Levelet kaptam Istvántól. Mint mindig, minden vele kapcsolatos dolog most is, ez is felzaklatott. Mit is kezdjek vele? Kezdjek vele valamit egyáltalán? Hová helyezzem a lelkemben?
Elmondom hogy volt.
Két héttel ezelőtt kaptam 1 .pps file-t, ami Indiáról szólt. Nagyon szép képekkel és zenével. István valaha el akart engem vinni Indiába, de aztán nem lett belőle semmi. Illetve elvitt Portugáliába.
Portugália - Fatima
Őszintén? Nagyon szép lehet India, de az a sok kosz és mocsok, az a nagy szegénység engem elriasztott tőle, nem is bánom, hogy nem mehettem. Ő persze elment. Akkor még valamilyen szinten "együtt voltunk", így mikor hazajött, megnézhettem a videót, amit készített Indiáról. Összehasonlítva a videót és a kapott .pps file-t, nagyon sok hasonlóságot találtam bennük, hiszen India szinte minden fontos nevezetessége látható a .pps-ben, ami egyben azt is jelenti, hogy ezeket látta István is. Emlékeztem rá a videóból.
Tudom, hogy régebben szerette az olyan .pps-eket, amelyek olyan vidékről, országról készültek, ahol már járt. (Mellesleg, a világ minden szegletében járt.) Nos, 1 laza mozdulattal továbbküldtem neki.
Ahogy írtam is, ez már 2 hete volt. Utána állandóan lestem a postámat, hogy hátha reagál valamit, de nem történt semmi egészen tegnapig. Tegnap éjjel 11 óra körül írt nekem 1 mailt, amit ma reggel olvastam. Nagyjából a következő volt benne:
leírja, hogy küldtem 1 mailt Indiáról, ami nagyon szép és, hogy majdnem mindent látott belőle, ami a filmen volt. Aztán írja, hogy ha jól tudja most van a születésnapom és Isten éltessen sokáig. A végén pedig, puszi, István.
Ennyi. A küldött mailt nem köszönte meg és őszintén szólva, nem tudom, hogy biztos-e abban, hogy mikor van a szülinapom. Mindegy, nem számít. A lényeg, hogy írt.
De korábban nem akart reagálni az indiai levélre és lehet, hogy egyáltalán nem reagált volna, ha valamilyen módon eszébe nem jut a szülinapom. Nem tudom.
Fogok neki válaszolni - holnap. Választ ugyan nem remélek, de biztos, hogy 1 darabig majd úgy nyitom meg a postafiókomat, hogy azt nézem, vajon jött-e tőle levél?
Mondd meg, miért nem tudok szabadulni tőle, attól, hogy nap, mint nap gondoljak rá? Miért?
A válasz egyszerű: mert ő volt életem Férfija. A lelkem vágyódik utána --- a testem nem. Mégis..., mégis valami iszonyatos kötődés tartja a gondolataimban.
Ha tudná...
leírja, hogy küldtem 1 mailt Indiáról, ami nagyon szép és, hogy majdnem mindent látott belőle, ami a filmen volt. Aztán írja, hogy ha jól tudja most van a születésnapom és Isten éltessen sokáig. A végén pedig, puszi, István.
Ennyi. A küldött mailt nem köszönte meg és őszintén szólva, nem tudom, hogy biztos-e abban, hogy mikor van a szülinapom. Mindegy, nem számít. A lényeg, hogy írt.
De korábban nem akart reagálni az indiai levélre és lehet, hogy egyáltalán nem reagált volna, ha valamilyen módon eszébe nem jut a szülinapom. Nem tudom.
Fogok neki válaszolni - holnap. Választ ugyan nem remélek, de biztos, hogy 1 darabig majd úgy nyitom meg a postafiókomat, hogy azt nézem, vajon jött-e tőle levél?
Mondd meg, miért nem tudok szabadulni tőle, attól, hogy nap, mint nap gondoljak rá? Miért?
A válasz egyszerű: mert ő volt életem Férfija. A lelkem vágyódik utána --- a testem nem. Mégis..., mégis valami iszonyatos kötődés tartja a gondolataimban.
Ha tudná...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése