... pár balatoni képet, ezek pedig Balatonmáriafürdőről lesznek. A továbbiakban csak úgy írom, Balatonmária, fürdő nélkül. Így is tudjuk, miről van szó.
 |
| A balatonmáriai kikötő. |
 |
| A kikötő végén van 1 szabadstrand gyönyörű rálátással Badacsonyra. |
 |
| Épp kifutott 1 sétahajó, sajnos csak ilyen képet sikerült elcsípnem. |
 |
| Fecskefiókák a vasútállomáson. A szülők a hangosbemondó fölé építették a fészket. Érdekes... |
2025. július 24-én, csütörtökön tettünk 1 sétát Balatonmárián, akkor készültek a képek. Egyébként semmit nem csináltunk egész nap, nekem ez kicsit uncsi volt. Ja, de, 1 dolog volt. Reggeli után lementünk fürdeni. Az jó volt, mert rajtunk kívül csak 1 pár volt a vízben, közel és távol senki, pedig nem volt túl korán, nem is tudom... olyan 10 óra előtt valamivel talán...
Másnap, pénteken jöttem haza. Hát, nem kis tortúra a Balaton túlsó végéról Miskolcra hazautazni. Reggel nem sokkal 9 után már elindultunk a házból, 1 busszal kimentünk a vasútállomásra. Megvettem a jegyemet. A vonattal Kelenföldig mentem, aztán metróval át a Keletibe, ott újabb jegyet vettem a következő vonatra és fél 5 volt, mire hazaértem a lakásba. Kb. 7 órába telt az út, mindent beleszámítva és nem volt késés.
Szombaton már felvettem az itthoni ritmust, folytattam a júliusi nagytakarítást. Nem mentem sehova, nem is terveztem.
Vasárnap feljött a földszintről Judit, megcsináltuk a neten a klíma engedélyeztetéséhez a papírokat, hogy ne büntessenek meg. Folytattam a takarítást, mert a Balatonnál eltöltött idő miatt be kellett hoznom a lemaradást. Mostam is és Szotyikámat rendbe tettem. A kis drágám, nagyon hiányzott, míg távol voltam, de Emese feljött hozzá minden nap, illetve kedden, szerdán és csütörtökön. Én hétfőn reggel mentem el és pénteken jöttem haza. Szóval, minden nap látott valakit és kapott friss vizet.
Hétfőn elmentem a postára és a Pennybe és takarítás.
Kedden az Intersparba mentem, voltak kuponjaim. Itthon mostam és takarítottam. Éjfél előtt WC-re mentem és, mikor megnyomtam a lehúzó gombot, ömlött a víz a tartályból. Be a fürdőszoba szekrény mögé és majdnem ki az előszobába, de résen voltam, azt sikerült megakadályoznom. A pisit levitte és, mikor befejezte az újratöltést, a kifolyó víz is elállt. Kurvára megijedtem, de tényleg. "Nagy öröm" volt így éjfél előtt felszedni a sok vizet. Gondosan benyúltam a szekrény mögé, mert az ilyen farostból van gondolom, ami igen jól szívja magába a vizet. Sokat pepecseltem vele. Éjjel többször felkeltem és ellenőriztem a fürdőszobát. Rossz éjszaka volt.
Szerdán reggel megismétlődött az, ami éjjel történt. Változatlanul. Innen kezdve csak leönteni mertem a WC-t, és nem a gombbal lehúzni. Felhívtam a vízszerelőmet, aki este kis is jött. Megnyomta a gombot, én majdnem frászt kaptam, de a WC rendesen működött, mintha semmi rendellenesség nem történt volna. Nem értem a dolgot, a mai napig sem értem. Megbeszéltük a szerelővel, hogy kicseréli az úszót, ebben maradtunk.
Ezen a napon egyébként gombás-diós tésztát készítettem ebédre.
Csütörtökön felhívtam a szerelőt, hogy megtudjam, volt-e a boltban úszó vagy rendelni kell. Többszöri hívásom után visszahívott és mondta, hogy megrendelték az úszót... Megbeszéltük, hogy majd ő hív...
Ez volt július utolsó napja.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése