Tegnap öröm ért. Madáretetés ügyében végre megkaptam a határozatot, mely szerint megszüntetik az ellenem indított eljárást, mivel nem nyert bizonyítást, hogy galambot etetek:-))) Ha-ha-ha:-))) Úgy, hogy innen kezdve a "kedves" feljelentők kinyalhatják a seggemet, persze csak, ha hagyom nekik:-))) Már nagyon vártam ezt a levelet. Az utóbbi időben - már vagy 2-3 hete - minden reggel igyekeztem felöltözni, gyorsan rendbe szedni magam, hogy ne pizsamában kelljen a postást fogadni, mert tudom, hogy korán szokott jönni. Most is így volt és, hát, azért örülök. Persze azt a meghurcoltatást, aminek kitettek a moslék, buta, rendkívül buta és primitív emberek, sosem fogom nekik megbocsátani. Most nem akarok nagyképű lenni, de teljesen biztos vagyok benne, hogy az aláírók közül 1 sincs olyan intelligens, mint én. Tudom, ez hülyén hangzik és nagyképűen, de így van. Óh, tudnék róluk mesélni. Sokat. Nem tanult emberek és beszűkültek, öregek. Az öregségnek, mint állapotnak, nem kell egyenlőnek lenni a beszűkültséggel. Van köztük postás, biztonsági őr, meg olyanok, akik esetében fogalmam sincs, hogy miből élnek. És az öregek:-)))
Na, ez volt a jó hír.
A rossz hír az, hogy meghalt 1 régi kolléganőm. Még az ÉMÁSZ-nál dolgoztunk együtt néhány évet, fiatalabb volt, mint én, nem volt még 60 éves:-((( Nagyon sajnálom:-( Tudtam, hogy beteg, mert beszéltünk róla, nem is tudom..., talán tavaly. Járt kezelésekre. És határozottan emlékszem, hogy néhány hete még láttam valahol, kis társasággal, ők talán hárman voltak, köszöntünk egymásnak, mosolygott, mint mindig. Mindig mosolygott... Csak pár másodpercre láttam, de sajnos, azt rögtön észrevettem, hogy lefogyott.-(
Nyugodj békében Danavár Marika:-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése