Plusz munka

Ma rendkívül nehéz napom volt, sokat dolgoztam a zárás miatt és egyébként is mostanában sokkal több a munkám, mint mondjuk 1 évvel korábban.

Épp meghozták az ebédemet - 1 szelet friss rántott hús és savanyúság -, amikor bejött Zoli. Azt mondta:

- Nem is tudom, hogy ebéd előtt mondjam-e?

- Mondjad - válaszoltam.

- Újabb (érted?, így mondta "újabb") plusz munkát kapsz.

Csak néztem, el sem tudtam képzelni, hogy miről van szó.

Folytatta:

- Szerdától neked (mármint nekem) kell helyettesíteni M. Lacit, úgy néz ki, hogy egész hónapban és ez azt jelenti, hogy reggel 7-től délután 3-ig bent kell lenned. - mondta.

- És akkor hol van a rugalmas munkarend, ha kötelező 1 adott és konkrét munkaidő betartása? - kérdeztem.

Na, nem is tudom már olyan részletesen előadni, ahogy történt, de jól felhúzott, persze nem ő tehet róla, hanem A. péter. Megvan az óhaja a rohadéknak. Már így is kifogásolta, hogy miért 6-tól 2-ig dolgozom, mert máshol is 7-től dolgoznak 3-ig a raktárban. Merthogy a délutános műszak is tudjon kivenni cuccot a raktárból, ami kell nekik. Akkor este 10-ig kéne a raktárnak nyitva lenni, hiszen addig tart a délutános műszak. Egyébként délután is be tudnak menni az irodá(m)ba, ha éppen szükséges. És Juditka is 6-tól járt 2-ig, sőt, neki még a 20 perc szaros ebédidőt sem kellett ledolgozni. Különben meg én asszisztens vagyok és ellátok raktárosi feladatokat is. Istenem, mennyire uuutálom és gyűlölöm. Én nem erre születtem. A főnököm azt mondta, neki mindegy hogy járok, csak a munka legyen elvégezve. Így maradtam annál, hogy 6-tól jártam 2-ig. Eddig.

Szóval, olyan ideges lettem, hogy a befóliázott rántott húst behajítottam a festékraktárba a polcok alá. Enni sem tudtam ezek után.

Nem a munkával van bajom, mert minimális lesz a plusz munka - bár akkor is plusz munka -, hanem a munkarenddel. Nem mondhatom ezeknek a rohadékoknak, hogy én egyedül vagyok és van egy 15 éves vesebeteg kutyám. Ez az égadta világon senkit nem érdekel.

Elmondtam még bent néhány kollégának, úgy tűnt megértenek. Irénkének és Julcsinak is elmondtam, ők is sajnáltak, mert - pláne Irénke - tudják mi az, hogy szeretünk 1 kutyát.

Vivikét is felhívtam, elmondtam neki. Megértett, hiszen ő dolgozott itt, valamelyest ismeri a helyzetet. Kezdem elhinni Andreának, amiket mesél péterről. péter gonosz és lelketlen. Ahogy Andrea mondja, vele is így viselkedik.

Nagyon nehéz most a lelkemnek. Ebből az egészből az jön le, hogy velem bármit meg lehet tenni. Ahogy Zoli is mondta, hogy "újabb" plusz munkát kapok. Érted? ÚJABB! Ez nem az első és nem a második. És mit tudok tenni? Semmit. Nyelek 1 nagyot, ahogy Vivike mondta.

Nem tudom leírni azt a fájdalmat, amit ez a rohadék okoz. Undorító, legszívesebben még a köszönését sem fogadnám ezek után, de ÉN nem vagyok bunkó. Minden esetre, megpróbálom elkerülni.

Ma - már a történtek után - jöttem ki a mosdóból, ez a dög meg ott fénymásolt a folyosón. Bementem a konyhába, mert nem akartam még elmenni sem mellette, rosszul voltam még a látványától is. Ott volt a konyhában 1 Pizzateraszos étlap, úgy csináltam, mintha azt nézegetném. Hát, nem utánam jött a rohadék. Biztos kíváncsi volt a rohadék, hogy mit csinálok. Erre kimentem a konyhából. Tudom, hogy az érzés kölcsönös, ő úgy utál engem, mint én őt. Csak ő tud tenni ellenem, én meg nem tudok tenni ő ellene és megvédeni sem tudom magam a gonoszságaitól. Annyit tehetek, hogy magamban elátkozom...

Felhívtam M. Laci kollégát is. Burkoltam az értésére adtam, hogy ez miatta van. Veri őt az Isten nélkülem is, hiszen már csonkolták a lábfejét, de mivel nem hagyta abba az ivást, már nem tudom sajnálni. Ki tudja, hogy a mostani bajának mi lesz a folytatása? Ha újabb darab láb veszik el a kés alatt, akkor az egész rohadt munkaidőmet így kell letölteni.

Káromkodtam ma, mint a kocsis. Folyt belőlem az ocsmányság. Nem tudtam uralkodni magamon. Most csak azért nem teszem, mert írásban nem akarom látni mindenkinek a fel- és lemenőjét mocskolva.

Még zárásként idemásolom azt a levelet, amit kaptam Zolitól:

"Kedves ...,

személyes megbeszélésünkre hivatkozással tájékoztatlak, hogy 2014 augusztus 06-tól várhatóan egész hónapban az áruforgalmi kolléga betegsége miatt 07:00 és 15:00 óra közötti időpontban feltétlenül a munkahelyen kell tartózkodnod.

.

.

.

Amennyiben halaszthatatlan dolgod lenne helyettesítésed ... és ... fogjuk megoldani."

Magyarul ez azt jelenti, hogy szabira sem mehetek, sehova sem mehetek, csak dolgozhatok. És leltár is lesz augusztusban.

A ROHADÉK, ott dögöljön meg, ahol van.

(Bocsánat.)