2023. január 31., kedd

Karácsony első napja

Karácsony első napján elmentünk Viviékhez. Amiről, ugye, én most is azt állítom, hogy nem tudtam róla. Lackóék rossz szokásától eltérően, időben elindultunk, 9-kor. Képzeld, volt, hogy 9, fél 10-re tervezték az indulást, amihez én felkeltem hajnalban, hogy időben elkészüljek, mert nem szeretek kapkodni és a lakást is rendben hagyom itt magam után. Na, ehhez képest, 10-kor felhívtam őket, hogy mi van. Nem is tudom már mi volt a válasz, biztos vmi olyasmi, hogy készülnek. 11 óra után indultunk el... Szóval ezért mondom, hogy normális időben elindultunk, csoda. Kata nagyon furcsa volt útközben, a közel 2 és fél órás úton szó szerint meg sem szólalt. Viviéknél is kicsit furcsán viselkedett és már délután 5-kor akart hazaindulni, amikor máskor úgy kellett nógatni, hogy azért este 8-kor már csak el kéne indulni. Szóval fura.
Viviéknél jól éreztük magunkat, ezt most nem részletezem. Jöjjön a nap negatív mélyvölgye.
Este 6 után indultunk végül haza. Nagyon lassan tudtunk jönni, mert iszonyatos köd volt. Már nem voltunk túl messze Miskolctól, amikor hibát jelzett az autó. Lackó lement az autópályáról, mert már igen nagynak tűnt a baj, de még mentünk. A ködben a lassú tempó ellenére alkalmanként alaposan bele kellett fékeznie 1-1 kanyarba, mert egyszerűen nem lehetett látni. Aztán teljesen leálltunk a préri közepén, egy huszadrangú úton. Forgalom semmi, 1 óra alatt talán 5 db autót láttunk. Vészjelző kirakva, a gyerekek és én az autóban ültünk. Végül Kata barátnőjének a barátja hazavontatott minket. Este 3/4 9-től 1 órát vártunk rá és majdnem éjfél volt, mire hazaértem. Közel 2 órába telt nagyjából 50 km megtétele.
Életre szóló élmény volt, de nem jó élmény.

Ma voltam dokinál, kaptam beutalót ortopédiára.

2023. január 30., hétfő

Rég volt karácsony

December 24-ét a barátnőmmel töltöttem. Nagyon lelki beteg voltam karácsony előtt. Nem kellek egyik gyerekemnek sem. A fiamék a másik nagyit hívják karácsonyra és az exemet. Sztem, sosem fogom tudni feldolgozni, évről évre depisebb vagyok, azt veszem észre. Legszívesebben meghalnék, csak azért nem csinálok semmit - na jó, nemcsak ezért -, mert mindig az jut eszembe, ha én karácsonykor elpatkolok, akkor a gyerekeknek ez sokáig beárnyékolhatja az ünnepét.
Szóval, 24-én délelőtt elindultam a Szentpéteri kapuba, ebédre már ott voltam. Nem részletezem, mert fölösleges, csak pár mondatban. Együtt ebédeltünk és egész délután beszélgettünk. Ja, vettünk egymásnak ajándékot, pedig szó sem volt róla. Mondjuk én sokkal ötletesebb ajándékot kaptam, mint amilyet én ajándékoztam.
Délután 1xcsak hívott a fiam, illetve kihangosítva a család, boldog karácsonyt kívántak és már le akartam tenni a telefont, mikor mondja a fiam, hogy akkor holnap (dec. 25-én) megyünk Viviékhez. Hát, mondom, én nem tudok róla. Vivi állítja, hogy szólt, de én ma is azt mondom, hogy nem szólt. Tök mindegy, attól még ugyanúgy depis lettem volna, mert 24-én nem kellek senkinek. Vivi még a büdös életben nem mondta, hogy anyám, gyere, töltsd nálunk a szentestét.
Most nem is írok többet, nincs kedvem, nem vagyok jó passzban. Tegnap Lackóval is alaposan összevesztem. Itt vagyok 2 felnőtt gyerekkel, mégis olyan magányos vagyok, mintha senkim nem lenne. Azt már látom, ha olyan beteg lennék, hogy ellátásra szorulok, egyik sem vállalna, ebben biztos vagyok. Bedugnának vmi elfekvőbe. Na, akkor fogok bevenni vagy 2 doboz altatót, remélem elég lesz.
Ízületi gyulladásom is van már vagy jó másfél hónapja, holnap megyek a háziorvoshoz,  mert az eddigi gyógyszerek nem gyógyítottak meg...

2023. január 8., vasárnap

Te jó ég, ...

... január 08. van és december 1-gyel fejeztem be legutóbb. Mennyi minden történt, amit nem fogok tudni részletesen leírni, mert nem is akarom, hogy inkább haladjak.
Nos, dec. 02-án, pénteken, Vivikém névnapja volt. Távol élünk egymástól, de persze köszöntöttem, beszéltünk telón. Ezen a napon Blanka, kedves, öreg ismerősöm feljött hozzám, teljesen váratlanul állított be, igen nagy meglepetés volt. Bűbájos idős hölgy, szép az arca és mindig nagyon csinos. Nagyon vallásos, tudom, de ez nem befolyásolja a köztünk lévő megértést. Mindig mosolyog, mint általában én is😊 Lakásfelújítással kapcsolatban adtam neki szakemberek nevét és telefonszámát.
Szombaton vonatjegyet vettem és másoltattam néhány régi papírfényképet. 
Vasárnap Pestre utaztam anyu fiatalkori barátnőjéhez, aki már nagyon öreg és 1 idősek otthonában él. Beteg is, stroke-ja vagy agyvérzése volt, hirtelen nem is tudom. De egyébként szellemileg majdnem teljesen rendben van. Úgy kerestetett meg engem a facén az unokahúgával. Állítólag ez a néni, Erzsi néni volt anyu esküvői tanúja... Az unokahúgával mentem, aki 1 korombeli elég érdekes nő. Nem túl nyitott, nem túl barátságos, sőt, nem is nagyon barátkozik. Most megint azt írom, "állítólag" gyerekkorunkban együtt játszottunk. Hát, ha ez mind igaz, nagy kár, hogy anyu nem találkozhatott velük.
Hétfőn este jött a Mikulás.
Kedden jött Petró és a felesége is átjött megnézni a lakásomat. A megrendelt kis műanyagpolcom megérkezett, amit a spájzba tettem. Hát, van, nem azt mondom, hogy semmi haszna nincs, de... jó ez, na😊 Még ezen a napon írtam Drótosnak, a vizes csávónak 1 levelet, mert elég csúnyán viselkedett velem. Örülök, hogy megírtam, jól esett. Nem vártam választ, kifejezetten kértem, hogy nem írjon.
Szerdán lementem a Matracdepóba és a Matrackuckóba, begyűjteni az információkat.
Csütörtökön Adával piacra mentünk és a Plázába. Délelőtt 09:30-kor indultam el itthonról és 16:30-ra értem haza. Nagy túra volt. Ja, még a Jyskben is voltam matracot nézni.
Pénteken visszamentem a Matracdepóba, végül a 3 megnézett hely közül innen választottam. Magasan kiemelkedik a kínálatuk, a szaktudásuk a 3 bolt közül És ma már elmondhatom, hogy igen jól választottam.
Szombaton feljött hozzám 1 volt általános iskolai osztálytárnőm, aki New Yorkban él. Nagyon jót beszélgettünk, iszogattunk kicsit.
Vasárnap itthon voltam, függönyt varrtam.
Hétfőn befejeztem a függönyvarrást, a nagyszobába vadi új függönyöm van. Szép és harmonizál a dolgokkal, szeretem, tetszik.
Kedden a Tescoban voltam. Nyugdíjas nap, 5 % kedvezmény. Nem sok..., de a kuponjaimmal, egyebekkel 6 ezer Ft-ot spóroltam!
Szerdán kocsonyát főztem. Szeretem a saját kocsonyámat. Postán is voltam, Lynn-nek - Kanadába - feladtam 1 kis szaloncukrot, hogy ismerje meg ezt a hagyományos magyar karácsonyi édességet. Azóta megérkezett hozzá, nagyon örült neki.
Csütörtökön ezer felé voltam, csak felsorolva: Centrum, Rossmann, DM, Family, valamint a villanyrendőrnél találkoztam az amcsiba szakadt volt osztálytársnőmmel, mert mikor jött hozzám, hozott 1 ksi sütit, de a tálkája itt maradt és visszakérte, azt adtam oda neki.
Pénteken megérkezett az új ágyam😊 Igen, de matracom még nem volt rá, így kibéleltem az összes fellelhető paplannal, pléddel, hogy tudjak rajta aludni. Megint voltam postán, mert pár ismerősömet megleptem karácsonyi lappal és azokat feladtam, egyet még Svájcba is. Írta a csaj, hogy sírva fakadt, mikor megkapta ♥
Szombaton itthon voltam, azt írtam fel a noteszomba, hogy nagy fájdalmaim voltak éjjel...
Vasárnap itthon voltam.
Hétfőn elmentem kifizetni a matracot a Matracdepóba, mert megérkezett.
Kedden megint a Tescoban voltam. Most nem spóroltam olyan sokat, de volt azért megtakarításom.
Szerdán megérkezett a matracom, hurrá😊
Csütörtökön gyógyszertárban voltam. Eddig nem írtam, de valami történt a karjaimmal, mert mindkét karomban fájnak a vállízületeim. Sok pénzt költöttem már rá, kaptam gyógyszereket a házi orvostól és vettem kenőcsöket, de nem múlt el. Éjszaka nagyon rossz, külön logisztikát igényel, ha egyik oldalamról a másikra akarok fordulni, teljesen fel kell ébrednem hozzá. Hason és hanyatt nem tudok aludni😢
Pénteken itthon voltam, pakolásztam.
Szombat volt karácsony szenteste, december 24. Innen folytatom majd.