... mit is ír a hogy is hívják...
2026. febr. 02., hétfő.
Főztem magamnak 1 jó kis levest pulykanyakból. Én csak úgy hívom hamis húsleves. Kitaláltam magamnak 1 egyszerű levesfőzési módszert, mert igazából a főtt húst szeretem, azért szoktam ezt a bizonyos hamis húslevest főzni. Két napig szokott kitartani, annyi csak a hús benne, nem több. A lé aztán megy a mosogatóba.
Este, illetve késő délután bementem a lakásszövetkezetbe, alá kellett írnom 1 papírt. Ádám, a gondnok hazakísért, beszélgettünk. Ennyi.
Még pótoltam apróságokat, tudod, a nem fontos, halasztható dolgokat.
Kedden lementem a Pennybe, mert készültem már a mai, szerdai napra, hogy jönnek a gyerekek ebédre. Nem túl sokat költöttem, de nem is kellett sokat vásárolnom, ámbár bevallom, így is vettem olyan dolgokat, amiket mondjuk nem feltétlenül kellett volna... Mindegy..., megtörtént.
Aztán estefelé kikevertem 1 tejszínes-vaníliás krémet, amit mára szántam a gyerekeknek desszertként. Eperzselét akartam a tetejére tenni, de gondoltam, hogy azt majd ma csinálom meg. Aztán nem sokkal később írt a fiam, hogy sajnos, mindkét gyerek lebetegedett, suliba sem mennek, így hozzám se jönnek, nehogy beteg legyek. Először is gyógyulást kívántam nekik, aztán a fagyóból elővett húsok 1 részét visszatettem és örültem, hogy az eperzselét nem készítettem el, így megmaradt a jövő hétre. A tejszínes-vaníliás krémmel meg megküzdök én😆😆😆, 5 tálkával volt, még van 1, azaz egy.
Folyt. köv.
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése