Lelkileg kissé megviselt Irén halála. Sokat gondolok rá. Még nem tudunk semmit a halála okáról, törvényszéki boncolást rendeltek el, mert úgy találták meg az utcán. Az is lehet, hogy akkor még élt, de semmit nem tudok pontosan, csak a testvérével beszéltem, de igazából még a család sem tud semmi biztosat.
Érdekes dolog, hogy mikor a szomszéd néni, Ida néni halt meg, sokszor éreztem a jelenlétét a lépcsőházban, nehezen ment el. Még üzent is a lányának, hogy ne sírjon, amit persze nem mondtam el neki, mert azt hinné, hülye vagyok.
Irént is érzékeltem a lépcsőházban, de csak egyszer. Ment fel a lépcsőn, én az ajtómban álltam, ő kicsit hátrafordult, kicsit széttárta a kezeit és annyit mondott: - Hát, ez van...
Jól érzi magát, nem bánkódik, hogy itt hagyta a földi világot.
Múlt vasárnap igazán sokat dolgoztam itthon, általában - nem tudom, miért - jellemző rám, hogy vasárnaponként kidolgozom magam. Ez így volt akkor is, amikor még dolgozni jártam.
Hétfőn legyalogoltam 4 villamosmegállót, mert nem volt bérletem, de vettem persze:-) Aztán vásároltam a másnapi főzéshez szükséges dolgokat.
Kedden be kellett mennem a Tescoba, a munkavállalásommal kapcsolatos dolgokat intéztem. Megkaptam az üzemorvosi papírt is.
Kedden délután még főztem, fűszeres csirkemellet fokhagymás krumplipürével. Annyira nem voltam elragadtatva tőle, de egynek nem volt rossz.
Szerdán elmentem Ágival a biztosítójába. Egyem a szívét, nagyon örült neki, hogy elmentem vele. El is döntöttem, hogy sokkal türelmesebb leszek hozzá, mint korábban. 80. évében van. Cipőt is vettünk neki, aztán ő felszállt a hazafelé villamosra, én meg elmentem a tüdőszűrő papíromért a kórházba. Utána elmentem az üzemorvoshoz oda, ahova korábban is jártam melóból, jó kapcsolatom volt az asszisztens csajokkal és most is nagyon örültek nekem, helyesek voltak.
Ezt követően még vásároltam, mert másnap Gábor nálam volt, sajnos megint beteg ez a gyerek, általában sokat beteg. Sajnos:-( Szóval vettem neki sonkát, zöldpaprikát meg almt, mert ezt mind nagyon szereti.
Csütörtökön - ahogy az előbb mondtam - Gábor egész nap nálam volt. Tojásos nokedli volt az ebéd, de Gábor szinte egész nap eszegetett. Kekszet, sonkás kenyeret, almát, ropit, tojásos nokedlit, kis édességet és megint sonkás kenyeret. A maradék nokedlit bevágta Emese délután, mikor az anyjával megérkeztek Gáborért.
Pénteken ismét visszamentem a Tescoba az orvosi papírjaimmal. Szóval, október 02-án kezdek dolgozni. Nem vagyok boldog. Megízleltem a nyugdíjas élet adta szabadságot és most megint más osztja be az időmet. De, valamit valamiért. Ha picit szeretnék jobban élni, akkor ezt kell vállalnom.
Ma körömpörköltet főztem, igazán nagyon finom lett, de olyan szélgörcsöm van tőle...:-)))
Egyébként sok minden csináltam ma. Tornáztam, rendet raktam, mosogattam, Szotyival foglalkoztam, most is itt ül a kezemen a disznófülű:-), írtam 1 üzenetet 1 ismerősnek, akinek már régebben akartam, de valami mindig visszatartott, most rászántam magam. Vasaltam, megcsináltam a költségvetésem, Heninek is írtam cicás ügyben, Margó nénit felhívtam és Valikát is, mostam, leszedtem a fregoliról a ruhákat, elpakoltam és kiteregettem az újabb adagot, megfejtettem 1 Pennys rejtvényt és beis küldtem, könyvet is olvastam. Befejeztem a Gésák gésáját, most valami kis könnyű könyv került a kezembe, elég gyerekes.
Még szafaris képeket fogok felpakolni a csoportba és lehet, hogy az én oldalamra is.
Elővettem 1 melegebb pizsamát, mert már nincs túl meleg éjszaka.
Pá:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése