Végre itthon

Ahogy már tegnap írtam is, nagyon vártam, hogy végre ma itthon legyek, ne kelljen mennem sehova. Én nagyon szeretek itthon lenni. Egyszer eljön az idő, hogy nem mozdulok ki és akkor végem lesz. Egyelőre tevékeny vagyok, napközben sosem alszom, de tudom, ez változhat.

Szóval, 2025. nov. 01., szombat. Mindenszentek napja. Bevallom, nincs rám hatással... Itthon elvégeztem a szokásos szombati munkáimat és főztem 1 finom bakonyi gombás csirkeragut. Rendkívül hangzatos neve van, de tulképp 1 csirkepörkölt gombával tejfölösen. Egyébként isteni lett.

Nagyon jó idő volt, kicsit ki tudtam ülni az erkélyre napoztatni az arcomat. Sokat tornáztam, futópadoztam, ez már nagyon régóta így van, de észrevettem magamon, hogy annyira nem intenzív a mozgásom. Van, hogy csak úgy csinálok, mintha... Jól tudom,ezzel önmagam csapom be.

Délután megnéztem 1 filmet a tv-ben, ami nálam nagy szó, mert én úgy szoktam aposztrofálni magam, hogy tv hallgató vagyok - nem néző. Elkezdtem nézni ezt a filmet és lekötött. 1951-ben készült fekete-fehér film, nem vidám. A címe: Egy falusi plébános naplója. Szegény plébános nagyon csóró volt, úgy tűnt, hogy nem is igazán kedvelik a faluban, ahol szolgálatot tett és a végén elég fiatalon meghal. gyomorrákban.

Nem tudok mást írni a tegnapról.

Folyt.köv.

...