Március...

... 17-nél járok. A helyzet már kezdett eldurvulni, de elmentem még vásárolni, főztem Lackónak. Na, azon azért nagyon meglepődtem, hogy nem volt sertéshús 1 deka sem. Tejfölös-tárkonyos sertéspörit akartam főzni. Így is lett, csak csirkéből. Lackó feljött a kajáért, a család lent volt az autóban, ők már nem jöttek fel. Gyorsan bepakoltuk a kaját, aztán ment is. Azóta nem találkoztunk, nem lehet😢

Másnap - szerdán - sehol nem voltam és csütörtökön is csak a szemetet vittem le, mostanában ez a főprogramom.

20-án, pénteken volt az utolsó elmenős programom, mert aznap még volt bérletem. Sparban vásároltam pár cuccot. Na ott semmi korlátozó intézkedést nem vettem észre, hogy mondjuk csak meghatározott számú vevő lehet a boltban. Ez lehet, hogy változott azóta, hiszen eltelt több, mint 1 hét. A DM-ben viszont csak 5 vevő lehetett bent egyszerre, kint kellett sorakozni és az ajtó csak belülről nyílt. A DM nagyon le volt rabolva, sosem láttam még ilyen üresen. A zöldséges is aznap volt nyitva utoljára, nem is kaptam sem retket, sem újhagymát.

Ettől kezdve már csak egyetlen, úgymond, programom maradt, basszus, kétnaponta leviszem a szemetet és adok enni, meg inni a madaraknak és ez így megy 1 ideje és senki nem tudja, hogy meddig fog tartani.

Elolvasok 1 hírportált, megnézek 1 híradót és sírok. Nem, nem átvitt értelemben, hanem szó szerint.

Pénteken viszont itt járt Vivike, persze, ez előre megbeszélt látogatás volt, a részletekkel jövök legközelebb.