2018. január 27., szombat

Pénzügyek:-)

A legutolsó bejegyzésemet követő napon, szerdán, Ági barátnőmmel kimentünk Diósgyőrbe. Ügyintéztünk OTP-ben, ettünk 1 jó hamburgert, eldöntöttük, hogy oda visszamegyünk máskor is. Arról nem beszélve, hogy ezressel fizettem, a kiscsaj meg kétezresből adott vissza. Aztán meg kuponokat mentünk beváltani a coopos boltba. Ott meg rosszul blokkolt a csaj és a kezembe adta azt a pénzt, amit ki sem fizettem, hogy korrigálja a blokkolást és aztán újra fizessek.
Ezután villamosra ültünk, Ági hazament, én még postára. Ott meg engem csaptak be 500.- Ft-tal, amit csak itthon vettem észre. Na, ez úgy volt, hogy vettem 1 újságot, meg volt 1 nyertes sorsjegyem, ami 500.- Ft-ot ért, de 600-ért vettem helyette másikat. A csaj kifizettette velem az újságot és az újonnan vásárolt sorsjegyet, de az 500-at nem vonta le és nem is adta vissza. Ezt csak itthon vettem észre. Visszamentem, megreklamáltam és visszaadták az 500.- Ft-ot, valamint az újabb sorsjegyen nyert 800-at is elkértem. Érdekes nap volt.

Csütörtökön már elkezdtem készülni apa érkezésére, vagyis takarítottam 1 keveset.

Pénteken elmentem bevásárolni.

Szombaton beindítottam a fűtést, mert apunak mindent össze kell fűteni ilyenkor. Nagyon meg vagyok elégedve az elektromos konvektorommal. Gyakorlatilag szombat reggeltől vasárnap késő délutánig ment, 23 fokot tartott. Persze, a konyhában és a fürdőben is ment a fűtés rendesen szintén szombat reggeltől vasárnap késő délutánig.
Szombaton főztem 1 f@sza erdélyi ragut a karácsony után vett kissé kétséges oldalasból. Aggódtam is, de semmi baja nem volt a húsnak, a leves isteni lett. Másodiknak carbonara lasagne volt, amit felturbóztam 1 doboz gombával és a fagyasztóban talált fagyasztott sonkákkal. Kiolvasztottam a sonkákat és azt is hozzáadtam a carbonarahoz. Terveztem, hogy vasárnap oreganos csirkét sütök, de nagyon sok lett a lasagna. Apuval ettünk belőle szombaton, vasárnap és még 2 kis adag ott vár a hűtőben. Tényleg, holnap azt fogok enni:-)
Szombaton délután feljöttek Lackóék, hogy felköszöntsenek névnapom alkalmából. Készítettem gesztenyés diplomata pudingot gluténmentes babapiskótából. Finom lett, bár Gábor nem evett belőle, Mesi evett, de nem rajongott érte. Voltak rágcsák, meg üdítők.

Vasárnap délután kikísértem aput a villamosmegállóba, mert épp leesett pár centi hó, aztán hazautazott. Egyszer kaptunk össze 1 kicsit...

Közben, még az előző héten, befejeztem a licites tárgyak nyerteseivel a kapcsolatfelvételt. Volt olyan nap, hogy 39 embernek írtam üzenetet a facén. És ugye, ez nem 1 üzenet, mert ilyenkor elkezdődik az oda-vissza levelezgetés.
Szóval ebből kifolyólag volt talim hétfőn.

Közben vásároltam és kedden megsütöttem az oreganos csirkét vele sült burgonyával. Hát, nem ez lett életem fő műve...
Egy licitáló feljött, ő szerencsére mindig feljön keddenként, így nem kell elmennem itthonról, ez nekem jó.

A szerdai tali elmaradt, mert beteg lett a csajnak a kislánya, így otthon maradt.

Egy licitálóval alakult úgy a kapcsolatunk, hogy puszival köszöntjük egymást találkozáskor és puszival válunk el egymástól. Azt hiszem tanárnő, kedves kis nő. Na, ő volt a csütörtöki.
3 napig a postára jártam, szerdán feladtam 10 levelet, csütörtökön 15-öt, pénteken 3-at.

Ma szombat van, nem voltam sehol.

Holnap találkozom Adával, kimegyünk Lillára. Adáról majd írok legközelebb.

2018. január 16., kedd

Lusta napok

A január 02-i szülinap után, gyakorlatilag január 09-ig csak a szemetet vittem le itthonról, annyit tettem ki a lábam. Bérletem sem volt, az lejárt még karácsony után, szerintem írtam is. Akkor vettem a büdös húst, mikor még utolsó nap, dec. 27-én érvényes volt a bérletem.
Január 09-én muszáj volt vásárolni mennem, hiszen főzős napom volt Lackónak. Provence-i fokhagymás csirkét sütöttem, finom volt.
Másnap Emeséért mentem a suliba, mert az anyja vizsgázni volt Debrecenben műkörmözésből. Emesével tanultunk itthon, ám alig kezdtük el, megjött Kata, de sokáig itt volt, közben a gyerekkel meg nem tanultunk semmit, mert Emese el is pakolt gyorsan, amikor az anyja megérkezett. Későn mentek el, még átmentek a másik nagyihoz Gáborért. Hát, nem tudom, hogy otthon gyakoroltak-e még valamit.
Csütörtökön átmentem a klubba, befizettem az idei tagdíjat és vettem ez évi túrakönyvet. A szokásos program után csúnya veszekedés alakult ki a garadnai bérlet megszüntetése kapcsán. Hát, nem tudom, mi lesz, de durva volt. Én azt látom, hogy nem csinál semmit a vezetőség Garadnával kapcsolatban, várják hogy a sült galamb a szájukba röppenjen. Igazat adtam Gyulának és rettentő butának tartom ezt a Menyust. Nem részletezem, hosszú, ahogy mondani szokták. Engem amúgy sem érdekel Garadna, nem tetszett. Ócska kis faházak vannak ott minden komfort nélkül, büdös fabudin lehet vécézni. Egyszer voltam ott, nekem nem jött be.
Ezután péntektől hétfőig megint csupán a szemétlevitel képezte az itthonról való kimozdulást. Nem vagyok túl elégedett, sőt, egyáltalán nem vagyok elégedett az idei szorgalmammal. Kicsit többet alszom, később kelek, bár marha későn fekszem éjjel. Mindig másnap. 1 óra - 1/2 2 között. Nyilván nem kelek fel korán. Szeretek reggel ágyban lenni és olyan jót tudnék még olyankor aludni:-)))
Na, hétfőn, azaz tegnap Ágival tettünk 1 nagy túrát Diósgyőrben, ügyintéztünk és ettünk 1 jó hamburgert is, igen sokat kellett érte sétálni, de megérte. Aztán még vásárolni is voltunk.
Ma szintén vásároltam a mai főzéshez. Szimpla csirkepörköt készült, Lackó valamikor éjjel jön, színház után.

Apa bejelentkezett hétvégére, szombatra-vasárnapra. Persze, hadd jöjjön, de annyira nem vagyok boldog, hogy fűtési idényben jön. Sok ezer forintomba fog kerülni az ő 2 napja. Nem baj, kibírom.

2018. január 8., hétfő

A szülinap

Január 01-jén este sms-eztem Győzővel a másnapi szülinapi partival kapcsolatban, ami Vivinek lett volna meglepetés, hiszen 30. életévét töltötte be aznap. De Vivi beteg volt. Több sms után végül este fél 10-kor Győző azt írta, hogy Vivi nincs jól, nem jönnek. Közben én persze mindent előkészítettem a másnapra, vagyis felszabadítottam helyet a kabátoknak az előszobában, kikészítettem a vendégek papucsait, elpakoltam a nagyszobában a nem szükséges holmikat, stb., stb.
Másnap nekiálltam főzni, hiszen Lackóék jöttek ebédre. És a torta is meg volt rendelve. Reggel megpróbáltam lemondani a tortát, illetve alkudni 1 fél tortára, de nem sikerült. (Végül is nem baj.) Szóval elkezdtem főzőcskézni és borzasztó sírás jött rám, hogy Vivi szülinapjára készülök, csak épp ő nem lesz itt. Sírva felhívtam, gratuláltam neki és elmondtam, hogy jöttek volna ma Győzővel, meglepi lett volna neki. Nagyjából ennyit beszéltünk.
Lackó meghozta a tortát, meg a gyerekeket, én meg főztem. Nagyon finom lett minden. Erdélyi ragu volt, de tejföl nélkül, aki kért, tett a tányérjába és arra szedte a forró levest. Jópofa kiskacsa alakú gluténmentes tészta volt bele. A sült csirkecombok is finomak lettek, 3 db-ot külön megszórtam rozmaringgal.
Megebédeltünk Lackóval és a gyerekekkel, Kata később jött, mert dolgozott. Mivel Lackó nem ehetett a tortából, ezért csak akkor vágtuk fel, amikor már Kata is túl volt az ebéden. Ez volt a torta:

Madártej torta, isteni volt

Aztán rendet raktam a konyhában és mindenki bevonult a kisszobába. Lackó játszott a gyerekekkel, Kata ledőlt, szerintem be is hunyt kicsit:-), én meg leültem ide a géphez.
Egyszer csak jelzett a kaputelefon, hogy valaki az én kódommal jön be a házba. Lackó vigyorgott, én 1 pillanatra lebénultam, nem is tudom, ki nyitotta ki az ajtót, talán Lackó és ott állt Vivi. Bejött, én pedig hangosan zokogva borultam rá. Még most is elérzékenyülök. Végül nekem volt meglepetés...
Éhesek voltak, megetettem őket is (miután Győző feljött az elszívott cigije után), mondhatom, minden jól sikerült, nekem csodás nap volt.
Lackó ment a színházba, aztán este 3/4 7 körül Vivék is elindultak, végül Kata is hazament a gyerekekkel.

A tortából 1 morzsa sem maradt:-)

2018. január 2., kedd

Beléptünk...

... 2018-ba, de ez annyira nem is lényeges.
Az előző blogomat azzal fejeztem be, hogy írok a vásárolt húsokról. Szóval, karácsony után a Sparban bevásároltam a Vivike szülinapjára tervezett kajához a hozzávalókat. Ez volt dec. 27-én.
Másnap átmentem Ágihoz, mert hívott, de előtte - gondoltam - lefagyasztom az előző napon vett húsokat. Védőgázas csomagolásban voltak, mindegyiknek megfelelő volt a szavatossága, talán 1 volt dec. 29-i lejárattal, a többi dec. 31-ivel. Tehát 27-én megvettem 5 ilyen csomag húst, csirkecombot és szárnyakat, valamint oldalast erdélyi ragunak. 28-án fagyasztottam le. Nos, ne tudd meg, mindegyiknek volt valami stichje, az egyik kifejezetten büdös volt, iszonyúan el voltam keseredve. A combokat megnyúztam és minden húst megmostam, úgy tettem el. Átmentem Ágihoz, elmondtam neki. Arra jutottam, hogy ezt a húst nem vagyok képes feltálalni a családnak.
Szerencsére, nála volt még hely a fagyasztóban, így megvettem még 1x a kajának valót másnap - dec. 29-én - az ABC-ben. Oldalast levesnek és 8 db ló méretű csirkecombot. Az oldalas elfért otthon, de a combok már nem, így az ment Ágihoz.
30-án még elszaladtam a Pennybe, lottózóba. Vettem 2 sorsjegyet 800.- Ft-ért, visszanyertem 500-at:-), de még em váltottam be. A Pennyben beszélgettem 1 pasival, aki már régóta köszön nekem, mindig ott futottunk össze, onnan az "ismeretség", bár még a nevét sem tudom. Kicsit züllött kinézetű, talán iszik, de nem jár ócska ruhában és nem lehetett rossz pasi fiatalabb korában. Nos, dumcsiztam vele 1 sort és mellesleg megemlítette, hogy nagyon szép szemem van. Talán én is a szememet találom önmagamon a legszebbnek, amit a koromhoz illően diszkréten hangsúlyozok is. Ez csak 1 mellékzönge volt, de jól éreztem magam tőle.
Elkezdtem a takarítást is, alaposan port töröltem, mert már vastagon állt a por mindenhol.
Elérkezett szilveszter napja, ami vasárnap volt. Semmiben nem különbözött nekem ez a nap bármelyik másik vasárnaptól. Tettem a dolgom és vasárnaponként sok dolgom van, valamint folytattam a takarítást.
Szilveszter esti "ajándékként" este elment a netem. Marha boldog voltam, nem tudtam mit tenni, mint tv-t néztem. Mellesleg az m3 műsora nagyon tetszett, kiváló régi válogatások voltak éjfélig, azután mentem a fürdőbe, immár az idén.
Aput karácsony óta minden nap felhívom, egyedül van ő is, én is. Laci nincs otthon. Nem töltötte otthon a karácsony szentestét sem és szilvesztert sem. Apu megfázott már vagy 1 hete és nem nagyon veszek észre pozitív változást az állapotában. Egyrészt ő is mondja, hogy nincs jobban, másrészt hallom a hangján. Úgy volt, hogy jön ő is január 02-án - ma - Vivike 30. szülinapi ünnepségére, de a betegsége miatt nem vállalta az utat, amit meg is értek.
Január 01-jén átmentem Ágihoz a lóméretű csirkecombokért. Ettem nála kocsonyát, elég jó volt. Dumáltunk kicsit, ittunk egyet az új évre. Itthon befejeztem a takarítást és mostam is. Előkészültem a mai szülinapi partyra, igen ám, de közben Vivi is megbetegedett.

Innen folytatom.