Harry Potter

Én is szeretem Harry Pottert. Ma elmentem a gyerekekkel moziba és megnéztem a legeslegutolsó részt, a 7/2-t.

Hallottam még korábban, hogy Vivi és Lackó beszéltek róla, hogy mennek megnézni HP-t. Nekem persze nem szóltak volna, nem kérdezték volna meg, hogy anya, te eljönnél? Nem. Én nem vagyok ehhez partner. Aztán feltettem a pléhpofát és megkérdeztem, hogy én elmehetnék-é? Nem tudtak mást mondani, mint azt, hogy igen. Így jutottam el megnézni a filmet, amit egyébként nagyon vártam, mert egyetlen HP-t sem néztem moziban, hanem csak otthon DVD-ről. De minden részt láttam és az eredeti lemezek mellé tett extrákat is. Bár a 7/1 extrái baromi nagy csalódást okoztak, mert semmilyen magyar szöveg, felirat nincs hozzá. Így semmit nem tudtam csinálni, mint végigfuttattam az extrákat anélkül, hogy bármit értettem volna belőle.

A film egyébként hozta azt a színvonalat, amit megszoktunk. Igazán klassz volt és várom, hogy meglegyen DVD-n, hogy újra nézhessem. Ezek a gyerekek - a szereplők - itt nőttek fel a szemünk előtt. Helyesek, tehetségesek. Remélem sokra viszik életük folyamán és hallunk még jó dolgokat róluk.

Mozi után Mekibe akartunk menni, illetve mentünk is, csak épp nem volt tzatzikis szendvics, aminek a reklámját láttam, pedig én kifejezetten azt akartam enni. Nem is ettem semmit. Vivi sem, így megmaradt a pénzünk.

Pénz. Kicsit lelkiismeret-furdalásom van, mert nem fizettem a gyerekeknek semmit, de most nem állok úgy anyagilag, magyarázkodni meg nem akartam, nem mondtam semmit. Kifizettem a mozijegyemet és vettem magamnak 1 közepes kukoricát. 2.000.- Ft volt a kettő.

Ma egyébként sokat dolgoztam itthon, jó érzéssel tölt el.

Mostanában voltak egész tűrhető napjaim. Mindig bennem van a vágy, hogy írjak, de oly kevés időm van.

Csütörtökön is leírtam volna, hogy több, mint 10 órát dolgoztam, sokat haladtam a dolgommal és a főnökömmel is váltottam néhány mondatot, amely jó hatással volt rám.

Emese a héten sajnos beteg volt. Elkapott valami vírust, voltak orvosnál, de most már jól van.

Csütörtökön megyek Pestre. Megyek nyaralni. Hurrá. Nagyon várom. Ez a 3 nap nekem olyan, mintha a Seychelle-szigetekre mennék. Minden nap megyünk valahova az öcsémmel. Minden képlékeny, időjárásfüggő, nem köt semmi.

Kati akar velem találkozni, de nem tudom hogy fogjuk összehozni, mert nem akarom azt, hogy időre kelljen valahova rohannom, mivel megbeszéltük. Ő Vácról jön, én Pestlőrincről. De hol találkozzunk? Jó lenne 1 jót dumcsizni, de csak ketten, fiúk nélkül, mert az más, ha ők is ott vannak.

Igyekszem beszámolni majd a nyaralásomról.