Szerdán Ágival túráztunk a városban. Dzsekit akart venni, de nem minden áron. Volt elképzelése, de persze olyat sosem lehet kapni, amit az ember nagyon szeretne, így nem is vett. Sokszor nem értem Ágit, mert jól áll anyagilag és mégis alkalmanként olyan szarrágó. Megtehetné, hogy megvegye a 30 ezer forintos dzsekit, de nem veszi meg, mert sokallja érte a pénzt. Egy "jó" cipőért is csak a kínaiba hajlandó bemenni. Mert, hogy én odamegyek, már, ha megyek, az érthető, mert nem engedhetem meg magamnak a drága dolgokat. Annyi ócska, elnyűtt holmim van...
Másnap - csütörtökön - Marikával mentem a városba, meg is lepődtem az ő nagystílűségén, mert pont nem ilyennek gondoltam. Csak drága cipőboltba mentünk be és 1 pillanatig nem hezitált, hogy megvegye a 25 ezer forintos bőr cipőt. Különben jól járt, mert a black friday miatt kapott 20 % árengedményt.
Pénteken csak a postán voltam csekkeket befizetni. Felvettem 1 jó kis teletalpas cipőt, a postáig még képes vagyok abban eltipegni:-)))
Ma csak este mentem le sötétben, hogy a madaraknak szórjak 1 kis magot. Azért elég borzasztó, hogy úgy kell bujkálnom az idióta lakók miatt. Annyira gyűlölök már itt lakni, pedig hát...
Mit is írjak a múltkor emlegetett regiszteremről? Rossz volt emlékezni... Volt idő, amikor 1 hónapban több, mint 10x találkoztunk, ez ennyi szexet is jelentett. Aztán megjelentek a szőke hajszálak, több helyen is, miközben én vörös voltam akkoriban. Úgy hívott, vörös démon. Egyre kevesebbet alhattam nála és borzasztó megalázó helyzeteket kellett elviselnem. Például 1 hamutartóban csak úgy szimplán benne volt 1 tampon celofánja. De, ha valamit szóvá tettem, persze én voltam a hibás. Rendszeresen összekeverte a dolgokat. Például az autójával mentünk Hajdúszoboszlóra szilveszterezni és azt mondta útközben, hogy voltunk már itt motorral. Mondtam neki, hogy az nem én voltam, mert engem akkor talán még soha nem vitt motorral sehova. Később se nagyon, nem szerettem motorozni. Egyszer néztem az időképen az egri Dobó térről a videókat, már nem tudom miért, biztos akkor is hazudott valamit és bizony ott volt ő is és a szőke barátnője, kezükben a bukósisakkal. Kézen fogva sétáltak, fotózkodtak. És ezt látnom kellett. Mi is jártunk ott valamikor előtte. De, ahogy ez a nő egyre feljebb lépett nála a létrán, én úgy kerültem egyre lejjebb. Volt, hogy ott ültem mellette az autóban, jött 1 telefonhívás, felvette kihangosítva és a csaj volt, csendben végighallgattam őket. Nagyon sajnálom, hogy nem üdvözöltem a csajt, vicces lett volna.
Na, mára elég, a lelkem romokban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése