Nagyon nehéz napok...

... vannak mögöttem és még állnak előttem. Ez a pesti lakás eladásával kapcsolatos, de csak akkor szeretnék írni róla, ha túl leszünk rajta, ami - remélem - hamarosan bekövetkezik.

Nos, mondanom sem kell, teljesen - de most nagyon - elmaradtam a semmitmondó kis napjaim leírásával.

A temetés utáni napon itthon voltam.

Másnap, még április 15-én kiderült, hogy a konyhám alatti, régi szeméttároló helyiségbe patkányok járnak. Tavaly a szennyvíz, utána a galambok a kéményemben, most meg patkányok. Mondtam, ha a patkányok megjelennek a konyhámban, én felkötöm magam. A kis helyiség tele van lommal és patkányszarral. Csak a fölöttem lakó szomszédasszonynak van kulcsa a helyiséghez.

Következő napon, pénteken, lementem a Bulgárföldre a Coopba.

Szombaton itthon voltam és este szarul voltam, felment a vérnyomásom, nyilván az elmúlt napok idegesítő eseményei.

Vasárnap sem mentem sehova, csak a szemetet vittem le.

Hétfőn takarítottunk a patkányos helyiségben, nem túl sokat, de elölről kiemeltünk 1 polcot, a szomszédasszony selejtezett róla. Érdekes, mert mindig azt mondja, hogy ő azt sem tudja, kinek a cucca van ott, de menet közben kiderült, hogy MINDEN az övé... Naponta tettünk le patkánymérget, ami el is tűnt minden nap. A polcot visszatettük, de a mögötte lévő részhez lomtalanítást kellett kérni, illetve konténert, mert - bár kicsi a helyiség - rengeteg a szemét, a lom és alatta láthatóan halomban áll a patkányszar. 

Kedden esett az eső, nem mentem sehova.

Szerdán sütöttem zsömlét. Nem lett ehetetlen, de nem is jó. Búzadarás, ezáltal nehéz az egész tészta, cserébe viszont morzsálódik IS.

Csütörtökön megint lementünk hárman - a szomszédasszony, a közös képviselő és én - patkányos helyiségbe és a közös képviselő bebetonozta a patkánylyukat. Nem kis munka volt, de azóta a méreg nem tűnt el. A betonba üvegtörmeléket kevertünk, hogy a patkány ne rágja át magát rajta. A helyiség hátsó részében a sok lom még mindig itt volt, azt csak májusban tudtuk elvitetni.

Pénteken a szerelőm és a közös képviselőnk összefutottak nálam, mert a konyhaszekrény fölötti szellőzőt le akartam záratni. Végül az én szerelőm csinálta meg, jobban bízom benne. Sajnos, a közös képviselőnk azt mondja, hogy a konyhaszekrény és a gáztűzhely alatti - tehát nemcsak fölötte - részen is vannak olyan lyukak, ahol a patkány utat találhat. Marha boldog voltam, gondolhatod. Az egész konyhát felújíttatni 1 kisebb vagyon... A közös képviselőnk a ház túlsó végében lakik 2. emeleten, és mesélte, hogy épp reggelizett még 1x régebben, amikor a patkány megjelent náluk a konyhában a gáztűzhely mellett.

Szombaton itthon voltam, rakott tésztát kívántam már 1 ideje, el is készítettem, aztán a szokásos házi munkát végeztem el és levittem a szemetet.

Vasárnap is itthon voltam. Ebben az időszakban kissé magam alatt voltam, alig mozdultam ki a lakásból.

Hétfőn viszont lementem az Újgyőri főtérre dolgaimat intézi.

Kedden postán voltam.

Szerdán fodrászhoz mentem. Meglepődött a fodrászom, mikor mondtam neki, hogy nem akarok 2 hónap múlva visszajönni, legyen inkább 3 hónap. Biztos nem nagyon tetszett neki. Nem baj.

Csütörtökön elmentem vonatjegye venni, mert másnap utaztam Pestre.

Igen, 30-án, pénteken átvettem a nagyiék felújított sírját. Számlát, persze nem kaptam róla, így tudtam kicsit alkudni. 158.500.- Ft-ról lealkudtam 150 ezer forintra és így is vállalt garanciát a sírköves.

Ilyen volt a sír tavaly novemberben. A neveket direkt láthatatlanná tettem.

Ilyen lett a sír, idekerülök majd én is, úgy kértem az új névtáblát, hogy legyen rajta hely.

Na, majd innen folytatom, még csak most következik majd május 01. Ehhez képest ma van május 22.