Végleg

2026. február 12., csütörtök.

Na, azt hiszem ez az a nap, amikor a lányommal való kapcsolatom véglegesen elb @ szódott. Este volt 1 hosszú telefonálásunk, nagyon sok dologról volt szó, zokogva tettem le a telefont. Nem akarom részletezni, mert ezek a dolgok sztem csak ránk tartoznak. Nagyon a hatása alatt vagyok, nem tudom, meddig fog tartani, képes leszek-e tenni rá magasról. Nem a lányomra, hanem arra, hogy szar a kapcsolatunk és ne foglalkozzak vele. Ők sem foglalkoznak velem, azt kéne magamba plántálni, hogy teljesen mindegy, hogy van-e kapcsolat vagy nincs, mert akkor sem számíthatok rá, ha van. Erre sajnos, példát is adott már. Ah... nem akarom elemezni, nem.

Tegnap egyébként laza napom volt itthon voltam és az erkélyt takarítottam. Más nem történt.

Gondolkodom, hogy beveszek 1 kis altatót éjszakára. A tegnap esi események miatt nagyon rosszul aludtam.

Bocs, de mára ennyi, igazából nincs is miről írni, csak a szar lelkemről, mert mikor sírtam a telefonba, megkérdezte a lányom, hogy ez most  mi? Így kérdezte. Azt feleltem, hogy a lelki állapotom. Sosem áll ki mellettem.

Folyt. köv.

...