Vacakul...

... voltam az éjjel. De olyannyira, hogy azt vártam, mikor halok meg. Ez már nem az első eset. Annyira felpörög a szívem, hogy azt várom, egyszer belehalok. Nappal már ritkán van ilyen gondom, mióta gyógyszert szedek. De, hogy éjjel, amikor nyugalmi állapotban lennék, vízszintesen, mitől van, nem tudom. És nem tudok segíteni magamon. Mindegy, hogy milyen pozitúrában fekszem, hogy mélyeket lélegzem, nem segít semmi. És sokáig tart, sokáig. Szóval, ettől most eléggé lehangolt, letört vagyok és kicsit félek a következő éjszakától, basszus.

Mi is történt ahhoz képest, mikor utoljára írtam? Kedden főzős napom volt, ismét 1 finomat alkottam. A neve egyszerűen vörös káposztás csirkeragu.

A maradék vörös káposztából éppen ma készítettem salátát. Úgy érzem elég jó lett. Mellesleg a csirkéhez kellett 30 dkg káposzta és a legkisebb, amit meg tudtam venni, közel 2 kiló volt. Kidobni nyilván nem akartam, ezért lett belőle saláta. Ehetem 1 darabig:-)

Szerdán bementem a bankba a hétfőn kapott levél miatt, miszerint ismételten meg akarták csapolni a bankszámlámat. Előtte azért beszéltem telefonon is az ügyfélszolgálatukkal és a számítógép szerelő céggel is, bár nem az én szerelőmmel. A telefonos kiscsaj is mondott néhány jó dolgot és a szerelő is azt mondta, hogy a gépem megfelelően védve van. Szerintem a bankban a srác mondta ki az igazságot, vagyis  az az oldal nincs eléggé védve, ahonnan régebben rendeltem pár dolgot. Februárban rendeltem utoljára, azóta semmire nincs pénzem. Borzasztó ez a pénztelenség. Semmit nem tudok megtakarítani, pedig nagyon beosztóan élek. Visszatérve a bankra, a számlámat meg kell tartani, míg a hitelem fennáll.

Csütörtökön már nem tudom mi volt. Talán a gyerekek voltak itt délelőttől kora délutánig. Igen, így volt.

Pénteken felutaztam Vivivel Pestre, mert másnap szombaton volt Lackónak az ejtőernyős tandemugrása Székesfehérváron, amit a májusi szülinapjára kapott a családtól. Szerencsére, Laci is úgy döntött, hogy lejön, Karcsinak is volt kedve, így hárman lementünk jó szakadó esőben. Épp ezért az ugrásra dél helyett délután 3 óra volt beütemezve, végül 15:40-kor szállt fel a gép, még 30 percig csak körözött, emelkedett felfelé 4 ezer méter magasra! Nagy élmény volt neki és nekem is nagy élmény volt látni, nagyon jól éreztem magam. Gáborkám pont ezen  napon volt 5 éves.

Képek az ugrásról:

Készülődés a felszállásra

Spiráloznak

Mosolyog

Időben még kicsit visszamegyek. Délben találkoztunk Lackóékkal az Alba Plázában, elütöttük ott az időt. Kajáltunk, vásároltunk a Takkoban, nagy leárazás volt. Lacitól kaptam 1 pólót, nem került még 700 forintba sem! Én meg vettem magamnak 1 rosegold színű karkötőt, már régen szerettem volna, mert van ilyen nyaklánc-füli szettem, de karkötőm nem volt hozzá --- eddig.

Viviék is lejöttek délután 3-ra, addigra már baromi meleg volt hét ágra sütött a nap, amint a képeken is látható.

Szóval, jól éreztük magunkat, csak apu nem volt ott. Fáj a csípője:-(

Folyt. köv.:-)))

Nem mindennapi...

... dolog történt, ami bizony meglehetősen felkavart.

Reggel 9-kor csöngött a kaputelefon, a postás volt, levelet hozott. Még jó, hogy fel voltam öltözve. A bankomtól jött levél, méghozzá tértivevénnyel. Mi az eget akarhatnak, gondoltam, hiszen rendben vagyok velük, mint más fizetési kötelezettségemmel is. Áh, gondoltam, biztos a hitelegyeztető, bár átvillant az agyamon, hogy azt nem ilyenkor szokták küldeni.

Izgatottan téptem fel a borítékot, amelyben azt közölték, hogy valahol Barcelonaban megpróbáltak leemelni a számlámról pár forint híján 90 ezer forintot!!! Ez még július 03-án történt. Aznap volt még 1 sikertelen kísérlet és 09-én 1 újabb sikertelen kísérlet. Én észre sem vettem semmit, mert szerencsére sikertelen volt mindegyik kísérlet, nem úgy, mint tavaly.

Tavaly szinte ugyanebben az időben szintén Barcelonaból sikeresen megcsapolták a bankszámlámat közel 50 ezer forinttal. Még a rendőrségre is kellett járnom az üggyel kapcsolatban és hónapok teltek el, míg visszakaptam a pénzemet.

Nagyon tanácstalan vagyok és elkeseredett, nem tudom mit tegyek. Legszívesebben megszüntetném az egész bankszámlámat.

Szerdán bemegyek a bankba és megbeszélem az ügyintézőmmel. A hitelem miatt lehet, hogy nem megengedett a számla megszüntetése. Majd meglátom, de tényleg nem tudom, hogy mit tegyek.

Ötlet esetleg?

A pennys...

... bejegyzésem után - az szombaton történt, óh már 2 hete -, vasárnap nagyon sokat dolgoztam itthon, emlékszem. Néha rám jön a munkamánia, kár, hogy csak ritkán. Annyi mindent kéne csinálnom, de tudom, míg élek nem leszek meg azokkal a dolgokkal, amiket elterveztem:-(

Utána hétfőn, hűha, nagy dolog történt, kibuszoztam a Tescoba:-) Mivel sosem járok oda, ezért kicsit felfedeztem, de nagyon jó volt. El is döntöttem, hogy havonta 1x jó lenne kimenni. Aztán majd meglátom, hogy mi lesz belőle.

Másnap főzős napom volt, zöldborsós csirkeragut készítettem. Elég jó lett, szeretem az ilyen szaftos húsokat.

Zöldborsós csirkeragu

Szerdán Emese unokám névnapja volt, de hét közben nincs ideje a családnak ünnepelni, hiszen dolgoznak. Vasárnap volt ünneplés.

Csütörtökön elmentem a klubba. Mostanában ritkábban járok. Túra is kevés van, amire én elmegyek, mert a nagy szintkülönbségű utakat nem vállalom be. A ketyegőm nem bírja.

Már nem igazán emlékszem, hogy mi volt pénteken és szombaton, de tudom, hogy akkoriban elég sokat punnyadtam itthon. Még bérletet sem vettem.

Vasárnap tartottuk Mesikém névnapját. Pénzt adtam és vittem 1 kis édes és sós rágcsát, meg 1 doboz üdítőt. Szalonnát sütöttünk, isteni volt, imádtam. És olyat tettem, amit eddig soha:-) Hazahoztam a sült szalonnám maradékát és nem is gondoltam volna, hogy olyan finom másnap hidegen, mint amilyen volt. Tényleg finom volt, jól esett, máskor is elhozom, ha lesz még ilyen:-) Csak lesz... Kati nagyit kicsit nehéz volt elviselni, ah... Úgy fossa a szót, hogy még a levegőt is beszéd közben veszi. Viszont sütött 1 tűrhető tortát.

Hétfőn legyalogoltam az Újgyőrire, mivel nem volt érvényes bérletem és eljött az ideje, hogy vegyek. Már 1x gyalogoltam le, olyan 25-30 perc.

Kedden megint csak főzős napom volt, 1 újabb ragu következett, de a legközelebbi keddi napon már valami más lesz, biztos. Még nem tudom mi...

Olaszos csirkeragu olajbogyóval

Szerdán eljött végre Heni, elhozta a cicás licites dolgokat. 2 napig azzal dolgoztam. Közel 40 emberrel kellett egyenként felvennem a kapcsolatot. Nem volt egyszerű. Cetliztem, feliratoztam - név, mit visz el, összeg, idevalósi-e vagy nem, tudom-e, hogy hol él vagy nem és még sorolhatnám. Már szerdán volt is 1 talim, helybe jött 1 srác. Néztem a fészbuk profilját, van 2 közös ismerősünk, az egyik 1 volt gimnáziumi osztálytársam, a másik Vivinek 1 ismerőse. Mondtam is neki. Ő meg meglátta rajtam a régi munkahelyi logós pólómat és mondta, hogy az apja ott dolgozott, de én nem ismertem, mert már nem volt ott, amikor én odamentem 2003-ban. Egyébként 1 Alfa Romeoval jött a srác...

Szerdán is volt 1 talim, 1 olyan csajjal, aki már - hogy úgy mondjam - átvert 1x. 15 percet vártam rá anno, de nem jött. Most viszont igen. Teljesen normális, szimpatikus, de láttam rajta, hogy csak udvariasságból hallgatta végig azt a pár mondatot, amit mondtam. Nagyon sietett. Szerintem gazdag, úgy nézett ki. Egy igen jó autóval volt, bár nem emlékszem, hogy milyennel. Szerencsés alkatú, magas, csinos, nagyon vékony 3 gyerek után. El sem hittem.

Pénteken bementem a városba, a szokásos havi banki kötelezettségemet kellett rendeznem és délután megint csak volt 1 talim, de itt már igen régi cuccokat kellett odaadnom a csajnak, olyanokat, amik még abból az időből valók, amikor nem én osztottam a tárgyakat, vagyis tavaly december előtti!!!

Na és elérkezett a tegnap:-))) Hurrá:-)))

3 találkozóm volt. Az első kiscsaj azt akarta, hogy bumlizzak át a hegyen és menjek el oda ahol ő dolgozik valahol a Tesco express környékén. Nem is értettem, hiszen viszonylag közel lakunk egymáshoz. A lényeg, hogy végül elfogadta azt a helyet, amit javasoltam.

Innen továbbmentem 1 újabb találkozóra, konkrétan 1 kocsmába:-) Na jó, nevezzük presszónak:-) Itt pultos a kiscsaj, de ez csak másodállás neki. Aranyos, szimpatikus volt.

Délután még itt a lakótelepen volt 1 talim. Jó is volt, mert tartozott a kiscsaj 3 ezer forintommal. Na, nem féltem, hogy nem kapom meg, de már ideje volt, hogy inkább nálam legyen a saját pénzem. Szóval, kicsit jótékonykodni kellett még régebben, de pont akkor ő nem volt itthon és megkért, hogy az ő nevében is adjak 1 kis pénzt. Na, ezt kaptam vissza.

Ma 1 találkozóm volt és több egyelőre nincs is. Elolvassák az emberek az üzenetemet, mert ugye, látom, hogy elolvasták, de olyan kib@szott bunkók, hogy nem finganak vissza semmit. Na, ezen qrvára fel tudom magam húzni. Ez tahóság, bunkóság, a másiknak a semmibevétele. Igaz? Vagy igaz!?

Na, még a mai kiscsajról. Már 3x licitált, mióta én csinálom, de csak most találkoztunk. Első alkalommal mást küldött maga helyett. Második alkalommal nem kérte, amit elnyert, csak elutalta a pénzt. És most találkoztunk. Pici csaj, kisebb, mint én. Meg is lepődtem. Talán tanít az egyetemen..., de nem vagyok benne biztos. Most volt nemrég az esküvője, tűzpiros menyasszonyi ruhában ment férjhez. Érdekes volt, láttam róla képet.

Utolértem magam, ki tudja, mikor fogok megint írni:-)))

Még a múlt ...

... szombatnál tartok. Ahogy írtam, a posta után a Pennybe mentem, ahol összefutottam 1 évek óta nem látott volt kollégámmal. Nevezzük Z-nek, mert a beceneve is z-vel kezdődik. Egy pasiról van szó, de a beceneve 1 női név. Ez talán némi magyarázatra szorul. Szóval, ő igen magas és mikor valamelyik állatkertben született 1 zsiráflány, amelyiknek Z. volt a neve, akkor valaki azt mondta neki, hogy olyan magas, mint Z., a zsiráf. Áh, ez így idiótán hangzik, de valahogy így volt, ha egyáltalán jól emlékszem. Na, mindegy...:-)))

Visszatérve a Pennyre... Rám nézett vagy 2x, de nem ismert meg. Én egyenesen haladtam, ő kikanyarodott elém balról a bevásárlókocsival. Ekkor kicsit nekimentem az én kocsimmal és magázódva megkérdeztem, hogy elnézést, megkérdezhetem, hogy merre megy? Hátra nézett, jól le rám:-))), kikerekedett a szeme és vagy fél órát beszélgettünk a bolt közepén.

A nagy elbocsátások ellenére ő még mindig ott van, ahonnan én eljöttem még 2003-ban. A nagyobbik unokája 12 éves. Emlékszem, nagyon hiú volt, nem volt büszke, mikor érkezett az első unokája.

Elárulom, volt vele 1 kis liezonom... Szerintem nagyon bejöttem neki, mert már akkoriban - jó régen - sem élt túl jól a nejével és azt mondta, hogy ő el tudná képzelni, hogy velem éljen. Sosem fogom elfelejteni, hogy ezt mondta.

Imádtam a humorát. Hihetetlen vicces pasi, vele mindig 1 felüdülés volt találkozni. És én értettem is a humorát, a vicceit. 

Aztán megharagudtam rá, mert többször is úgy ért véget hosszabb levelezésünk, hogy nem válaszolt. Ez nagyon rosszul esett. Végül, emlékszem - valamilyen ünnep - talán húsvét vagy karácsony - alkalmából akartam neki üdvözletet küldeni, de visszapattant az e-mail.

Ahogy mondtam, már évek óta nem találkoztunk. Volt olyan "kedves" most és elmondta, hogy már arra gondolt, hogy meghaltam, de arról csak tudott volna valahonnan. Nos, itt vagyok:-)

Elmondta, hogy elvált a feleségétől, van 1 lakása itt a közelben, de nem ebben lakik, hanem valahol Diósgyőrben. Nem kérdeztem, hogy kivel, mert nem érdekel, semmi közöm hozzá. Egyszer régebben láttam 1 nagy darab csajjal ugyanitt a Pennyben, de akkor ő nem látott engem, én meg abszolút nem akartam odamenni hozzá, hiszen nem volt egyedül.

Hazafelé még a villamoson együtt utaztunk 1 megállót, elmondta, hogy másnap kimennek - így: "kimennek"! - a régiség vásárba, és ennyi.

Emlékszem, mikor feljött hozzám - régen - benézett még a szekrénybe is és megállapította, hogy milyen rend van. És még mesélhetnék mást is...

Ja, azt mondta, hogy még mindig csinos vagyok:-)))

(Istvánnak ma van a 69. születésnapja. Isten éltesse sokáig.)

Ma 1 hete, ...

... vasárnap még Budán csücsültem fent a hegytetőn és vártam, hogy Viviék megérkezzenek Prágából. Kicsit még takarítottam is. Ahol legtöbbet tartózkodik a macska, felsöpörtem és felmostam, de észre sem vették. A vejem rögtön a helyére tette a tálcát, mert nem volt jó ott, ahova letettem. Na, mindegy. Persze, szarul estek ezek a dolgok.

Először arról volt szó, hogy bemegyek én is a nászasszonyhoz a kórházba, de nem értem volna el csak a fél 8-as vonatot. Még azt is mondtam nekik, hogy ha netán nem kapok jegyet a fél 8-as vonatra, akkor vissza kell vinniük magukhoz és még 1 napot muszáj ott aludnom. Na, lehet, hogy ez hatott, mert rögtön kivittek a Keletibe és elértem még a fél 7-es vonatot, Lackó meg itthon kijött elém, 9-re már a lakásban voltam. De jó volt! Újra itthon és tudtam tv-t nézni:-)

Hétfőn elmentem pecsétet csináltatni a cicásoknak. Bő másfél órát kellett várnom rá, mert még ebédidőt tartottak. Addig elbóklásztam a Centrumban.

Kedden végre főztem Lackónak, meg László nap is volt. Pikáns paradicsomos húsgombócot kotyvasztottam bazsalikomos krumplipürével. Nagyon finom volt, így nézett ki kistányéron:-)

Szerdán bementünk a városba Lackóékkal, mert nem tartottunk még gyereknapot. Ideje volt:-) A Yummiba mentünk fagyizni. Jajj, nagyon finom volt, most is összefut a nyál a számban, hacsak rá gondolok.

Csütörtökön elmentem a háziorvoshoz, illetve az asszisztensnőjéhez, mert elfogyott a szívgyógyszerem. Nem vagyok boldog, hogy szednem kell, de való igaz, jobban érzem magam tőle.

Pénteken OTP-be mentem,  mert még a 06. havi közös költségem nem volt befizetve.

Szombaton elmentem a postára, mert fel kellett adnom még 1 cicás borítékot, valamint a qrva gázszivárgás miatt leszedték a gázórát, majd visszatették és erről küldtek 2 db számlát, az egyik durván 8.100.- Ft, míg a másik közel 2.100.- Ft és ezek is határidősek voltak, de csak az egyiket fizettem be, a nagyobb összeget. A kisebbet majd csak nyugdíj után. Sz@rok rá.

Utána elmentem a Pennybe, erről külön írok legközelebb, mert találkoztam 1 rég nem látott illetővel.

Bizony, bizony, ...

, ... ahogy írtam, 1 régi nagy vágyam teljesült a múlt szombaton. Már régóta szerettem volna elmenni az Egri csillagok című film forgatási helyszínére, Pilisborosjenőre, ahol felépítették az Egri Vár másolatát, természetesen a filmforgatás előtt:-)

Nem tudom megmagyarázni, hogy miért is vonzott annyira ez a helyszín, de egyszerűen vonzott, vágytam oda elmenni. Már néhány éve mondogattam az öcsémnek, de most sor is került rá. Valamikor régen fedeztem fel a helyszínt itt a neten kattintgatás közben, már nem emlékszem rá pontosan. Most, hogy Viviéknél voltam, hozzájuk viszonylag közel van.

Baromi meleg volt, mondtam is az öcsémnek, hogy ne felejtsen el valami sapkát hozni a kopasz fejére, nehogy napszúrást kapjon. Örült, hogy szóltam. Hozott 1 kalapot, valami könnyű, lyukacsost. Én is felvettem a kis Fila sildes sapimat, kellett is.

Pilisborosjenőn kicsit eltévedtünk, de aztán beült 1 pasi az autóba és elnavigált minket a helyes irányba. Kicsit büdös volt, izzadt, talán kicsit piás is, de jóindulatúan segített.

Leparkoltunk a falu legvégén. Épp szedd magad a levendulát akció volt. Voltak néhányan, szedték a levendulát. Azt nem tudom, hogy fizetni kellet-e érte. Nem szedtek túl sokat az emberek, csak kisebb csokrokkal. Mi csak fotóztunk, én annyira nem rajongok a levendula illatáért.

A látvány önmagáért beszél

Szépen elindultunk gyalog a tűző napon. Lassan, közben beszélgettünk, Laci készített képeket is. Érdekesek az emberek, ahogy jöttek velünk szemben, ránk köszöntek, mi meg persze vissza. Volt, akitől megkérdeztük, hogy jó felé megyünk-e, mert az ég egy adta világon semmi, de semmi nem jelzi, hogy merre található a film forgatásához felépített vár maradványa. Mondták, hogy jó irányba megyünk, de ha kicsit letérünk balra, akkor a kis kitérővel még a Teve-sziklákat is megnézhetjük. Miért ne? Ha már ott vagyunk.

A Teve-szikla

Ezután visszatértünk arra az útra, ahonnan korábban letértünk. Erdős rész következett, de a nap forrón sütött. Az országos kéktúra útvonalán is mentünk kicsit, ott volt a jelzés:-)

Erre is találkoztunk turistákkal és szerencsére mondták, hogy 1 éles kanyarral be kell majd fordulnunk balra, mert az út egyenesen is megy tovább, de nekünk balra kell menni. Hát, ha nem mondják, lehet, hogy továbbmentünk volna és nem találjuk a vár maradványait.

Kicsit rontotta az összképet, hogy 1 sátor volt felállítva, illetve csak sátortető, alatta asztallal és padokkal. Mint kiderült, 16 évvel ezelőtt valahol itt helyezték el Magyarországon az első geocaching ládikót és azt ünnepelték. Kaja is volt kitéve, az öcsém kérdezte, hogy vehetünk-e. Persze, mi pénzért vettünk volna, de ingyen vehettünk palacsintát. Baromi vacak volt:-))) Ízetlen. De ettől függetlenül nagyon kedvesen elbeszélgettek velünk.

No, de minket a vár érdekelt.

Pilisborosjenő, az Egri csillagok egyik forgatási helyszíne. (A képen az öcsém az ő kalpagjában.-)

Pilisborosjenő, az Egri csillagok egyik forgatási helyszíne

Pilisborosjenő, az Egri csillagok egyik forgatási helyszíne

Pilisborosjenő, az Egri csillagok egyik forgatási helyszíne

Pilisborosjenő, az Egri csillagok egyik forgatási helyszíne

Pilisborosjenő, az Egri csillagok egyik forgatási helyszíne

Ehhez az utolsó képhez van 1 kis hozzáfűzni valóm. A képen a Pilisborosjenőt és Csobánkát összekötő völgy látható. Ez szinte csupasz terep volt a film forgatásának időpontjában, vagyis nagyon kevés növényzet látható a filmben. Itt sorakoztak a törökök sátrai, innen indultak ostromra a janicsárok, szpáhik és a gonosz Jumurdzsák is. Érdekes, nem?

Próbáltam a youtube-on rákeresni a filmre, de nem találtam. Mindegy. Majd fogom még látni, de 1 biztos, más szemmel fogom nézni, mint eddig. Azért lenne jó megnézni itt a neten, mert megállíthatom a filmet, hogy tanulmányozzam és összevethessem a Pilisborosjenőn látottakkal.

Nekem nagy öröm volt ide eljutni. Tényleg. És az öcsém nélkül ez nem jöhetett volna létre.