, de most már fellélegezhetek, max. 1-2 levél kerül postázásra. Heni azonban már bejelentette, hogy karácsony után indul az újabb licit...

Pénteken kimentem a Müllerbe. Vettem marha olcsón krémszappant, gránátalmást és az öcsémnek még a novemberi szülinapjára 1 kártyát 5 ezer forintért. Majd karácsonykor adom oda mindenkinek az elmaradt ajándékokat. Este 6 után volt még talim a Plázában, annyira nem voltam boldog tőle, de Mezőkövesdről jött a kiscsaj és már sok tárgya régóta itt volt nálam.

Még 1 korábbi "élményemet" gondoltam megosztani Veletek. Azt hiszem, illetve biztosan Mikulás előtt volt a Pennyben. Egy középkorú nő és és férfi, nem mondhatom, hogy rosszul öltözöttek vagy szegénynek látszottak volna, ott keringtek a boltban, láthatóan valami ajándékot szerettek volna venni, de mindent drága volt nekik. Nem is vettek semmit, megbeszélték, hogy elmennek 1 százas boltba vagy a Bükkbe a Familybe. Hát, ettől remélik a csodát. Pedig elmondhattam volna, hogy a Familyben már nagyon sok minden sokkal drágább, mint máshol. Elmesélem, hogy tavaly hogy jártam. Mikuláskor jó kis Kinder mikulásokat vettem a Familyben, 6 db-ot. Nos, ugyanaz a mikulás darabja 50.- Ft-tal volt olcsóbb lent a Sparban. Magyarul 300.- Ft-ot buktam.

Egyébként már csak márkás, minőségi csokikat veszek. Pár száz forintért kapható hatalmas mikulás, ami ún. tejbevonómasszából készült, nálam már szóba sem jöhet.

Az elmúlt hét

Múlt szerdán volt 1 cicás talim. Kicsit meglepődtem, mert a csaj puszival fogadott. Meglepő volt, de kedves. Már többször találkoztunk, szimpatikus, ha van idő, kicsit elbeszélgetünk egymással.

Utána elmentem 1 helyre, ahol végre igaziból láthattam elektromos radiátort és nemcsak, hogy láthattam, de még működött is. Innen fogom venni a gázkonvektor helyett az elektromosat, csak még elhatározásra kell jutnom. Azt hiszem az olcsóbbat fogom megvenni, mert úgysem használom azt a szobát, télen nem jön hozzám már senki hálóvendég. Nem is baj, mert az nekem sokba kerül.

Másnap volt 1 cicás talim. Ez a kiscsaj is már régi licitálónk, a hétvégén újabb találkozónk lesz, ismét elnyert valamit a legutóbbi liciten.

Pénteken feljött hozzám 1 licitáló, ő itt lakik valahol a környéken és mindig feljön hozzám. Ez nekem jó, mert ki sem kell mozdulnom itthonról. Most nem licites dolgok voltak, hanem 2018-as noteszokat adtam át.

Szombaton Vivinek volt névnapja. Írtam neki a facén, de nem hívtam fel. Nem bírom felhívni, hiszen már kb. 1 fél éve nem beszélünk egymással csak a facén. Illetve pontosan meg tudom mondani, hogy fél év alatt 2x beszéltünk. Nincs miről beszélni. Az én dolgaim nem érdeklik őt, még régebben sokszor éreztem, hogy egyszerűen unja, amit mondok.

Vasárnap véget ért a licit, közel 90 tárgy került árverésre. Jól sikerült, de tartottam is a vele járó munkától.

Hétfőn bevásárlókörúton voltam. 100-as bolt, DM, Family és a Spar. Ez mind egy rakáson van, nem gond körbejárni mindet.

Kedden 1 nagyon finom tarka rizsestálat főztem, ez 1 egytálétel finom, színes dolgokkal. Piros és sárga színű paprikát tettem bele, valamint lila hagymát is.A hús csirkecombfilé volt benne.

Szerdán befejeztem az összes licitáló részére a levélírást. Nem kis munka volt. Igyekszem, hogy karácsonyra mindenkihez odaérjen a cucc.

Ma volt már 2 talim és még lesz délután 1 és este 3. Hurrá.