... vagyok túl nagy lemaradásban a korábbiakhoz képest. Csoda😃 Alig 2 hét, ezért most be is pótolom az elmúlt hetet.
Hétfőn az ökörkörből újdonsült barátnőmmel kimentünk az Ady Művházba ingyenes jegyekért, amit a város biztosított a nyugdíjasoknak a Nikola Tesla - Végtelen energia című musicalre. Hát, ez 1 szuperprodukció volt, erről majd később.
A keddi napomra az van beírva a noteszembe, hogy itthon voltam és sok apróságot csináltam. Mindig vannak ilyen "ja, az ráér" dolgok, amiket aztán valamikor igyekszem azért megcsinálni.
Szerdán lementem az Erstébe, ahol kaptam 1 időpontot, gyakorlatilag akkor nem tudtam intézni semmit. Gyógyszertárban is voltam, valamint az új sárgás szandálomhoz vettem 1 divatos sárga táskát. A kedvenc órásomat is kerestem volna, de zárva volt. Viszont annyira ő az, akiben bízom, hogy máshoz nem mentem, pedig csak óraszíj kellett a karórámra. A régi elszakadt és már nagyon hiányzott, hogy nem tudtam hordani. Mikor elmentem itthonról, állandóan néztem a csupasz csuklómat, hogy mennyi az idő. Na, azóta ezt is sikerült pótolnom a héten, mert ismét voltam a városban és nyitva is volt már az órásom.
Csütörtökön kimentem a nagyTescoba. Már rutinos vagyok, viszem a banyatankomat, plusz még 1 hátizsákot, úgy jövök haza, mint a jó málhás szamár. Mindegy, jó ez így. A kuponjaimmal sikerült több, mint 10 % összeget megspórolnom az eredeti végösszeghez képest. Azóta ki akartam menni még 1x, de visszatart, hogy csak a busz út 25 perc oda, aztán vissza is, az már 50 perc és nincs benne még a lakás és a megálló, illetve a megálló és Tesco közötti távolság legyaloglása, majd ugyanez vissza. Nagyon hiányzik a DomusTesco😢
Pénteken itt voltak gyerekek reggel 8-tól és este 8 után jött értük az apjuk. Hosszú nap volt és kis sem mozdultunk itthonról, mert rossz idő volt, hideg és esős. Nem is lett volna baj, de konfliktus volt a gyerekek között, itt sírt nekem mind a kettő. Lelkileg sérültek ezek a gyerekek, szerintem. A sztorit nagyjából elmondtam az apjuknak, persze szinte meg sem hallgatott, közben máshoz (is) beszélt, miközben mi telefonoztunk. Sajnálom a kicsiket. Csak remélni tudom, hogy az én gyerekeim nem éltek meg olyan dolgokat, mint az unokáim. Bár tudom, hogy Vivinek súlyos konfliktusai voltak a rohadt töri tanárnőjével, még az osztálytársai sem értették a dolgot. Ennek a konfliktusnak csak 1 részét ismertem, anno be is mentem a tanárnőhöz, de nem emlékszem, hogy valamilyen eredményre jutottunk volna. Azt, hogy az én szép és okos gyerekemet szamárpadba ültette, csak most tudtam meg nemrég. Borzasztóan lesújtott lelkileg. Tervezem is, hogy 1x megszólítom a folyamatosan bagózó tanárnőt, ha összefutok vele az utcán. A ge-c-i. Hát, ... nem tudom, de úgy odamondnám neki a magamét.
Másnap, szombaton délután mentünk a Tesla musicalre. Nos, olyan nagy élmény volt, hogy azt mondtam, nagy hiba lett volna kihagyni, illetve azt éreztem, hogy beléptem a 21. századba. Ezt nem lehet részletesen leírni, mert baromi sokat tudnék mesélni, de őszintén?, ahhoz nincs kedvem. Profi énekesek, profi táncosok, profi színpad hatalmas ledfalakkal. 13 óra, amíg 1 ilyen színpadot felépítenek. Az előadás producere ült pont előttem, szép nagydarab csávó, elég fiatal. Megszólítottam és megkérdeztem, hogy végig ott marad-e, esetleg nem szereplő-e, ekkor válaszolta, hogy a producer. Kedves volt, elég sokat beszélgettünk vele. A YouTube-ról ideteszek 1 linket, ami apró kis érzékeltetés.
https://www.youtube.com/watch?v=k5ObusSePP4
Próbáltam a klipet beszúrni, de nem sikerül.
Másnap, vasárnap itthon voltam.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése