... szombatnál tartok. Ahogy írtam, a posta után a Pennybe mentem, ahol összefutottam 1 évek óta nem látott volt kollégámmal. Nevezzük Z-nek, mert a beceneve is z-vel kezdődik. Egy pasiról van szó, de a beceneve 1 női név. Ez talán némi magyarázatra szorul. Szóval, ő igen magas és mikor valamelyik állatkertben született 1 zsiráflány, amelyiknek Z. volt a neve, akkor valaki azt mondta neki, hogy olyan magas, mint Z., a zsiráf. Áh, ez így idiótán hangzik, de valahogy így volt, ha egyáltalán jól emlékszem. Na, mindegy...:-)))
Visszatérve a Pennyre... Rám nézett vagy 2x, de nem ismert meg. Én egyenesen haladtam, ő kikanyarodott elém balról a bevásárlókocsival. Ekkor kicsit nekimentem az én kocsimmal és magázódva megkérdeztem, hogy elnézést, megkérdezhetem, hogy merre megy? Hátra nézett, jól le rám:-))), kikerekedett a szeme és vagy fél órát beszélgettünk a bolt közepén.
A nagy elbocsátások ellenére ő még mindig ott van, ahonnan én eljöttem még 2003-ban. A nagyobbik unokája 12 éves. Emlékszem, nagyon hiú volt, nem volt büszke, mikor érkezett az első unokája.
Elárulom, volt vele 1 kis liezonom... Szerintem nagyon bejöttem neki, mert már akkoriban - jó régen - sem élt túl jól a nejével és azt mondta, hogy ő el tudná képzelni, hogy velem éljen. Sosem fogom elfelejteni, hogy ezt mondta.
Imádtam a humorát. Hihetetlen vicces pasi, vele mindig 1 felüdülés volt találkozni. És én értettem is a humorát, a vicceit.
Aztán megharagudtam rá, mert többször is úgy ért véget hosszabb levelezésünk, hogy nem válaszolt. Ez nagyon rosszul esett. Végül, emlékszem - valamilyen ünnep - talán húsvét vagy karácsony - alkalmából akartam neki üdvözletet küldeni, de visszapattant az e-mail.
Ahogy mondtam, már évek óta nem találkoztunk. Volt olyan "kedves" most és elmondta, hogy már arra gondolt, hogy meghaltam, de arról csak tudott volna valahonnan. Nos, itt vagyok:-)
Elmondta, hogy elvált a feleségétől, van 1 lakása itt a közelben, de nem ebben lakik, hanem valahol Diósgyőrben. Nem kérdeztem, hogy kivel, mert nem érdekel, semmi közöm hozzá. Egyszer régebben láttam 1 nagy darab csajjal ugyanitt a Pennyben, de akkor ő nem látott engem, én meg abszolút nem akartam odamenni hozzá, hiszen nem volt egyedül.
Hazafelé még a villamoson együtt utaztunk 1 megállót, elmondta, hogy másnap kimennek - így: "kimennek"! - a régiség vásárba, és ennyi.
Emlékszem, mikor feljött hozzám - régen - benézett még a szekrénybe is és megállapította, hogy milyen rend van. És még mesélhetnék mást is...
Ja, azt mondta, hogy még mindig csinos vagyok:-)))
(Istvánnak ma van a 69. születésnapja. Isten éltesse sokáig.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése