..., hogy ma nem lesz olyan mozgalmas napom, mint tegnap volt. Így szokott lenni.
Átnéztem 1 újabb könyvespolcot. Izgalmas dolog. Találok könyveket az 1900-as évek legelejéről, sőt, még olyanra is bukkantam, amit 1882-ben adtak ki. Van újságom 1956. október 23-i megjelenéssel. Találtam levelet, amelyet az unokanővérem írt nekem a saját titkosírásommal 1972. január 04-én. Valami Bélát emleget benne. Valószínűleg ez a Béla volt az, akivel életemben először csókolóztam 1 szilveszteri bulin 1971-ben. Emlékszem, már épp kókadtam 1 kicsit, amikor egyszer csak lekapott. jó volt, úgy emlékszem:-)))))))) Na, ennyit a noszatlgiáról.
A régi dolgaimat megpróbálom majd értékesíteni, bár nagy reményt nem fűzök hozzá, de nem kerül semmibe, hogy megkérdezzek 1 régiségkereskedőt. Fillérekért odaadnám.
A jófogásra is feltettem 1 piros alkalmi selyemcipőmet, ami a büdös életben nem volt a lábamon. Még István idejéből származik, akkoriban vettem magamnak, mert készültünk szilveszterezni, de végül nem ezt a cipőt vettem fel, hanem 1 piros szandált. Egyelőre nem jelentkezett rá senki.
Attila jött ma, elvitte a könyveket, amelyeket kiválasztott magának a kiselejtezettek közül.
Más nem is volt ma, ki sem léptem a házból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése