2020. szeptember 12., szombat

Nyaralási beszámoló vége - végre😄

Az a helyzet, hogy még mindig az augusztus eleji nyaralásomról mesélek, nyújtom, mint a rétestésztát😄 
Legutóbb az alcsúti arborétum utáni palacsintázásunkról meséltem pár mondatot. Másnap én nagyon szerettem volna lemenni a Velencei-tóhoz, mert itt vagyok immár bőven 60 pluszosan és még sosem voltam ott és a hőség is rekkenő volt abban az időben, de Vivi azt mondta, hogy lemehetünk, körbenézünk, felülünk az óriáskerékre és ennyi. De könyörgöm, ha lemegyek 1 tópartra, én fürdeni akarok, pláne, ha a körülmények is erre alkalmasak. Vivi nem akart fürdeni, csak sétálgatni, én meg azt nem akartam, így a tó elmaradt. Sajnáltam...😟, ki tudja lesz-e még lehetőségem rá...

Nos, moziba mentünk Velence helyett. Jó volt, tényleg, 1 igazán klassz filmet néztünk meg, a címe Made in Italy. Szívből tudom ajánlani mindenkinek.
Még ugyanezen a napon délelőtt boltba mentünk és meglátogattuk a közelben lévő gólyafészket. Nekem ez fontos volt és szerencsénk is volt, mert otthon volt a 2 nagy fióka a fészekben, szép röpképes fiatalok.

Tárnoki gólya-fiatalok😊

Tárnoki gólya-fiatal😊

Tárnoki gólya-fiatal😊

Következő napon levesbe főztem 1 kis tölteléket, nem is kicsit, mert tán 4 zsömléből készítettem, ha jól emlékszem. Azért csináltam, mert mentünk apuhoz délután és korábban még, mikor itthonról beszéltem vele telefonon és említettem, hogy készítettem magamnak tölteléket, akkor mondta, hogy jaj, mennyire enne ő is. Na, ehhez képest nem láttam benne sem a lelkesedést, sem az örömöt, mikor odaadtam neki a tölteléket. Mindegy, ez van... Apa elég szar állapotban van, alig bír totyogni a járókeretével. Nem tudom mi lesz vele később...

Másnap hazahozott Vivi. Megkajáltunk, pihizett 1 keveset és indult vissza.

Jó volt 1 kicsit nyaralni, örültem.

De jó volt újra itthon, mert én szeretek itthon lenni😊

Innen folytatom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése