Szokásos

Nos, megint el kell gondolkodnom, hogy történ-e valami érdekes, valami említésre méltó az elmúlt közel 2 hét alatt. Biztos volt, de a 12-től 16-ig terjedő időre nem emlékszem már, nincs is semmi feljegyzésem róla.

A múlt héten viszont minden nap volt némi apróság. Hogy járok  számítógépes tanfolyamra, az nálam eseménynek számít a hétfői és a szerdai napokon. A héten pénteken is lesz, akkor vizsgázunk. Őszintén szólva, már kissé unom. Nem is megyek rögtön tovább a haladóra, kihagyok 1 hónapot, novemberre tervezem a folytatást.

Kedd a szokásos főzős napom volt, joghurtos csirkét sütöttem, nagyon finom volt.

Szerdán megint a tanfolyás:-))) volt.

Csütörtökön cicás talim volt este bent a belvárosban, kaptunk 1 kis kaja adományt is.

Pénteken itt volt nálam Gáborkám, mert szünet volt az oviban. Tojásos nokedlit kért ebédre, de reggelizett is, mert korán jött. Kitettem sokféle reggelinek valót, ő jól összeválogatta: májkrémes kifli téli szalámival, sajttal és paradicsommal:-) Tízóraira alma volt, ebédre a nokedli és 1 kis édesség utána. Uzsonnára megette azt, ami maradt még a reggeliből, nagy volt a kifli, nem tudta megenni akkor. Gáborkámat tegnap mentő vitte kórházba az oviból, mert olyan szerencsétlenül esett el az ovi udvarán az egyik műanyag motorral, hogy felszakadt a kis fütyije, össze kellett varrni. Egy éjszakát bent tartották, de remélem, most már otthon van.

Szombaton szinte egész nap feküdtem, mert szarul voltam. Meg vagyok fázva tulképp még most is, de azért már kicsit jobb.

Úgy volt, hogy vasárnap Molnár Marival elmegyünk ebédelni, de lemondtam a rossz közérzetem miatt --- Marika megértette, hiszen főnővér volt az egyik kórház traumatológiai osztályán.

Hétfőn Ágival kimentünk Diósgyőrbe. nem sok időt töltöttünk kint, a szokásos volt, OTP és posta. kajálni nem volt kedvem, nem volt étvágyam. Délután tanfolyamra mentem.

Tegnap szoljankát főztem, azt kért Lackó. Este majdnem 8 volt, mikor feljöttek Emesével. Előtte még a kórházban voltak Gáborkánál. Kata persze bent maradt vele, szerencsére, hogy már ez lehetséges. Mikor Vivi lenyelte a gombelemet, 11 hónapos volt '89-ben, akkor én még nem maradhattam bent. Szombaton vittük be és csak kedden jöhetett haza. Titokban látogattuk, mert különben nagyon sírt volna, ha lát minket... :-(

Ma várom a DPD-t, 3 csomagot kéne feladnom. Máskor már itt voltak délelőtt, most fél 1, de még semmi. Délután tanfolyamra kell mennem.

Holnap cicás dolgaimat tervezem intézni, tali, posta, Henihez be kéne mennem és az egyik licitálónk munkahelyére is. És nem ártana bemennem a Bükk Áruházba sem, ott is lenne több intézni valóm...

Pénteken megint suli, aztán pihi:-)