Megint nagyon...

... elmaradtam a történések, illetve nem történések leírásával. Jó messze mögöttünk járok időben, amit most írok, az még csütörtökön múlt 1 hete, hogy történt.

Vagyis, úgy volt találkozom 1 licitálóval, de lemondta. Kedden is vele találkoztam volna, de azt én mondtam le, illetve kissé szerencsétlenül alakult a dolog, elbeszéltünk egymás mellett.

Következő napon, pénteken, Emese unokám betöltötte a 10 életévét. Emlékszem, mikor született, éjjel volt, itt ültem a számítógép előtt, nézelődtem és közben vártam, hogy hívjon Lackó, hogy megvan a baba. Ha jól emlékszem, fél 2 volt, mikor hívott. Nagyon nyugodt volt a hangja. Ami még érdekes náluk, mindkét unokám úgy született, hogy nem tudtuk fiú lesz-e vagy lány, mert a szülők nem akarták tudni. Úgy mentek ultrahangra, hogy előre mondták: - Doktor úr, akkor se mondja, ha látja. Szóval tényleg meglepi babák voltak.

Másnap szombaton jöttek hozzám ünnepi ebédre. Erdélyi ragu volt, csirkepörkölt, sütöttem 1 kis sós valamit, de nem volt túl jó. Vagyis ízre jó volt, csak állagára nem. Talán a gluténmentes liszt miatt..., nem tudom. Ez 1 új recept volt, azért elfogyott, persze, de többet nem csinálok ilyet. A menyem hozott gluténmentes málnatortát. Fincsi volt.

A torta. A lakást is kicsit feldíszítettem.

Másnap, vagyis ma 1 hete, sétálnom kellett volna, de nagyon vacak volt az idő. Délutánra lett jobb idő, de akkor már nem volt kedvem.

A licitálós csajjal - csaj... 70 éves - hétfőt jelöltük meg újabb lehetőségként, de megint lemondta. Mivel Ágival is készültünk a városba, így felajánlottam neki, hogy menjünk, ha van kedve, mert én nem vagyok elfoglalt. Mentünk is, elintéztünk neki 1 rakás dolgot, a legfontosabb az volt, hogy a barátnőjének a 80. szülinapjára ajándékot vegyen. Megoldottuk.

Másnap - kedden - csak itthon voltam.

Szerdán összeszedtem magam és lementem az Erstébe. Mákom volt, alig voltak ügyfelek. A 15 évre az exemmel közösen felvett hitelem 2 hónap múlva lejár, ezt akartam tisztázni. Az exem fizetett kb. 3 évig, utána semmit, miközben a felvett pénzt elfeleztük. Na, hát ezért nem vagyok rá még 1 fél mondat erejéig sem kíváncsi. A gyerekek járnak hozzá, de én már azt sem kérdezem meg, hogy hogy van. Nem érdekel. Vivi azt mondta, hogy az apja néha szokott kérdezni rólam, de nem hatott meg.

Csütörtökön mentem az uncsikért az iskolai táborba. Fagyiztunk 1 jót Kisgergőnél, tényleg jó fagyija van, én nagyon szeretem (- Ági nem szereti...). Aztán gyalog jöttünk haza, alig vártuk, hogy hazaérjünk, elég hosszú ez az út és nagyon meleg is volt. Láttunk szép kerteket, házakat és sok kutyust.

Innen folytatom.

Vendégek

Szóval, a múlt szombat. Ahogy írtam, Laci jött apuval. Apu már csak bottal jár és nagyon ingatag, azt mondja, állandóan szédül. Láttam is rajta, ahogy jött a lépcsőház felé, felfelé akart nézni, de ez csak 1 pillanatig tartott, mert rögtön megingott és visszanézett lefelé a talajra. Érdekes, azt én is tapasztalom, amikor szédülök, hogy nem bírok felfelé nézni. Laci új autót vett, illetve a Volvót lecserélte 1 Volkswagen valamilyen kabrióra. Nagyon szép autó, én nem értek hozzá, ezért nem tudok sokat mondani róla.

Az ebédünket megrendeltem előző nap, hozták is 3/4 1-kor. Nagyon finom volt mindennel elégedettek voltunk. 3 napig ettem utána a maradékokat😄

Délután taliztunk Lackóékkal kint Tapolcán és sétáltunk 1 nagyot, nagyon jól éreztük magunkat. Apu persze nem jött, ő már erre nem lenne képes. Istenem, milyen szomorú, így múlik el az élet. Agyilag teljesen rendben van, tökéletesen tisztában van a hanyatló állapotával.

Néhány kép tapolcáról:

Ez csak úgy tetszett, szerintem mutatós lett a képen😊

Hattyú bébi a mamájával (vagy papájával).

Tőkés réce pár

Egy szép virág makróval készítve. Sajnos, nem értek hozzá, a nevét nem tudom.

A tapolcai séta után még feljöttünk hozzám, jó sokáig itt volt mindenki.

Vasárnap csak itthon voltam.

Hétfőn a gerinc-műtött szomszédasszonnyal voltam sétálni. Nagy szó volt ez neki, mert nagyon hosszú idő óta először tette ki a lábát otthonról. Alig tettünk meg 1 kis távolságot, de másfél órát voltunk a levegőn.

Kedden lett volna 1 cicás talim, de nagyon szerencsétlenül jött ki, mert az időpont nem volt konkretizálva, a nő 11-kor vár rám, én meg itthon voltam, így elmaradt a tali.

Szerdán varrónőnél voltam. Ügyes ez a nő, de hát... nem 1 észlény. Mindegy, nem is az számít. Aranyos, jóindulatú velem és ért ahhoz, amit csinál.

Utána még mentem 1 bevásárló körútra, de erősen gondolkodtam rajta, hogy elinduljak-e, mert félelmetes fekete felhők gyülekeztek. Szerencsém volt, mert a felhőzet végül másfelé ment, hurrá, így elintézhettem a dolgaimat. DM-ben voltam, Sparban, 100-as boltban, madarasnál és postán. Postára azért kellett mennem, mert már majdnem 1 hete feladtam 1 cicás ajánlott levelet és azt láttam a nyomkövetésben, hogy még mindig ott áll a postán, ahol feladtam. Na, azóta felért Pestre, de most az ottani postán áll. Kicsit izgalmas, mert törékeny dolgot küldtem és a címzett 7 ezer Ft + postaköltséget fizetett a cuccért.

Na, majd innen folytatom.

Nagy séta

Múlt csütörtökön bementünk a városba Ágival, ahogy azt már előre írtam az előző bejegyzésem végén. A dolog nem volt egyszerű, mert szakadt az eső. Így a tervezett délelőtti indulás csak tolódott, tolódott. Végül délután 2-kor indultunk, de addigra már legalább elállt az eső. Ezer felé voltunk, nem is akarom részletezni, mert reggelig itt ülnék a gép előtt. Este 1/4 6-ra értem haza, jól elfáradtam. Na, azért csak címszavakban: Ági megtudakolta, hogy a telefonjáról hova lett a feltöltött pénz. Utána táskát vettünk, virágosat Áginak. 82 éves múlt, de nagyon fiatalos, egyem a szívét. Cipőt is próbált, de abból nem lett semmi, vagyis nem vett. Rossmannban voltam neki vásárolni, mert őt nem engedték be. Aztán DM-ben ugyanígy. Végül postára mentem, feladtam az utolsó cicás levelet és Áginak csekkeket fizettem be, ő addig ült és pihent.

Pénteken nem voltam sehol, viszont befejeztem a takarítást, mert másnap - szombaton - jött apu és Laci.

Pénteken megrendeltem a kaját a Pizzateraszról úgy, hogy másnap 13 órai kiszállítással kértem, pont úgy, mint mikor Viviék is itt voltak.

Apu nagyon ramaty állapotban van😟

Majd innen folytatom a szombati programunkkal.

Valami borzalmas...

... napom volt múlt vasárnap. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a Csengetett, Mylord?-ban mondja 1x Ivy, hogy valami borzalmas napunk volt... Na, az igazság az, hogy annyira nem volt borzalmas, de amilyen szorgalmas voltam szombaton, annyira nem tettem szinte semmit vasárnap.

Elmentem a Pennybe, marhára akciós volt a budipapírom, legfőképp ezért mentem. Marika szomszédasszonynak - akit most műtöttek nemrég a gerincére - felajánlottam, hogy hozok neki valamit, ha kér. 2 apróságot kért, természetesen megvettem neki. Hazajöttem, felvittem neki, kajáltam, majd jött a kajakóma és a vihar. Én olyan iszonyatosan álmos lettem, hogy nem is emlékszem, mikor volt ilyen utoljára, hogy délutánra így elálmosodjam. Egy darabig küzdöttem, de aztán lefeküdtem. Csendesen hortyogtam, emlékszem rá, de jól aludtam, viszont az egész napom tönkrement. Nem durmoltam sokat, de nyomott voltam, már nem csináltam semmit. Nem is erőltettem. Én már eljutottam odáig, hogy senki nem kér rajtam számon semmit, ha valamihez nincs kedvem, majd megcsinálom máskor. A másik nagy igazság az, hogy viszont senki nem csinál meg helyettem semmit😃

Hétfőn voltam postán, meg Szotyinak magot venni, meg háztartási boltban, ez volt a "túra"😃

Estefelé, 1/4 6-kor idetelefonált a menyem, hogy riasztást kaptak eltűnt személy miatt, Lackó már délután elment Legóval Debrecen környékére valahova és ő is menne Pereccel és, hogy nem vigyáznék-e a gyerekekre. Dehogynem. Vacsorának való kaja nem nagyon volt itthon, azt hoztak. megvacsoráztattam őket és játszottunk több mindent. Kb. éjjel 11-kor jött értük Lackó, még nem aludtak.

Tegnap eljött hozzám Heninek az anyja, aki varr nekem. Elővettem 1 rakás alakítandó ruhát, meg szabni való anyagot is. Kiválogattunk pár dolgot, majd lesz belőlük valami.

Miután elment, ez már délután volt, levillamosoztam a Jysekbe, vettem a szomszédasszonynak 1 akciós lepedőt, meg vásároltam pár dolgot a Tescoban.

Ma itthon voltam, dolgozgattam. Talán szombaton jön Laci és apa. Karcsi nem akar jönni, ő strandra megy. Hát, menjen. Azért, ha lement a tali és nem jön el, majd megírom neki, hogy nem gondoltam, hogy ennyire utál minket, hogy évente 1x - 2x sem akar találkozni velünk. Na, mindegy.

Holnap Ágival megyünk a városba --- ha nem fog esni az eső.

Egy hete...

... reggel 7 óra után nem sokkal már itt voltak az unokák. Hajnalban keltem, b@sszus, nem volt egyszerű, nem vagyok hozzászokva. Istenem, ha eszembe jut, hogy hajnali 4-kor keltem még, mikor dolgoztam és Bonikám is megvolt. Nem aludtam még 6 órát sem naponta és mégis egész jól elvoltam. Milyen jó, hogy már nem vagyok ilyenre rákényszerítve.

Ebédre finom, hideg meggyleves volt, aztán sült csirke rizzsel, savanyúsággal, túrós süti és sós rudacskák. Mindent én készítettem és minden gluténmentes volt.

Gáborral tanultunk, Emesével társasoztunk. A szülők olyan 4 óra körül jöttek, ők is kajáltak, nyilván. Este 1/4 7 tájban mentek haza, de előtte elcsomagoltam nekik szinte minden maradékot. A levest megtartottam és 2 db csirkehúst, azon kívül mindent odaadtam. 18 db húst sütöttem összesen, úgyhogy volt maradék. A rizst és az édes meg sós sütiket is megkapták.

Vasárnap jött hozzám 1 pár, licitálók Barcikáról. Nagyon normálisak, szimpatikusak voltak, sokat beszélgettünk, holott még csak most találkoztunk először. Kicsit kitárgyaltuk a cicásokat... utána még sétálni mentem.

Hétfőn nem mentem sehova, de ekkor is jött 1 licitáló. Tavaly év vége felé született kisbabája. Korábban sem volt 1 vékony csaj, de most szegénykém akkora nagy darab lett, olyan tejcsárdái vannak, mint 2 jól fejlett görögdinnye, de nem is ez a lényeg, aranyos, kedves csajszi - ez a lényeg.

Kedden is cicás talim volt itt a közelben a posta mögött. Érdekes ez a csajszi, picike, kissé gömbölyű és úgy tudom, matekot tanít az egyetemen. Aranyos, de sokszor az az érzésem, hogy nagyképű...

Este felhívtam az egyik csajt, akit a licitek kapcsán ismertem meg, a postán dolgozik, szerettem volna segítséget kérni tőle csomagfeladással kapcsolatban. Miután megkérdeztem, hogy nem zavarom-e, azt felelte, hogy: - Mondjad gyorsan.

- Hát - mondom - inkább tegyük le, ha nem érsz rá.

Na, nem részletezem, szumma-szummarum, ez volt este fél 8-kor és úgy kaptam engedélyt a visszahívására, hogy másnap délután vagyis, ha mondjuk másnap délután 2-kor, 4-kor hívtam volna vissza, akkor ez azt jelenti, hogy 18-20 óra elteltével tudtam volna beszélni vele. Szartam rá, nagyon durva volt. Aztán másnap hívott a vonalason, mikor nem voltam itthon, de nem hívtam vissza. Majd ezt követő napon megint hívott, itthon voltam, felvettem. Nem voltam hozzá olyan durva, mint ő velem, de kedves sem, amit nagyon is érzett, mert kb. ő is olyan döbbenten hallgatott engem a vonal túlsó végén, mint én őt 2 nappal korábban.

A szerda is a cicás talik körül forgott. Ez volt az a nap, amikor újra bérletet vettem magamnak. Ezt megelőzően februárban vettem utoljára, egész jól elvoltam bérlet nélkül. Szóval, 2 talim volt a belvárosban.

Ami még nagyon lényeges dolog volt ezen a napon az az, hogy bejelentettem a cicás alapítvány vezetőjének, ez az utolsó licit, amit még megcsinálok... Az előző esti telefon segített hozzá, mondhatnám tette fel a pontot az i-re. Nem hiányzik ez nekem, hogy így beszéljenek velem, öreg vagyok én már az efféléhez és a lelkem is nagyon sérülékeny.

Az alapítvány vezetője is többször eljátszotta velem a "mondjad gyorsan"-t, vagy épp van 5 perce számomra. Áh, inkább hagyjuk, nem akarom bántani.

Csütörtökön fodrászhoz mentem, tömény gyomorgörccsel, de az én helyzetem visszafordíthatatlan és azt sem merem mondani, hogy állapot, mert inkább még rosszabbodni fog. Na, megúsztam 10.500.- Ft-tal.

Pénteken vásárolni voltam többfelé, iszonyat mennyiségű pénzt elköltöttem, még nem számoltam össze, de olyan 12 ezer forintot kb.

Ma itthon voltam és rengeteget dolgoztam, összességében jó napom volt.

Valamelyik ...

... reggel a közös képviselőnk telefonja ébresztett csak azért, hogy megmondja, nem tudott beszélni a lakásszövetkezettel a kémény ügyében, ahová a galambok beestek. Ezért hívott 1/4 9-kor. Érdekes ember. Egyébként semmi fejlemény nincs, remélem, nem érkezik több galamb.

Egyik nap lementem a ház oldalába a kis húsbárdommal a kezemben és vágtam gallyakat, amiket majd Szotyi kalitkájába szeretnék beapplikálni. A gallyakat már korábban levágták, mikor a bokrok ritkítása volt és csak a fűben heverő ágakból kellett választanom. A gallyak behelyezésével várok még, míg kicsit jobb idő lesz, mert összekötöm a kalitka teljes kimosásával és nem akarom, hogy megfázzon ez a kis disznófülű😊

Múlt szerdán megmondtam Lackónak, hogy nem főzök neki már keddenként. Úgy láttam, csalódott volt. Elhiszem, szerintem szereti a főztömet. Kata is jól főz, de nekem sótlan, ezáltal kissé ízetlen a főztje, meg talán a gyerekek miatt, nem is fűszerez annyira. Az igazi okát nem mondtam, hogy miért nem főzök, hogy flegma velem, nem kapok 1 jó szót. Amikor említettem, hogy milyen drága valamelyik hús, nem azt mondta, hogy igazad van anyám, majd legközelebb hozok neked 1 kiló húst, hanem azt mondta, hogy rossz helyen vásárolok... És soha nem csinálnak velem semmilyen közös programot. Karácsonyra is az exemet, meg Katának az anyját hívták meg. Én, aki majdnem 4 évig főztem Lackónak minden kedden, kimaradtam. Évek óta már még 1 szalonnasütésre sem hívnak meg. És még panaszkodhatnék. Na, annyit mondtam, hogy az utolsó időben már elég kényszeresnek éreztem a főzést --- amit viszont a felsoroltak okoztak nálam😡

Szintén múlt szerdán Heni felhozta a legutóbbi licit tárgyait, így most 1 kicsit van mivel foglalkoznom.

És ezen a napon a felettem lakó szomszédasszony kórházba ment, másnap gerincműtétje volt.

Pénteken sütöttem-főztem, illetve előkészítettem dolgokat, mert másnapra meghívtam Lackóékat ebédre, mivel 25-én szülinapja volt. Mondtam is, hogy az elmaradt főzéseket majd megpróbálom valahogy kompenzálni, pl.ilyen ebédmeghívásokkal.

Folyt. köv.