2013. február 26., kedd

Influenza

Viccesen írhatnám, hogy Influenziában vagyok, de benne lenni egyáltalán nem olyan vicces. Szerintem Margó néni hozta múlt vasárnap, mikor itt volt. Erősen köhécselt, de akkor nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Aztán utána kedden, mikor itt volt Kata a gyerekekkel, sütöttünk kakaós sütit. Beszippantottam 1 kis kakaóport, ami a légcsövembe ment és rettenetes köhögési rohamot váltott ki belőlem. Másnap reggel már éreztem, hogy baj van, de bementem dolgozni a lázmérő kíséretében. 38,4 volt a lázam, mikor Laci hazahozott, olyan 1/2 1 után. Bonit levittem és utána döglöttem egészen vasárnapig. Esténként Vivike jött, rendet rakott és levitte Bonikát. Reggel és délben Lackó vitte, illetve Kata. Aztán pénteken déltől apa. Eljött és itt volt vasárnapig. Változatlanul nem könnyű vele, de nem részletezem. Talán  azért annyit, hogy szerintem sokkal többet kellett fent lennem, mintha nem lett volna itt. Mindegy. A gesztus minden esetre nagyon jól esett, mert magától ajánlotta fel, hogy eljön és segít.

Közben persze orvosnál is volatm, hiszen jelenleg táppénzen vagyok, de már gyógyulóban. Lázam nincs, de a közérzetem még nem túl rózsás. Csütörtökön már muszáj mennem dolgozni, mert havi zárás lesz. Nem örülök, mert 1 hét itthonlét után pont a túlórával járó zárásra kell visszamennem. Csak kibírom majd.

Szeretek itthon lenni. Az előző rendszerben - ami sokkal közelebb áll hozzám, mint ez a mostani - már boldog nyugdíjas lehetnék.
Hogy most mikor leszek nyugdíjas?
Nem ez a fő kérdés, hanem az, hogy megérem-e?

2013. február 13., szerda

Eü. és egyebek

Jelentem, jobban érzem magam. Nem tudom, mitől, de jobban érzem magam. Röviden ennyi az egészségügyi helyzetjelentés. Most nem részletezem.

Vivike bejelentkezett ma, hogy ebben a hónapban segítsek neki a megélhetésben. Nem nagyon van pénze kajára. Mikor Gergő egyedül lakott az albiban, tulajdonképpen a bérleti díjon kívül semmi rezsit nem fizetett, amit most mind Vivikének kell pótolni, ha nem akarja - márpedig nem akarja -, hogy kikapcsolják a tv-t, vagy a villanyt. Vízdíjat és közös költséget is kellett már pluszban fizetnie. Szegénykém. Persze, hogy segítek, ki segítene, ha nem az anyja. Örülök, ha tőlem kér segítséget. Ámbár, olyan, mint az apja, nem tudja beosztani a pénzt, nem úgy, mint én. Nagyon  tudok spórolni. Igyekszem napi 200.- Ft-ot félre tenni, ez lesz a karácsonyi pénz. Ha elképzelésem szerint alakul, akkor több, mint 60.000.- Ft összegyűlik addig. Aztán, ha netán marad valami kis pénz a fizetésemből, akkor azt is félre teszem és próbálok majd ezt-azt vásárolni belőle. Például most 1 falvédőre gyűjtök. Nagyon  szeretem ezt a tapétát, ami itt van a kisszobában. Még sok-sok évvel ezelőtt Vivike választotta. Az ágy mögötti részen - ahogy neki dőlünk - nagyon kezd kikopni, elkoszolódni. Na, ezért gondoltam ide 1 szép kis falvédőt. Találtam is egyet a neten, beleszerelmesedtem, de szerintem csak Pesten tudom megvenni. Ő az:


Lackóék voltak wellnessezni Ráckevén egy **** 4 csillagos szállodában. Örülök neki, kikapcsolódtak kicsit, még talán nem is voltak ilyen helyen.
Házat akarnak venni, aminek szintén nagyon örülök, mert ott meg tudnák valósítani a kutyázási terveiket. Kata vakvezető kutyákat képezhetne, Lackó pedig terápiás kutyákat vagy nem tudom, milyen kutyákat. Kinéztek 1 házat itt a közelben, nagyon olcsó, de szerintem ócska. Salétromos a fala és a szobák mérete nagyon pici. 6 m2 az egyik félszoba, 9 m2 a másik félszoba és 1 tisztességesebb szoba van benne, ami 16 m2. A képek alapján minden nagyon régi benne. Megvennék olcsón és a gatyájukat kéne a felújításra költeni. A konyhájában például semmi nincs. Nem jó az a ház, nem szeretném, hogy megvegyék, de természetesen én nem szólok bele semmibe.

2013. február 6., szerda

Egészség. Egészség?

Gondoltam, írok az egészségi állapotomról.
Tavaly október óta úgy érzem, mintha nem lenne minden rendben a hasamban. Azóta tornázni sem járok, mert nem esik jól a mozgás.

A márkás farmeromat - finoman mondva - kinőttem. Már a cipzárt nem tudtam felhúzni, összegombolni meg végképp nem. Egy hatalmas biztosítótű tartotta össze a nacimat. Elég kellemetlenül éreztem magam ezért, mert nekem olyan volt, mintha nem lennék rendesen felöltözve. Aztán 1 nap meguntam és előszedtem a nadrágjaimat és csodák csodájára, egyet találtam, ami rendesen még rám jön. Bár, egyáltalán nem előnyös, mert csöves nadrág, ami a vastag combjaimon nem mutat túl jól.

Hogy mi is érzek? A hasam belülről majd szét akar feszíteni. Még reggelente és délelőtt aránylag jó, de estére kifejezetten szarul vagyok. Nem tudom, hogy víz lötyög a hasamban, háj lötyög rajta, vagy valami olyan van ott, aminek nem kéne ott lenni. Volt még régen 1 hasplasztikai műtétem, nem tudom, hogy azzal nincs-e összefüggésben, de őszintén szólva, nem hiszem. Nem kell büfizni és pukizni sem. Igaz, most - konkrétan, ma este - vettem be 3 Espumisant és, mintha kicsit jobb lenne.

Volt idő, amikor nem ittam szinte semmi folyadékot, de ez sem jó, tudom. Mostanra újra elkezdtem számolni - mert már volt ilyen -, hogy mennyi folyadékot iszom. 1 liter, 1,2 liter, esetleg másfél liter. Ma meglesz kb. másfél liter. Mivel nem ittam, így pisilnem is alig kellett. Mióta iszom, legalább tudok 1 jót pisilni.

Az utóbbi időben 1 gyenge hányingerfélét is érzek, ami egyébként nem zavar az evésben. Igyekszem délutánonként már nem nagyon enni itthon. Viszont, ami új dolog, hogy éhséget érzek. Szokott korogni a gyomrom. Azelőtt sosem volt ilyen.

A torkomban gombócot érzek és gyakran kell krákognom, néha olyan rekedtes a hangom.
És vagy 5 éve nem voltam szűrővizsgálaton, csak mammográfián.

Hát, ez van.