2 hét

Február 24-én, pénteken kibuszoztam a Müllerbe tusfürdőkért. Elég nagy csalódás ért, mert csak 2 félét tudtam venni. Megváltozott a csomagolása és nem találtam átlátszót, pedig nagyon szeretem, amikor látom, hogy milyen tusfürdő van az adott flakonban. Ha a megvásárolt 2 db elfogy, megint visszamegyek és, ha nem változott semmi, most elsősorban a választékra gondolok, akkor lehet, hogy a DM-ben fogok később vásárolni. Mikor kimegyek a Müllerbe, megveszem az összeset, aminek ízlik az illata és a kézmosómba is azt használom. Általában olyan 5 db körül szokott lenni, ami tetszik, ezért volt most fura ez a 2 db. Mondjuk a választék sem volt sokkal több, de a többinek nem tetszett az illata. A Müller után még postára mentem, több, mint 50 ezer Ft-ot hagytam ott😩

Szombaton itthon voltam, végeztem a kisebb-nagyobb munkáimat és még húslevest is főztem. Mostam is.

Vasárnap a konyhát takarítottam és felírtam a naptáramba, hogy igen fájt a karom. Sajnos, ez még most is megvan😢

Hétfőn megint felírtam a karfájást, pedig ekkor már a kezelések felén túl voltam. A gyerekek nem jöttek, mert mindenki beteg volt náluk a családban.

Kedden kezelésre mentem, majd hazafelé lottózóba és Pennybe.

Szerdán mondta a masszőr csaj, hogy nincs pozitív változás a hátamban😢 Ez nagyon elkeserít, mert életemben már nem számítok pozitív változásra. Ronda a tartásom, görbe a hátam... Hazafelé jövet vettem 1 menüt a Habos Oldal sörözőben. Elég jó volt, csak nekem nem elég fűszeres.

Csütörtökön a kezelés után az itthoni Coopos boltban vettem némi péksüteményt a tegnapról megmaradt leveshez. Ez volt az ebédem.

Pénteken kezelés után kimentem a Kislábasba kajáért. Szar volt, oda többet nem megyek. A leves mosogatólé ízű és kb. a "sűrűsége" is olyan volt. A főételnél a hús jó volt, de a hozzá kapott krumplipüré darabjai nyersek voltak. Szóval, nekem nem jött be.

Szombaton Adával kimentünk a Kocsonyafesztiválra. Én annyira nem vágytam, de Ada ki akart menni, így végigszambáztuk a kib@szott tömeget. Jövőre nem megyek.

Vasárnap Vivivel volt 1 nagyon  hosszú telefonom, már igen régen beszéltünk telefonon, csak néha pár mondat a Messengeren. Egyébként itthon végeztem a dolgaimat.

Kezdjük...

... a kezeléssel, amire járok. Masszázsból tegnap kaptam a hetediket, fizikoból eggyel kevesebb van, csúsztatva kezdődött, ezért nem egyforma. Nos, amit korábban írtam, hogy nagy hatást  nem érzek, ezt tegnap tulképp maga a masszőr csaj igazolta. A szitu a következő volt. Mindig fáj, amikor masszírozza a hátam, illetve konkrétan a kezelés csak 1 kisebb területre terjed, nevezetesen a váll alatti részre vagy mondhatnám úgy, hogy a lapocka fölötti részre. Szóval, mindig fáj, de tagnap nagyon fájt, amit a kezelés végén mondtam is a csajnak. Erre ő mondta, hogy nem tapasztal javulást (a 7. kezelés után), ezért erősebben masszírozott. Szóval, elkeserítő. A fizikós csaj azt mondja, tovább kell lépnem reumatológiára. Na, visszatérve a tegnapi fájdalmas masszírozásra, annak az lett a következménye, hogy mára meglilult a hátam 2 helyen, még a masszőr csaj is meglepődött, ahogy meglátta. Ma viszont olyan gyengéden csinálta, hogy sztem ez nem ért semmit, de nyilván egy meglilult részt nem lehet agyon nyomogatni, mert még az is begyulladna. Edit barátnőm azt mondja, jegeljem. A fizikós csaj azt mondja, nem ajánlaná. Attól tartok, itt már csak csodára számíthatok. Szomorú vagyok és elkeseredett. Vivi azt mondta, sajnos, meg kell tanulni együtt élni a fájdalommal. Hát, ez van.

Nos, február 18-án szombaton Erika barátnőmnél voltam ebédelni. Székelykáposzta volt. Nem volt rossz, de én  fűszeresebben főzök. Nagyon kedvelem Erikát, azt hiszem, elég jó barátnők lettünk.

Vasárnap kocsonyát főztem.

Ez a hétfő volt az első nap, amikor elkezdődött a masszázs, Ada pedig kórházba vonult kivizsgálásra.

A keddi napom iszonyatosan fárasztó volt. Elmentem itthonról 10:10-kor, letudtam a kezeléseket, utána intéztem 1 csomó mindent 14:30-ra értem haza és 16:30-ra még bementem Adához a kórházba. Vittem neki, amit kért. Mire hazaértem, este 7 óra körül volt. Nagyon fáradt voltam.

Szerdán varrónőhöz mentem a kezelések után. Sokat dolgoztam itthon, de fárasztó minden nap a kezelésekre járni.

Csütörtökön bementem a városba a kezelések után, sikerült vennem olyan ripsz szalagot, ami színében illik a majdani falvédőmhöz. El is vittem nyomban a varrónőhöz. Emese, sajnos beteg, suliba sem ment.

Folyt köv.