2025. nov. 14., péntek
Délelőtt nem csináltam semmit itthon, csak elkészítettem magam és, na jó, azért beágyaztam, aztán mentem ki Diósgyőrbe a kis lengyel epremért. Aranyos volt a srác, már ismer engem, mondta, hogy hiányolt az előző rendelésnél és sajnos, az idén nem lesz több.
Az eper után átmentem a 2 házzal arrébb lévő varrónőhöz, aki levágta a 70 ezer forintos kabátom ujját. Ő is ismer már, még a papíromat sem kellett odaadni.
Következő utam az Újgyőri főtérre vezetett. Nos, az előtörténet az, hogy van 1 facés ismerősöm 1 pasi, sosem találkoztunk, de szoktunk telefonon beszélni. Kórházba került, mert akkorát tanyázott a bringájával, hogy eltört a medencéje és a bal kezén 2 ujja. A medencéjét műteni kellett. Megkérdeztem tőle, hogy bemenjek-e meglátogatni, mire ő - pár nap múlva, ahogy kérdeztem -, mondta, hogy menjek. Ok, kérdeztem, hogy mit vigyek, 1 kiló banánt - mert nagyon szereti -, vagy mit. Benyújtotta az igényt. Old Spice spray, 1 Sensodyne fogkrém, 1 fogkefe, 4 különféle pezsgőtabletta és 2 csomag paprikás szalámi... Kicsit sokallottam, de gondoltam, majd hozzájárul... Szóval, ezeket vásároltam meg a DM-ben és a Sparban.
Előző nap megbeszéltem 88 éves Ágival, hogy a kedden neki vásárolt tunikát beteszem a szatyromba pénteken, mikor elindulok itthonról és elviszem neki. Jó, mondta, csak boltba megy, de a telefon mindig nála van, hívjam fel, ha esetleg nem lesz itthon, mire én odaérek.
Nos, 2x végigcsöngött a kaputelefon, 2x hívtam a mobilján, huszonvalamennyit csöngött. Aztán bejutottam a lépcsőházba, szerintem csengője nincs, illetve nem működik, de felhívtam a vonalas telefonját, azt hallottam, hogy csöngött. Egy kicsit dörömböltem vagy inkább kopogtam az ajtaján, füleltem, de nem volt semmi mozgás bent. Eljöttem. Még bementem a boltba, a pénztárak mögötti részen elsétáltam és benéztem a sorok közé, de ott sem volt.
Nem sokkal azután, ahogy hazaértem, hívott. Hát, otthon vagy - kérdezte. Erre elmondtam neki mindazt,a mit az előbb leírtam. Ő egyre csak azt hajtotta, hogy nem érti, nem érti, pedig otthon volt. Mondtam, hogy biztos aludt. Nos, ő valamilyen rejtélyes oknál fogva mindig letagadja, hogy alszik, pedig hát, 88 évesen miért ne aludhatna napközben. Azért is gondolom, hogy aludt, mert mondta, hogy hazaért a boltból és még el sem pakolt. Sztem lerakta a szatyrot és lepihent. Mindegy is, csak az időmet vesztegettem, ez bosszantott picikét.
Abban maradtunk, hogy majd vmikor felmegyek hozzá...
Itthon szorgalmas voltam, mert elkezdtem a novemberi nagytakarítást a nagyszobával, bár nincs teljesen készen, mert egyelőre nem volt időm, energiám folytatni.
Mára ennyi.
Folyt köv.
...
