Tegnap igyekeztem haza, hogy a Boni-séta után gyorsan tudjak boltba menni. Már épp a kapu előtt jártunk, amikor hívott Lackó, hogy vigyázni kéne először az egyik gyerekre, aztán később mindkettőre.
4-re jött Emese, Gábor nem is tudom hánykor hozták, itt voltak este 8-ig. Jól lefárasztottak, mit mondjak. Nincs velük semmi baj, ha nincs itt szülő. Amit mondok, az van. Ha valamire azt mondom, hogy nem szabad, megértik.
Mesi mondja magáról, hogy ő már milyen nagylány, egyedül törli meg magát pisilés után. De hogy? Törli a hasaalját szorosan összezárt lábakkal és volt, hogy a pisi meg csurgott le a combján. Próbáltam tanítani, nem tudom, hogy lesz-e valami foganatja. Aztán küldtem kezet mosni, mire ő azt mondat, hoyg nem szokott kezet mosni pisilés után, csak ritkán. Kicsit mérgesen és hangosan többször elmondtam, hogy pisilés után mindig, mindig kell kezet mosni.
Miután elmentek, majd' 1 órát pakoltam utánuk. Ők mondták, hogy segítenek, de mondtam, hogy megcsinálom, menjenek csak nyugodtan, hiszen ekkor már elmúlt 8 óra.
Ma reggel Bonikám teljesen felélénkült, mikor meglátott 1 csapat varjút. Ő figyelte a varjakat, azok meg őt. Szeretem a varjakat, szép madarak. Szinte kékesfekete a tolluk, mikor rá süt a nap. És egyre szocializáltabbak. Még 2 évvel ezelőtt alig lehetett őket megközelíteni. Ehhez képest most már 2-3 méterrel mellettük el lehet sétálni.
Délelőtt voltam vásárolni --- a tegnapi helyett. ingyen ételosztás volt a Vasasnál. Hazafelé a villamoson 1 cigányféle - de normálisan kinéző - manusz szóba elegyedett velem, hogy lehet, hogy 1x mi is ott sorakozunk. Mondtam, hogy remélem, nem. De ő csak erősítgette, hogy nem tudjuk mi vár ránk --- ami igaz is. Csak az borzasztott el, hogy ennyire csórónak látszom, hogy lehet, hogy az ingyen ételosztásnál kötök ki? Ezt nézik ki belőlem? Felháborodtam azon is, mikor a függönyös boltban azt mondta a csaj, hogy a karikákat inkább vegyem meg valami hobbi boltban, mert ott biztos olcsóbb. Miért - kérdeztem - mennyibe kerül. A válasz: 600.- Ft. Hát, a rohadt életbe, nem nézi ki belőlem, hogy képes vagyok 600.- forintot kifizetni? Őszintén elgondolkodtam rajta.
A kinézetemmel nem lehet probléma. Rendesen öltözködöm, nem az utolsó divat szerint, de ami rajtam van, azzal nincs probléma. Tiszta vagyok és ápolt. Sőt, illatos. Én még a kutyasétához is fújok magamra némi parfümöt. A parfümöm sem gagyi. Ja, és kevés smink is van rajtam, de koromhoz képest nem ízléstelen.
Akkor hol a baj?
Délután jöttek Marikáék Ida néni lakásába. Azt hiszem sosem fogom elmondani neki, hogy éreztem Ida néni jelenlétét a lépcsőházban. (Már annyira nem intenzív az érzet, de alkalmanként még megvan. Lassan megtalálja a helyét.) Azt meg pláne nem, hogy azt üzente neki, hogy ne sírjon.
Állítólag megmérgezték Edit. Edi a szomszéd utca egyik kertes házának ifjú golden retrieverje volt. Olyan másfél éves lehetett. Szelíd volt, imádták gyerekek és felnőttek egyaránt. Nem ártott az a jószág senkinek. Egyszerűen nem értem. A mellettük lévő házból a "mézes" bácsi mondaat, hogy vigyázzak Bonira, mert ez történt. Valószínűleg bedobtak neki valami mérgezett kaját. Az jutott eszembe, hogy 1 néni etette valamelyik nap a kerítésnél, majdnem rászóltam, hogy nem kéne. És ez szerintem most volt.
Nem tudom hova tenni ezt az egészet.
Nyugodj békében Edi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése