Döbbenet

Nos, Emberek, tegnap olyan dolog történt velem, ami nem sok emberrel történik meg életük folyamán, de velem tegnap megtörtént. És 1 kicsit belerokkantam.

Röviden és velősen, apa telefonon közölte velem, hogy kisemmiznek az apai örökségből. A bankban lévő pénzét vagy Lacira - az öcsémre - íratja, vagy kiveszik - persze, majd Laci meghatalmazással, mert apa ugye nem tud kimozdulni a lakásból - és abban az esetben is az öcsémé lesz. Nem tudom, milyen összegről van szó, arról nem beszéltünk. Azt mondta apa, hogy temetési pénznek szánta, de már 2 éve nem tett hozzá semmit. Emlékszem rá, régen azt mondta, hogy úgy gondolta, ennek az összegnek én leszek a kedvezményezettje. Akkor még Lacit utálta, most engem... Persze, ha tényleg én lettem volna a pénz örököse, bennem fel sem merült, hogy az öcsémmel ne felezzem el azt a bármilyen összeget. Nos, abban biztos vagyok, hogy az öcsémnek nem fog eszébe jutni.

Na, ez volt a kisebb dolog.

A másik, -  amin hát enyhén szólva kiakadtam -, hogy a lakás 1/4 részét, ami engem illetne, odaadja Karcsinak, Laci barátjának, merthogy ők ápolják néhány hónapja. És ennek érdekében végrendeletet fog csináltatni. Az azt 1/4 rész lakást, amit anyu után örökölök tekintsem ajándéknak - mondta. Ebből arra következtetek, hogy ha tehetné, azt is elvenné.

Nem sokat beszéltünk, olyan 4 perc valamennyit, ha jól emlékszem és elköszöntem tőle és letettem a telefont.

A vérnyomásom 170 volt - most is megy fel, érzem, ahogy írok az esetről, a pulzusom pedig 120 volt, Emberek, 120!

Először Vivinek mondtam el, teljesen ledöbbent és elmondta nekem, hogy Győző - Vivi férje - már mondta neki, hogy Laciék engem ki fognak semmizni.

Lackót is felhívtam, közöltem vele is. Hiszen a gyerekeim, unokáim érintettek, mert ennyivel kevesebbet fognak örökölni utánam, vagyis tőlük is elvesz. Ő is az mondta, hogy szomorú és le vannak döbbenve, hogy ez megtörténik családon belül, hiszen nem adtam rá alapot, hogy apám ezt tegye velem. Lackóék azt mondták, hogy bíznak abban, hogy Laci rendes lesz hozzám, de mondtam, hogy biztos nem, hiszen Lacinak 56 éves korára semmije nincs 1 cabrion kívül és önálló életre sem képes, hiszen apuval lakik már vagy 10 éve, meg korábban, míg anyu élt, akkor is ők tartották el, mert voltak hosszú időszakok, amikor semmi jövedelme nem volt, mint ahogy most sincs már elég régóta.

Ja, apa rám kiabálta, hogy adtak nekem 1 millió forintot, mikor a férjemet ki kellet fizetni a lakásból a '90-es évek végén, mikor elváltunk. Az nem jutott eszébe, hogy az öcsémre és Karcsira vajon hány milliót költött az elmúlt években?

Lacinak így most lesz 1 fél lakása és 1/4 a Karcsié, vagyis a lakás 3/4 része. Ez a lakás jelenleg olyan 32 millát ér. Hát, nekem sem mindegy, hogy 8 millát kapok vagy 16-ot... Ők úgyis együtt maradnak, mert Laci, ha nyugdíjas lesz, neki kb. hideg vízre lesz elég a nyugdíja, így rá van/lesz szorulva Karcsira.

Katával, Lackó feleségével sokat írtunk ma a messengeren és volt 1 hosszú telefonunk is. Azt mondta, hogy szavakat nem talál a történtekre.

Persze nem hív Laci. Én sem hívom őket, Vivi is azt mondta, mégis, mit mondhatnék még ezek után bármelyiküknek.

Nekem apám többé nincs! Hogy miért? Mert 1 idegennek adja azt, ami engem illetne. Karcsit világ életében utálta, de nagyon. Még 1 héttel ezelőtt is lehülyézte nekem a telefonba, én szóltam rá, hogy miért mondja ezt, hiszen úgy tudom, hogy sokat segít neki. És ezek után gyakorlatilag engem is idegenként kezel. Hosszú évek óta semmit nem kaptam már tőle, sőt, gyakran panaszkodott, hogy nincs pénze, mert ezekre a hülye gyerekekre - Lacira és Karcsira - költi. Tudod mennyi a nyugdíja az öregnek?

270.000.- Ft.

És van képe erre panaszkodni..., hogy nem szakad rá valami...

Ágit is felhívtam ma, elmondtam neki, hogy Laci meleg, nem akartam többé mellébeszélni neki és elmondtam az egész történetet. Ő is azt mondta, hogy megdöbbent a dolgon, de próbált nyugtatni.

A vérnyomásom ma is 171 volt. Felhívtam a háziorvost, ellátott némi tanáccsal és küldött a felhőbe recepteket, amiket majd holnap kiváltok.

Anyu ma lenne 84 éves...