..., az élet zajlik. Talán azért is nem írtam nagyon régóta. Végigjártam minden kezelést a karommal kapcsolatban. Voltam masszázson, fizikoterápián és én kértem a háziorvostól gyógytornát. Gyakorlatilag semmi nem használt. A mozgásom ugyanolyan beszűkült, mint volt, a fájdalmam kicsit enyhébb. Röviden erről ennyit.
És akkor most nézzük röviden, mi is történt március 05-e óta.
Március 06-án hétfőn, akkor voltam az utolsó masszázson. A hátam olyan vacak, hogy azt mondta a masszőr, más ilyen háttal kezdi a kezeléseket, mint, ahogy én befejeztem a 10. után. Nem voltam boldog tőle. A csaj egyébként nagyon rendes volt és szerintem a munkáját is jól végzi, bár nincs igazán összehasonlítási alapom. Mikor már nem jártam hozzá, de várakoztam a folyosón, akkor is odajött hozzám, megkérdezte, hogy vagyok. Én is érdeklődtem a szülei után, mert pont abban az időben műtötték mindkettőt, mikor én jártam hozzá masszírozásra.
Másnap, kedden ért véget az utolsó fizikoterápia. Ez a csaj is nagyon kedves volt, még, amikor maszkban voltam, akkor is megismert és köszönt. Persze, vittem nekik ajándékot külön-külön 5-5 ezer forint értekben. Így tudtam 1 kicsit meghálálni. Hazafelé jövet felvillamosoztam a Vén Diófa vendéglőbe és vettem 1 menüt. Nagyon jó konyhájuk van.
Szerdán elmentem vérvételre.
Csütörtökön elmentem a leletért és hazafelé a Pennybe.
Pénteken hasmenésem volt, de nem nagyon durva - szerencsére. Este feljöttek Lackóék boldog nőnapot kívánni. Bár, nem ekkor volt nőnap, de csak ekkor értek rá. Nekem ez nem gond.
Szombaton színházban voltunk Erikával, megnéztük az Ének az esőben musicalt, szuper jó volt, imádtam. Utána itthon megnéztem az eredeti Gene Kelly filmet, no nem A-tól Z-ig, de ahhoz pont elég volt, hogy megállapítsam, elég hű volt a darab a világhírű filmhez.
Vasárnap itthon voltam, apróságokat dolgoztam.
Hétfőn elkészült a falvédőm, nagy nehezen és sajnos, nem lett valami szép... Nem is teszem fel, pedig benne van vagy 30 ezer forintom... legalább. De lesz helyette más.
Kedden kimentem a nagyTescoba.
Szerdán feljött hozzám G. Attila, hozott somlóit, megnézte a lakást, 1 jót dumcsiztunk. Ő az egyetlen, akivel normális és viszonylag sűrű kapcsolatot ápolok a régi munkahelyemről.
Csütörtökön feljött hozzám 1 Ica nevű idős hölgy, aki rokona annak az illetőnek (Gyulának), akitől vettem a lakást. Hát, láthatta, hogy mi lett abból a pocsékságból, amit még ő is ismert. Hozott kb. 200 forint értékben Kinder csokit. No comment...
Pénteken elmentem levásárolni a Lackóéktól karácsonyra kapott Douglas kártyát. Rohadt drága az a bolt. Több, mint 11 ezer forintért 1 testpermetet vettem. Asszem, nem megyek oda többet. Ha csak nem leszek lottó milliárdos, aminek viszont nem látom - sajnos - reális esélyét.
Szombaton itthon voltam, főztem, dolgoztam.
Vasárnap szintén itthon voltam, takarítottam, mostam.
Majd innen folytatom, de előbb még leírok 1 fontos dolgot.
Fóbiám van, sajnos, a fogászati kezelésektől, ezért bejelentkeztem altatásos fogászatra, holnap megyek konzultációra. B@ssazus, már a hasmenés is rám jött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése