Pénteken Diósgyőrben voltunk Ágival. Először az OTP-be mentünk, ott pénzt kellett kivennem, de 1 csaj annyit szarakodott, hogy igen sokáig kellett sorakozni, már kicsit idegesítő volt, ott mutogatta a számlaegyenlegét, hogy mennyi pénze van rajta. Ki kíváncsi rá? Végül odajutottam az automatához és ezután tudtam kifizetni a közös költséget, mert különben már nem lett volna elegendő készpénzem.
Még ott bent az OTP-ben, mikor végeztem a befizetéssel, visszamentem Ágihoz, ő közben elővett 1 mikulás zacsit, pedig mondtam neki, hogy ne vegyen nekem semmit karácsonyra, mert én sem veszek neki semmit, méghozzá azért, mert az utóbbi időben vásárolt ajándékaim nagyon sikertelenek voltak nála és ez engem meglehetősen lelomboz. Hát, csak rám erőszakolta az ajándékát, azt mondta, ez nem karácsony, csak szeretné megköszönni, hogy olyan sokat segítek neki. Mondtam, hogy szívesen teszem, ami igaz is. Bár, alkalmanként nem könnyű Ágival, de a szívemhez ő áll a legközelebb. 2019-ben 40 éve lesz, hogy megismertük egymást. Több, mint 6 évig ültünk egymással szemben 1 kis irodában ketten, a barátágunk azóta is töretlen. Ági 80 múlt májusban. Nagyon szeretem♥
A csomagban - némi szaloncukor kíséretében - 1 kis üveg bazsalikomos olívaolaj volt. Egyelőre a spejzban áll, salátákhoz tervezem felhasználni.
Továbbmentünk, ott a soron van 1 táskás 1 elég utálatos nővel, legalábbis most az volt az eladó, mert mondta Ági, hogy vásárolt már ott és 1 nagyon kedves pasi volt akkor a boltban, 1 olcsó pénztárcára még kedvezményt is adott. Most 1 drága bőrre az undok nő nem adott semmit.
Postára mentünk, Ági csekkeket fizetett én levásároltam a posta pontjaimat.
Utána bementünk az Alfiba, nem rossz kis bolt az, sőt még annyira kicsinek sem mondanám. Mindketten vásároltunk. Jó volt.
Ezután kocsmáztunk egyet, Ági szomjas volt, ketten megittunk 1 fél lityi sört.
Később a 100-as bolt következett, iszonyat sokan voltunk abban a szar kis boltban és Ági leragadt a bejárathoz közel 1 polcnál. Már 2x memtem oda, hogy mit csinál, aztán nagy nehezen előkerült.
Végül a pékségbe mentünk, de nekem nem volt semmi kedvemre való. Mákos pite lett volna, de volt, sőt van is itthon mákos sütim, így legalább arra nem költöttem.
Szombaton sokat dolgoztam itthon, jó napom volt, Heni feljött, még elvitte a cicás dolgokat, így normálisabban néz ki a nagyszobám:-)))
Vasárnap letudtam a maradék vásárlást. Ami lényeges volt, Viviéknek a mikulás gyümölcs. Narancsot és mandarint vettem nekik, igazából nem tudom milyen más gyümölcsöket szeretnek egyrészt, másrészt meg csak szerdán kerül fel hozzájuk, ez is fontos szempont volt a kiválasztásnál.
És ma hétfő van, karácsony szent napja. Nekem nem boldog. Egyedül vagyok, magányos vagyok, fát nem állítottam. Nincs kinek, önmagamnak meg nem kell a plusz munka a díszítéssel, majd a leszedéssel, nem. Sokat dolgoztam ma is. Rendbe raktam Szotyit, porszívóztam, mostam. Elpakoltam a fregoliról leszedett ruhákat, összeállítottam 1 sós süti tésztát, aminek állni kell, hajat mostam.
Vivi hívott délután, beszélgettünk 1 keveset, aztán később Lackó feljött teljesen váratlanul. Hozott nekem pörköltet, de le kéne fagyasztanom, mert egyelőre nem kerül fogyasztásra az biztos. Csak az a baj, hogy a kis fagyasztóm csurig van... Valahogy majd megoldom. Hozott még rizskochot, de az nem jó. Ízetlen, száraz. Lehet, hogy holnap megeszem édesség gyanánt, csak jól megédesítem, teszek bele vaníliát is és csinálok 1 öntetet hozzá, mondjuk csokis öntetet. Na, ez már jól hangzik.
Lackó kérdezte, hogy felhívjon-e otthonról, hogy a gyerekekkel is tudjak beszélni. Persze, mondtam. Így is volt, de nagyon rosszul jártam ezzel a telefonnal, a lelkemnek nagyon nem tett jót. A telefon ki volt hangosítva és kib@szott Kati nagyi onnan okoskodott a háttérből, a rohadt fajtája. Őt meghívták, engem nem. Természetesen, nem is mentem volna, ha ő is megy, mert ez a mocsokláda aláírta az ellenem irányuló feljelentést. Az alkoholista fajtája, hogy süllyedne el. Nagyon utálom. A vízműben is csak úgy hívták, hogy részeges Kati. Klassz, mi?
Nehezen dolgozom fel az ilyeneket. Úgy gondolom, hogy én elég sokat teszek Lackóért és a családjáért. Mióta itthon vagyok, mint nyugdíjas, több, mint 2 éve, minden kedden főzök neki 2-3 napra való kaját. Ha a gyerekekre vigyázni kell hívnak - máskor soha nem hívnak - és én ugrok.
És mit kapok cserébe? Egy nagy büdös lóf@szt. Vajon miért? Ez a természetes? Lackó az apját is fuvarozza. Elmegy érte Ózdra, elviszi Debrecenbe, vissza Ózdra, aztán haza Miskolcra. És mit kap az apjától? Semmit. Egy ilyen útra még a benzint is Lackó fizeti, régebben ezt mondta.
Engem miért csak kihasználni lehet? Bennem van a hiba..?
Boldog karácsonyt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése