... bejegyzésem óta jó sok idő telt el. Az abban leírtakat talán sosem fogom feldolgozni, amit apám - nevezzük Janinak - tett velem, az egyik legnagyobb bűn, amit szülő elkövethet a gyermeke ellen.
Én azóta nem beszéltem Janival és nincs is szándékomban. Az öcsémmel kialakult közöttünk némi kommunikáció, de én ragaszkodtam az írásbeliséghez. Nem volt tőlem rossz gondolat. Majd később még biztos írok a dolgok alakulásáról, de most nem...
A nem igazán érdekes napi dolgaim írásával megint elmaradtam, de hidd el, semmi kedvem nem volt hozzá. Na, fel a fejjel, hahó!
Még szeptember 11-nél járok. Elmentem az Erstébe, hogy a jelzáloghitelem lejárta után - 15 év után végre - megkérjem az ún. törlési engedélyt, amivel a földhivatalba kell mennem, hogy a tulajdoni lapomról töröljék a széljegyzetet, vagyis a kégli tehermentes. A törlési engedélyt nem tudták ideadni még akkor, mert nem volt meg, de később megkaptam postán, bár még azóta sem voltam a földhivatalban. A törlési engedélyt végül 2x küldték meg néhány nap különbséggel😄
A szomszédasszonyom, aki még aug. - nem is tudom - 04-én vagy 05-én került kórházba, szept. 11-én jött haza. Hát, ez sem semmi. A kórházban minden nap hívtam őt, beszélgettünk. Tökéletes már sosem lesz, sajnos😡
Másnap sütöttem 1 "Pooh" tésztát és megtöltöttem mákkal. Ez 1 egyszerű és nagyszerű tészta. Alaptészta, amiből lehet akár édeset, akár sósat sütni. Próbáltam képet keresni, de nem találtam...
Vasárnap sétálós napom volt és ablakot pucoltam.
Hétfőn csak itthon voltam.
Kedden rendelt ebédem volt, huú de fini volt. Máglyarakás és babgulyás. A babgulyás annyira nem lelkesített, de nagyon finom ízű volt, házias, tartalmas, de érkezésekor csak megkóstoltam, Viszont a máglyarakást kb. egy-szuszra befaltam. A gulyás ment a fagyóba, természetesen később az is elfogyott, de egyébként, nekem sok a leves is meg a főétel is egyszerre.
Szerdán elmentem zumbára, de sajnos az volt az utolsó. Fájdogál a jobb forgóm vagy medencecsontom vagy valami. Egy rossz mozdulattól rá sem bírtam állni, nagyon rossz volt. Többet nem megyek, mert még itthon is figyelnem kell rá. Szerencsére haza tudtam jönni villamossal. Azért is rossz, mert ezek után még 1 rövid kirándulásra sem merek elmenni. Mi van, ha a hegyekben tör rám ez a fájdalom...? Azóta gyógyszert is szedek rá.
Csütörtökön kint voltak a Digisek, 2 román srác, bekötötték a lakásba az optika kábelt. Hááát, nagy változást nem érzékelek. Gábor is itt volt nálam ezen a napon, mert beteg volt, nem mehetett suliba.
Pénteken bementem a Plázába, sportmelltartót vettem a Pepcoban, meg pici teamécsest, ott a legolcsóbb, bár tegyük hozzá, hogy ez már csak 3,5 órát ég, nem 4-et. Utána a Centrumban nagy örömmel vettem magamnak 1 kis hátizsákot, de ma már azt mondom, nem kellett volna...
Szombaton ismét fájt a lábam, nem voltam sehol.
Vasárnap délután lementem a Pennybe vásárolni.
Ez volt szept. 20., majd innen folytatom.
😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése