2020. december 6., vasárnap

Vannak történések, ...

..., de sosem jutok odáig, hogy leírjam. Lusta vagyok? Vagy csak nem érdekel...? Nem tudom. Gyakran elhatározom, hogy utolérem magam a semmitmondó kis napjaimmal és leírom a gondolataimat, mert azokban lehet érdekesség. Gimiben volt, aki azt mondta rám, hogy én vagyok dr. filozófia...

Még októbernél (24.) járok és igazából már decembert írunk. Magas volt a vérnyomásom és szarul is éreztem magam. Ez így ment már napok óta. Azóta, mióta az öreg közölte velem a "jó hírt", miszerint kitagad az apai örökségből. Vártam a csodát, hogy majd jobban leszek, hiszen mindig alacsony volt a vérnyomásom, de most nem alakult vissza. Rá kellett jönnöm, hogy muszáj a doktornő által felírt gyógyszereket szednem, akár tetszik, akár nem. Azóta rendszeresen - naponta - szedem a vérnyomáscsökkentőt és a feszültségoldót is. Köszönöm, jól vagyok, nem is mérem a vérnyomásom. Sajnos, éjszakánként, mikor felébredek, jár az agyam és úgy gondolom, hogy olyankor feljebb megy a vérnyomásom...
Nem tudom miért, vagyis szokásomtól eltérően, sem 24-én, sem 25-én nem mentem sehova. Már tényleg nem emlékszem az okára.
Viszont 26-án - huh, basszus -, megint 1 galamb landolt az állítólag bedróthálózott kéményemben. Nagyon durva volt. Átjött a közös képviselőnk, mondhatom, sajnos, hogy már rutinunk van benne, hiszen ez volt a 3 galamb a kéményemben. Ahogy kiszedte a csövet, a galamb segge felém lógott ki a csőből, a többiek eddig méterekkel odébb voltak a falban. Ez a galamb szinte a gázbojler fölött ült, vagyis, ha hosszabb ideig megnyitom a meleg vizet, 2 eset is fennállhatott volna: az egyik, hogy szerencsétlen állat ott sül meg, a másik meg, hogy visszajön az égéstermék és én is rosszul leszek, nemcsak a galamb. Fióka volt, még röpképtelen. Levittem, hogy hátha elrepül a kezemből, de nem akart menni, így visszahoztam a lakásba, a szemetesvödörbe tettem - mint korábban a többit is - és szóltam a fiamnak, hogy vigye ki Mályiba a madármentőkhöz.

Ez a galamb volt, szép, fejlettnek látszott, de nem ért ki Mályiba. Útközben az autóban elkezdett vergődni és feladta. Biztos nagyon sokkos volt. Sajnálom😢

Még ezen a napon megkaptam az öcsémtől azt a pénzt, amit a nagyszüleink exhumáltatására és hamvasztására adtam neki előlegként, hogy intézze a dolgot, de több, mint 1 év alatt nem intézett semmit, így egyedül megváltottam a sírt, majd én is odakerülök...
Másnap  kedden - elmentem a Tescoba, pont ott hívott az ügyintéző csaj a temetőből, elbőgtem magam a Tesco közepén, ami persze nem látszott a maszk alatt. Még aznap este átutaltam a megváltás teljes összegét.
Szerdán a Földhivatalba mentem, hogy a tehermentessé vált lakásomról levetessem a jelzálog bejegyzést. Sikerült is rövid idő alatt elintéznem és pár nap elteltével a szükséges dokumentumot is megkaptam --- ellenben a temetőivel, ahonnan a mai napig nem kaptam semmit, pedig lassan másfél hónapja, hogy befizettem a több, mint 100 ezer forintot.
Csütörtökön itthon voltam, ebédre rendeltem 1 adag sztrapacskát. Nagyon szeretem, tudok is készíteni, de nem pancsolok vele, nagyon finom sztrapacskát lehet rendelni szinte már bárhonnan.
Pénteken ismét Tescoba mentem... Hogy miért jártam ennyit Tescoba, fogalmam nincs. Egyébként szeretek ott vásárolni, jobban, mint a kis vacak Sparban a Főtéren.
Szombaton itthon voltam és ezzel zárul október.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése