2020. szeptember 30., szerda

Döbbenet

Nos, Emberek, tegnap olyan dolog történt velem, ami nem sok emberrel történik meg életük folyamán, de velem tegnap megtörtént. És 1 kicsit belerokkantam.
Röviden és velősen, apa telefonon közölte velem, hogy kisemmiznek az apai örökségből. A bankban lévő pénzét vagy Lacira - az öcsémre - íratja, vagy kiveszik - persze, majd Laci meghatalmazással, mert apa ugye nem tud kimozdulni a lakásból - és abban az esetben is az öcsémé lesz. Nem tudom, milyen összegről van szó, arról nem beszéltünk. Azt mondta apa, hogy temetési pénznek szánta, de már 2 éve nem tett hozzá semmit. Emlékszem rá, régen azt mondta, hogy úgy gondolta, ennek az összegnek én leszek a kedvezményezettje. Akkor még Lacit utálta, most engem... Persze, ha tényleg én lettem volna a pénz örököse, bennem fel sem merült, hogy az öcsémmel ne felezzem el azt a bármilyen összeget. Nos, abban biztos vagyok, hogy az öcsémnek nem fog eszébe jutni.
Na, ez volt a kisebb dolog.
A másik, -  amin hát enyhén szólva kiakadtam -, hogy a lakás 1/4 részét, ami engem illetne, odaadja Karcsinak, Laci barátjának, merthogy ők ápolják néhány hónapja. És ennek érdekében végrendeletet fog csináltatni. Az azt 1/4 rész lakást, amit anyu után örökölök tekintsem ajándéknak - mondta. Ebből arra következtetek, hogy ha tehetné, azt is elvenné.
Nem sokat beszéltünk, olyan 4 perc valamennyit, ha jól emlékszem és elköszöntem tőle és letettem a telefont.
A vérnyomásom 170 volt - most is megy fel, érzem, ahogy írok az esetről, a pulzusom pedig 120 volt, Emberek, 120!
Először Vivinek mondtam el, teljesen ledöbbent és elmondta nekem, hogy Győző - Vivi férje - már mondta neki, hogy Laciék engem ki fognak semmizni.
Lackót is felhívtam, közöltem vele is. Hiszen a gyerekeim, unokáim érintettek, mert ennyivel kevesebbet fognak örökölni utánam, vagyis tőlük is elvesz. Ő is az mondta, hogy szomorú és le vannak döbbenve, hogy ez megtörténik családon belül, hiszen nem adtam rá alapot, hogy apám ezt tegye velem. Lackóék azt mondták, hogy bíznak abban, hogy Laci rendes lesz hozzám, de mondtam, hogy biztos nem, hiszen Lacinak 56 éves korára semmije nincs 1 cabrion kívül és önálló életre sem képes, hiszen apuval lakik már vagy 10 éve, meg korábban, míg anyu élt, akkor is ők tartották el, mert voltak hosszú időszakok, amikor semmi jövedelme nem volt, mint ahogy most sincs már elég régóta.
Ja, apa rám kiabálta, hogy adtak nekem 1 millió forintot, mikor a férjemet ki kellet fizetni a lakásból a '90-es évek végén, mikor elváltunk. Az nem jutott eszébe, hogy az öcsémre és Karcsira vajon hány milliót költött az elmúlt években?
Lacinak így most lesz 1 fél lakása és 1/4 a Karcsié, vagyis a lakás 3/4 része. Ez a lakás jelenleg olyan 32 millát ér. Hát, nekem sem mindegy, hogy 8 millát kapok vagy 16-ot... Ők úgyis együtt maradnak, mert Laci, ha nyugdíjas lesz, neki kb. hideg vízre lesz elég a nyugdíja, így rá van/lesz szorulva Karcsira.
Katával, Lackó feleségével sokat írtunk ma a messengeren és volt 1 hosszú telefonunk is. Azt mondta, hogy szavakat nem talál a történtekre.
Persze nem hív Laci. Én sem hívom őket, Vivi is azt mondta, mégis, mit mondhatnék még ezek után bármelyiküknek.
Nekem apám többé nincs! Hogy miért? Mert 1 idegennek adja azt, ami engem illetne. Karcsit világ életében utálta, de nagyon. Még 1 héttel ezelőtt is lehülyézte nekem a telefonba, én szóltam rá, hogy miért mondja ezt, hiszen úgy tudom, hogy sokat segít neki. És ezek után gyakorlatilag engem is idegenként kezel. Hosszú évek óta semmit nem kaptam már tőle, sőt, gyakran panaszkodott, hogy nincs pénze, mert ezekre a hülye gyerekekre - Lacira és Karcsira - költi. Tudod mennyi a nyugdíja az öregnek?
270.000.- Ft.
És van képe erre panaszkodni..., hogy nem szakad rá valami...
Ágit is felhívtam ma, elmondtam neki, hogy Laci meleg, nem akartam többé mellébeszélni neki és elmondtam az egész történetet. Ő is azt mondta, hogy megdöbbent a dolgon, de próbált nyugtatni.
A vérnyomásom ma is 171 volt. Felhívtam a háziorvost, ellátott némi tanáccsal és küldött a felhőbe recepteket, amiket majd holnap kiváltok.

Anyu ma lenne 84 éves...

2020. szeptember 27., vasárnap

Ééés...

 ... elértünk szeptemberhez, ha-ha-ha. A valóságban lassacskán október következik. No, de nézzük, amit ígértem.
Letudtam a 15 évre szóló jelzáloghitelemet. Anno az exférjem rábeszélésére vettem fel durván 2 millió forintnak megfelelő svájci frankban számolt hitelt. Ő nem kaphatott hitelt, mert semmije nem volt - azóta sincs -, így az én lakásomat terhelte meg a hitel. A felvett összeget szépen elfeleztük. Az összeg elfelezéséről - én idióta állat - semminemű papírt nem írattam alá vele, mert én hülye, én hülye, megbíztam benne. Nem kellett volna... Az exem fizetett kb. 3 évet a 15-ből. Ja, ennyit. Többet nem volt hajlandó. Részletezhetném, de annyira nem akarom, különben is baromi hosszú történet. Igazából sosem akartam összeszámolni, hogy erre a 2 millió forintra mennyit fizettem vissza, de mivel a bank volt olyan kedves és mind a 15 évre hónapokra lebontva megküldte a törlesztés részéleteit, ezért nem voltam rest és összeadtam 540 sort. Azért ennyi, mert 1 hónapra 3 sor esik, nevezetesen: tőke, kamat és kezelési költség. A végeredmény 5 millió 45 ezer 321 forint. Igen, ennyi 2 millió forintra. Ez úgy jön ki, hogy az előbb említett tőke + kamat + kezelési költség összes összegéhez, még hozzájön 1 kötelező biztosítás, amit egyszerűen muszáj volt megkötni 2005-ben.
Így néz ki: 4.547.885.- Ft + 497.436.- Ft = 5.045.321.- Ft😢😢😢
Hát, ennyit a bedőlt hitelemről. Nem tudok mit tenni, ennyibe fáj, a lényeg, hogy letelt.

Szeptember elején főztem 1 jó körömpörköltet. Lehet, hogy lassan újra kéne főznöm? Végül is megvan a hozzávaló.
Mostanában többször húztam harisnyanadrágot és vettem szoknyát, így megyek sétálni vagy vásárolni. Annyira élvezném, ha lenne hova picit kiöltözni, felöltözni, de leginkább csak boltba menetelhez tudok, miközben húzom magam után a banyatankot😁 Nem fog sokáig tartani a szoknyás időszak, mert jön a hideg, fázni meg utálok, így marad a nadrág.
Letudtam a legeslegutolsó cicás licites tárgyat is, ami 1 szappan volt. Egy pár jött fel érte, ők mindig feljöttek hozzám, sosem úgy volt, hogy találkoznánk a városban. Aranyosak, kedvelem őket. A csaj az egyetemen dolgozik, a pasiról tulképp nem tudok semmit.
Következő napon, ami 1 péntek volt még szept. elején, Ágival mentünk ügyintézni a lekötött biztosítását. Na, ez is megérne 1 misét, de mivel pénz, mivel ez az ő magánügye, ezért nem írok róla. A lényeg, hogy nem járt jól...
Másnap itthon voltam,
azután pedig sétáltam. Telnek a napok...
Ezt követően 1 hétfői nap jött, amikor is a DomusTescoba mentem a kuponjaimat levásárolni. Van 1 jó szokásom, a pénztárak mögött átnézem a blokkomat... az esetek 98 %-ában... De ez alkalommal a maradék 2 % lépett érvénybe, ami azt eredményezte, hogy miután ITTHON sikeresen átnéztem a blokkot, qrva pipa lettem, mert 2 csomag retek helyett, b@sszus, 4 csomag retket blokkolt a kiscsaj. Hát, mondhatnám, ezzel is így jártam, buktam 320.- Ft-ot.
Kedden lementem a piacra, mert mag kellett már a madárkáimnak. Vettem püspökfalatot is, hármat, úgy örültem neki, szeretem sülve, pörköltbe, levesbe, de legjobban rántva, szóval bármilyen módon elkészítve nagyon szeretem. Azt hiszem, azóta el is fogyott.
Szerdán nagy nap volt😃, senior zumbára mentem. Nagyon megdicsértek, hogy jól táncolok, jó a ritmusérzékem és biztos táncoltam már valahol, de mondtam, hogy nem táncoltam, csak tornáztam régen.
Csütörtökön itthon voltam
és majd innen folytatom.

2020. szeptember 21., hétfő

És lőn...

... szeptember, hogy legyünk költőiek😃 Sőt, hamarosan megy is, hiszen már közelebb vagyunk októberhez, mint szeptember elejéhez.
Nézzük a sok említésre sem méltó történést😃
Óh, még elsején körömpörköltet főztem. Tavasz óta vágytam körömpörköltre, de sem én, sem Lackóék nem kaptunk dobozos körömpörkölt húst, egészen idáig. Hogy miért ragaszkodom a dobozos húshoz ez esetben? 2 oka van: egyrészt, nagyon szép tiszta és ez baromi fontos, sőt, a legfontosabb. A másik, hogy a csontok géppel vannak vágva, nem a hentes töri hót szilánkosra a bárdjával, ami aztán a szájba kerülve köpködésre készteti az embert. Szóval, Lackóék hívtak, hogy ahol vannak, épp van dobozos körömpörkölt hús, bár elég nagy kiszerelés, de kérem-e. Kértem. Megfeleztem, a másik fele még a fagyóban pihen. Az érdekessége az egyébként, hogy köröm még csak mutatóban sem volt benne 1 darab sem, csakis csülök darabok, de nem baj, így is jó.
Másnap sétálós napom volt. Felöltöztem csajosan😃, szoknya, harisnyanadrág. Ez szokásomtól eltér, mert az esetek 99 %-ában farmerben járok.
Csütörtökön eljöttek hozzám az utolsó darab licitálós cuccért, ami 1 szappan volt. Már tavasszal is akart jönni a csaj, de akkor robbant be a vírus, kértem, hogy ne jöjjön. Azóta váltottunk pár levelet, mondta, nyugodtan szóljak rá, mert ő elfelejti. Így is volt, kértem, hogy a vírus 2. hulláma előtt talizzunk a szappan ügyében. A párjával jött, mint már többször. Aranyosak, szimpatikusak, kedvelem őket.
Pénteken Ágival mentünk a biztosítóba. Hát, érdekes ügyintézés volt, de ezt nem részletezném, az ő dolga. Utána még fagyiztunk egyet.
Szombaton itthon, szokásos házimunka...
Vasárnap séta.
Hétfőn elmentem a DomusTescoba, voltak még kuponjaim, de elég szarul jártam😡 Volt 1 kuponom, ha veszek 2 csomag retket, akkor kicsivel olcsóbban kapom. Igen ám, de a pénztáros csaj, b@sszus 4, azaz NÉGY csomag retket blokkolt a kettő helyett. És én, hülye, csak magamat okolhatom, mert szinte, szinte mindig megnézem a pénztár mögött a blokkomat. Most nem tettem csak itthon. Buktam rajta pár 100 forintot..., sajnos.
Kedden nagyon elfáradtam, mert nagy bevásárló körutat tettem az Újgyőrin és a Bulgárföldön is. Nem részletezem hol, merre jártam, mert lényegtelen, de sok időmbe telt.
Szerdán nagy nap volt. Beiratkoztam senior zumbára. Nem volt egyszerű, mert annyit kaptam segítségül, hogy nézzem az oktató csajszit és próbáljam utánozni. A zumba nagyon kemény volt, de jól éreztem maga. Meg is dicsértek, ügyesen, jól mozgok és biztos táncoltam már ezelőtt is valahol...

Folyt. köv. az Erste hitelemmel kapcsolatban. Nem lesz semmi...

2020. szeptember 18., péntek

Aug. pipa

Augusztus vége felé a bérletem is a végéhez közeledett. 30 napos bérletem volt és aug. 28-án járt le, ezért igyekeznem kellett az intézni valókkal.
A varrónő után másnap - kedden - elmentem az Allianz Biztosítóba, mert kemény 42.- Ft van még az egészségpénztári számlámon, amit már nem tudok levásárolni. Na, ehhez a 42.- Ft-hoz képest, kaptam 1 e-mailt tőlük, hogy a pénzmosással kapcsolatban igazolni kell magam- Ha... ha... és ha... Szóval, bementem az irodájukba és kértem a számla megszüntetését, ami meg is történt és az ügyintéző kiscsaj azt mondta, hogy ki fogják küldeni a postán a 40.- Ft-ot. Én kértem, hogy ne, de azt mondta nem lehet, hogy ne küldjék ki. Vicces. De abban bízom, hogy hátha mégsem küldik ki. Olyan ciki szegény postással szemben, ha netán ki kell hozni neki 40 kemény Ft-ot. B@sszus. A számlám még él a 42.- Ft-tal együtt, alkalmanként rá szoktam nézni.
Szerdán tettem 1 nagy kört az Újgyőrin. Régebben volt 1 afférom a Familyben, ahol meghazudtoltak az energiatakarékos izzómmal kapcsolatban, ez még tavaly tavasszal volt, én azóta nem tettem be oda a lábam. Edit, a harisnyás mondta, hogy már kicserélődött a gárda, meg aztán gondoltam, maszkban, baseball sapkában úgysem ismernek meg. De így is nagyon rossz érzés volt felmenni, nem is fogok járni oda, meg tudok oldani mindent más boltban. Pláne, hogy szembe jött velem a 20 éves kis picsa, mint boltvezető 1 hangyányi rövidnadrágban, épp eltakarta a seggét és ez a boltvezető. Ő volt az egyik, aki ocsmány volt velem és rajta kívül még ketten aláztak meg annó. Szóval, Family NEM!
Utána, csütörtökön a Bulgárföldön intéztem dolgaimat.
Pénteken a gyerekekre kellett vigyáznom. Kétféle kaja volt, rántott csirkemell és sajtszószos csirkemell, de a rántottat választottuk mindannyian. A másikat megettem szombaton és vasárnap.
Szombaton jött még 1 licitáló, aki Angliában él és évente 1x szokott eljönni a licitált cuccaiért. Azt hiszem, soha többé a büdös életben nem találkozunk. Milyen furcsa rossz érzés 1 ilyen mondatot leírni. Ezután már csak 1 licit tárgy maradt nálam.
A következő napon, vasárnap volt az év legmelegebb napja. Érdekes, mert ez már aug. 30. volt. Máskor azért inkább júliusban szokott lenni az év legmelegebb napja. Nem mentem sehova.
Hétfőn a zöldségesnél voltam és bementem a Coopos boltba. Van ott 1 fiatal, kissé kancsi koldus, már máskor is láttam. Odajött hozzám, de mondtam, hogy pénzt nem adok, viszont, ha megvár, viszek neki kaját. Vettem neki parizert, zsömlét, tejet és 1 szelet nápolyit. Megvárt. Mikor odaadtam, megköszönte és én mondtam neki, hogy azért ezzel jobban járt, mintha adtam volna 200.- Ft-ot.

Ezzel aug. kivégezve. Jöhet szeptember...

2020. szeptember 16., szerda

Rövidek

Miután hazajöttem a nyaralásból, utána azért szükségem olt 1 napra itthon. Pihentem, mostam. Szotyikám a földszinti szomszédban töltötte az időt, míg én nyaraltam. Mikor hazajöttünk, az volt az első, hogy szaladtam érte, a kis drágámért. Szeretem ezt a kis szarost😍
Másnap - pénteken - kibuszoztam a nagyTescoba vásárolni. Volt kuponom, ami épp határidős volt és le akartam vásárolni. Sikerült. Én igen, én szeretem a nagyTescot, kár, hogy olyan messze van tőlem.
Másnap - szombaton - itthon voltam és készültem a következő napra, ami vasárnap volt, mert Lackóékat meghívtam ebédre.
Ez a következő nap, vasárnap volt. Megígértem Gábornak, hogy az ő szülinapjára is főzök vmit az ő kívánságának megfelelően. Igaz a szülinapja még júliusban volt, de csak most tudtunk összejönni. Húsos csontból volt leves, huú isteni volt, Gáborkám pedig kínait kért, ezt egyszer volt elkészíteni az üveges mártással. Készítettem sósat, finom lett, Kata pedig hozott tortát.
Hétfőn elsétáltam a zöldségeshez, jó kis zöldséges ez, szép áruval, imádom a málnájukat, nyami.
Kedden Ágival mentünk a városba...
Szerdán varrónőhöz kellett volna mennem, de lemondtam, mert esett az eső. Semmi kedvem nem volt esőben buszozni.
Csütörtökön megint sétálós napom volt, Színes RTV-t vettem a benzinkúton és 1 jégkrémet a sarki diszkontban. A benzinkúton borzasztó sokan vannak mostanában.
Pénteken megint itthoni napom volt.
Szombaton lementem a DomusTescoba, igen sok pénzt otthagytam és lett volna 1.100.- Ft kuponom, amit odaadtam Lackóéknak, hogy majd vásárolják le. Ők nem vásárolták le, én meg elveszítettem. Kicsit bosszantott.
Vasárnap készítettem magamnak zsömléből tölteléket gombával, májjal, de vhogy nem igazán lett jó. Sütöttem. Azért elfogyott, de legközelebb inkább belefőzöm levesbe, ha nem csirkecombba töltöm.
Na, hétfőn sikerült kimennem a varrónőhöz. Elhoztam 1 rakás cuccot és vittem is párat. 7 db ruha alakításáért fizettem 4 ezer forintot, yes! Vittem neki 1 doboz desszertet, mert nemrég névnapja volt és kellőképpen felhívta rá a figyelmem😂

Na, majd innen folytatom és még mindig csak aug. vége felé járok...

2020. szeptember 12., szombat

Nyaralási beszámoló vége - végre😄

Az a helyzet, hogy még mindig az augusztus eleji nyaralásomról mesélek, nyújtom, mint a rétestésztát😄 
Legutóbb az alcsúti arborétum utáni palacsintázásunkról meséltem pár mondatot. Másnap én nagyon szerettem volna lemenni a Velencei-tóhoz, mert itt vagyok immár bőven 60 pluszosan és még sosem voltam ott és a hőség is rekkenő volt abban az időben, de Vivi azt mondta, hogy lemehetünk, körbenézünk, felülünk az óriáskerékre és ennyi. De könyörgöm, ha lemegyek 1 tópartra, én fürdeni akarok, pláne, ha a körülmények is erre alkalmasak. Vivi nem akart fürdeni, csak sétálgatni, én meg azt nem akartam, így a tó elmaradt. Sajnáltam...😟, ki tudja lesz-e még lehetőségem rá...

Nos, moziba mentünk Velence helyett. Jó volt, tényleg, 1 igazán klassz filmet néztünk meg, a címe Made in Italy. Szívből tudom ajánlani mindenkinek.
Még ugyanezen a napon délelőtt boltba mentünk és meglátogattuk a közelben lévő gólyafészket. Nekem ez fontos volt és szerencsénk is volt, mert otthon volt a 2 nagy fióka a fészekben, szép röpképes fiatalok.

Tárnoki gólya-fiatalok😊

Tárnoki gólya-fiatal😊

Tárnoki gólya-fiatal😊

Következő napon levesbe főztem 1 kis tölteléket, nem is kicsit, mert tán 4 zsömléből készítettem, ha jól emlékszem. Azért csináltam, mert mentünk apuhoz délután és korábban még, mikor itthonról beszéltem vele telefonon és említettem, hogy készítettem magamnak tölteléket, akkor mondta, hogy jaj, mennyire enne ő is. Na, ehhez képest nem láttam benne sem a lelkesedést, sem az örömöt, mikor odaadtam neki a tölteléket. Mindegy, ez van... Apa elég szar állapotban van, alig bír totyogni a járókeretével. Nem tudom mi lesz vele később...

Másnap hazahozott Vivi. Megkajáltunk, pihizett 1 keveset és indult vissza.

Jó volt 1 kicsit nyaralni, örültem.

De jó volt újra itthon, mert én szeretek itthon lenni😊

Innen folytatom.

2020. szeptember 6., vasárnap

Megálló...

Az arborétumi látogatás után beautóztunk egészen a budai Duna-partig. Amúgy is muszáj volt felmenni Nagybudapestre, mert a nászasszonyt haza kellett vinni.

Itt van 1 hely a Duna-parton, ahol felállítottak 2 hagyományos piros emeletes londoni autóbuszt, amelyek a konyhát képviselik😁 és ezekből lehet a kaját kérni, illetve megvásárolni. Pár egyszerű étel van, pl. palacsinta, lángos és hekk. És innivalók is persze. Mi palacsintáztunk, finom, vékony palacsinták voltak, nem sajnálták belőlük a tölteléket és az ízük is jó volt. Állítólag már 15 éve léteznek, ezt olvastam, akkor biztos így van.

Így néz ki az egyik busz:

Mellette vannak asztalok, székek kellemes rálátással a Dunára


Kicsit távolabb látszik a másik busz is, mi abból vásároltunk és ott ültünk le még utána

2020. szeptember 2., szerda

Ígértem...

... még pár képet az alcsúti arborétumról. Tegnap az épületekről, tereptárgyakról tettem fel képeket, de ma növényekről fogok, fákról, bokrokról. Bocsi, de a nevüket tuti nem tudom.

Valamilyen bogyó... makróval fotóztam.

Tuják. Na, ezt még én is megismerem😄

Ha jól emlékszem, ez egy 150 éves ... talán ciprus... vagy nem...

Hatalmas nagy fa, látszik, hogy a pad szó szerint eltörpül mellette.

Mára enni.

2020. szeptember 1., kedd

Arborétum

Na, végre, befejeztem az ászári élményeimet, következhet a következő kirándulás😄

Szóval, Ászár után Alcsútra mentünk az arborétumba --- majdnem azt írtam, rezervátumba😂  Egynek jó volt, de igazából nem nagy szám. Olyan, mintha simán 1 erdőben sétálna az ember némi mesterséges tereptárggyal fűszerezve. Ezek pedig azért vannak - a tereptárgyak -, mert valaha ez 1 iszonyatosan, de nagyon hatalmas birtok volt. Mondjuk tényleg fantasztikus lehetett fénykorában.
Ide eljött velünk a nászasszonyom, ami azért említésre méltó, mert nem sokkal előtte volt neki sérvműtétje.
A képek előtt még annyit a parkról, már a pénztárnál kiírták, hogy olyan sok a szúnyog a parkban, hogy mindenki csak saját felelősségére menjen be, jegyet visszaváltani nem áll módjukban. Sajnos, erre nem gondoltunk, hogy tényleg, szúnyog akad az erdőben, ha-ha, pedig simán vihettünk volna szúnyogriasztót, még én is vittem magammal, hiszen Viviéknél - falun - több a szúnyog, mint itt a városban. Valamelyik este ki is próbáltuk Viviéknél a teraszon. És valóba ott zsongott a karom fölött a szúnyog, de odébbállt, nem tetszett neki az erős, citromos illatom.
A parkban valóban volt olyan, hogy épp fényképeztem és éreztem közben, hogy 1 kis rohadék a szemhéjamon csücsül és megcsapol.

Istállóból építették át kápolnának

Rózsalugas lenne, de épp nincsenek rózsák

Gyönyörű ez az oroszlános kút

A hatalmas kastélyból mára ennyi maradt...

A híd még az 1800-as években épült

Azon gondolkodom, hogy legközelebb még a növényzetről, fákról, bokrokról hozok pár képet😊