Március közepe

Nem március idusa, mert 2026. márc. 16., hétfőnél járunk.

Lementem a Szinvaparkba. Nem azt mondom, hogy annyira imádok odajárni, de több minden van 1 helyen, amit el tudok intézni. Először felmentem az emeletre a gyógyszertárba, de eldöntöttem, hogy nem fogok menni oda csak akkor, ha végképp nagyon muszáj. Annyira rugalmatlan társaság van ott, hogy borzasztó.

Utána az Intersparban vásároltam.

Kedden feljött, hozzám a hölgy, akivel Londonban voltunk az Abba koncerten. Rendeltem 1 pizzát, amit közösen megettünk és utána busszal elmentünk a Plazába, megnéztük a Tisza filmet. Jó volt.

Szerdán megérkezett a cipő, amit még vmikor a múlt héten rendeltem a CCC oldaláról, 1 szép kis MEXX cipő. De sajnos, annyira nyomta a bütykömet, pedig alig van 1 kicsi, egyik lábamon kisebb, mint a másikon, szóval képtelen voltam hordani. Itthon volt rajtam, nagyon kemény volt ott, ahol nyomott. Megtapintottam belülről, 3 különféle anyag találkozása volt, talán azért.

Ezt vittem vissza😩

Sajnálom, mert nagyon tetszett és van már MEXX cipőm, azért is mertem megrendelni.

Ezen a napon csak Gábor jött ebédelni, Emese nem. Mézes-mustáros hús volt az ebéd saját elgondolásom szerint. Finom volt.

Mostam is.

Csütörtökön visszavittem a cipőt a boltba, vettem 1 másikat, a maradék pénzt visszaadták. Igen, de az meg nagy volt, még talpbéléssel együtt is. Azért hazahoztam, bízva abban, hogy a béléssal jó lesz, itthon felvettem keveset.

Aztán ezt is visszavittem.

Sajnos, a talpbetéttel együtt is klaffogott benne a sarkam. Nem nagyon, de nem volt kellemes. Nem lett volna szabad elhoznom. Szóval most van 5 forint híján 16 ezerről 1 levásárolható kártyám. Ennek nem adták vissza az árát, mert ez már bolti vásárlásnak számít.

Folyt. köv.

Folyt. köv. ...

2026. márc. 09., hétfő.

Igazgatósági ülés volt a lakásszövetkezetben délelőtt. Azóta sem készült róla jegyzőkönyv.

Kedden este feljött Lackó és Gábor, még most köszöntöttek nőnap alkalmából. Lackótól kaptam 1 szál vörös rózsát, nagyon szép volt. Vmi mást is kaptam, talán 1 doboz Celebration édességet.

Szerdán Carbonara spagetti volt ebédre, desszertnek vettem goffrit, amihez készítettem vanília és csoki öntetet.

Csütörtökön tettem 1 nagy körutat. Először postán voltam, aztán kimentem az OBI-ba, ami a város túlsó végén van. Vettem 1 kislámpát az ágyamhoz. Kellett. Ott az OBI parkolójában van 1 nagyon finom dolgokat kínáló füstölt árus. Vettem ezt-azt.

Hazafelé leszálltam a villamosról és DM-be mentem, aztán gyógyszertárba.

Ismét villamosra szálltam és ismét leszálltam a Pennynél vásárolni.

Itthon 1 kellemes mosással zártam a napot.

Pénteken itt volt balatoni Ági és hármasban a férjével a DVTK Arénában megnéztünk-hallgattunk 1 ingyenes koncertet Hevesi Tamással és Demjén Rózsival. Rózsi már elég rozoga, az idén 80 éves lesz.

Hevesi Tamás

Demjén Ferenc

Szombaton elvégeztem a rutinmunkákat, sokat dolgoztam, mert mostam is és elkezdtem a márciusi nagytakarítást a nagyszobával. Ééés ezen felül még a Pennybe is lementem. Így visszaolvasva, nem is tudom hogy bírtam, de sikerült.

Vasárnap itthon voltam. Összességében laza nap volt, csak 1 kicsit takarítottam

Folyt. köv.

Lemaradás

2026. márc. 04., szerda.

Csak Gábor jött ebédelni, Emesének vmi nagyon fontos edzésre kellett mennie. Zúzapörkölt volt, nem emlékszem már hogy milyen körítéssel, de azt hiszem nokedlit szaggattam. A desszert nagyon különleges volt. Még karácsonykor vettem 1 dr. Oetker-féle habcsók port. Vettem hozzá 1 piros ételszínezőt, így szép rózsaszín lett a habcsók. Pontosan úgy készítettem, ahogy a zacskón le van írva és isteni finom lett. Sajnos, habzsákom nincs, így csak két kiskanál segítségével szaggattam, vagyis a csókok nem lettek túl formásak. Gábornak szőlőt adtam hozzá, ami kicsit elvette a habcsók rendkívüli édességét, mert azért valljuk be, ez 1 igen édes ízű édesség.

A habcsók, amit készítettem.

Ezen a napon még mosás valósult meg.

Csütörtökön itthon voltam, főztem 1 kis kocsonyát, rengeteget telefonáltam, ami kissé idegesített. Néhány barátnőm szeret órákig beszélni telefonon, én nem igazán. Idővel bosszant, hogy csak ülök és nem csinálok semmit. Szóval, ebből kifolyólag 1 laza nap volt. Pár apróságot csináltam itthon...

Pénteken bementem a városba, visszaváltottam a maradék angol fontomat, kellett a pénz a háztartásba. A Franco kisáruházban szerettem volna 88 éves Áginak kis telefonregiszteres noteszt venni, de nem volt nekik.

Az Avasi cukiban vettem sütit, de emlékszem az egyik nem volt jó, olyan volt, mintha avas lett volna a krém a süteményben, de csak az egyikben. 

Az Intersparban voltam még ezen a napon.

Szombaton itthon voltam, elvégeztem a szombati rutinmunkákat és sok apróságot.

Vasárnap megint lementem az Intersparba vásárolni, itthon pedig mosás volt.

Folyt. köv.

Séta

2026. márc. 02., hétfő.

Balatoni Ági barátnőm épp itt volt Miskolcon. Nem volt túl barátságos az idő ezen a napon, majdnem fáztunk, de tettünk 1 nagy sétát Lillafüreden a Hámori-tónál. A tó egyik oldalán felmentünk jó messzire és ugyanott jöttünk vissza. Több km út volt.

Pár kép:

A kisvasút alagútja mindig jó fotótéma.

Olyan hideg volt, hogy a tó még be volt fagyva. Szemben a Szikla nevű régi katonai objektum, a hegytetőn  a Zsófia-kilátó.

A Palotaszálló a távolban.

Hazafelé jövet bementem a madarashoz, ahol Szotyikámnak vettem a kaját és megmondtam a tulajnak, hogy többé nem fogok jönni. Amikor nála voltam jan. 15-én, Szotyika 2 nappal utána meghalt😢

A pékségben vettem még valamit és a 100-as boltban is.

Kedden 88 éves Ágival mentem a városba, illetve kísértem őt. Nadrágot akart venni, de az nem jött össze. Szőnyeget akart venni, de abból sem lett semmi. Meghívott ebédre, van ott a Centrum aljában 1 önkiszolgáló kajálda. Nem szeretem elfogadni, de tudom, hogy neki ez fontos, mert hálás nekem, hogy elmegyek vele és kifejezetten velem szeret menni vásárolni ilyen helyekre. Hát, ha neki ez jó, akkor most már úgy vagyok vele, hogy elfogadom. Rántott karfiolt ettem körítés nélkül. Finom volt. Vettem még magamnak 1 sütit, azt is ki akarta fizetni Ági, de azt már nem fogadtam el.

Még a Sparba beszaladtam vmit venni, addig Ági ott üldögélt a kajáldában. Nehezen mozog.

Folyt. köv...

Haza

20206. febr. 22., vasárnap.

Szeretem a Heathrow repülőteret. Nem jártam életem sok repülőtéren, de ez olyan város a városban. Pontosan indultunk, időben érkeztünk. Akivel voltam, a férje mrá várt minket és hazahozott Miskolcra autóval. Kényelmes volt. Elpakoltam még aznap a bőröndből és a hátizsákból mindent, vissza a helyükre. Szotyikám már nem várt itthon.

Hétfőn itthon voltam és belevetettem magam a munkába. Takarítottam, mostam és sokat tornáztam. Ilyenkor elkezdem bepótolni az elmaradt tornákat. Nem maradhat ki 1 sem.

Kedden már kimozdultam, muszáj volt. Vásároltam a gyerekek szerdai étkezésére, postán voltam és folytattam a takarítást, rövid a hónap időben végeznem kell.

Szerdán 1 elmaradt kívánság került teljesítésre, tojásos nokedli, uborkasalátával. Emese olyat mondott, amit asszem sosem fogok elfelejteni. Azt mondta, hogy ő már elég sok helyen evett salátát, de senki nem tud olyan finom salátalét csinálni, mint én💓 Ez nagyon jól esett.

Csütörtökön itthon voltam, mosás volt és sikerült befejeznem a februári nagytakarítást.

Pénteken tartottam 1 laza napot, jószerivel csak pihentem, szórakoztam.

Szombaton elvégeztem a szombati munkákat, főztem magamnak 1 kis resztelt májat és mostam is.

Vasárnap beléptünk márciusba, ez volt március első napja. Kicsit haladtam a nem fontos, de elvégzésre váró dolgaimmal, jó napom volt.

Hát, látod, visszatértek a szokásos hétköznapok.

Mára ennyi.

Foly. köv...

3. nap...

Úgy alakult, hogy megint sikerült jól elmaradnom az írással, pedig épp a londoni utamat ecsetelgettem.

2026. február 21., szombat.

Délelőtt a Tate Modernben voltunk, ami - bevallom - nekem nem nyerte el a tetszésemet, de hát, én 1 öreg, "hagyományos" nő vagyok. Megértem, hogy ilyennek is kell lenni, de nem kötelező, hogy tetsszen.

Pár kép:

Nem tudom, mi a címe, van-e egyáltalán, én szobabelsőnek neveztem.

Ennek sem tudom, hogy volt-e kiírt címe, én falra hányt ruháknak neveztem.

Kedvencem a kövekre lerakott zöldségek😄😄😄

"Műalkotások" között én😊

Ez a patchwork alkotás tetszett, ez igazán művészi munka, nem kis munka.

A Tate Modern után következett az ABBA Voyage koncert. Frenetikus élmény volt. Én úgy sírtam, hogy rendesen patakban folyt a könnyem.

Már az előtérben sokan úgy voltak öltözve, hogy felvettek olyan cuccokat, hasonlókat, amiket vmikor régen az ABBA viselt a színpadon. Természetesen elsősorban hölgyek öltöztek így, de néhány férfit is láttam.

A kép külön érdekessége, hogy a szőke kék sapkás csaj mellett ültem.

Az előadás alatt nagyon szigorúan TILOS a fotózás, videózás, mert különben azonnal kidobják azt, akit rajtakapnak. Mindenki betartja ezt a nehéz feltételt. Nehéz, mert úgy kell elmenned erről az életre szóló élményt adó koncertről, hogy nem tudsz fotó, videó emléket hazavinni róla. Fotózni addig lehetett, míg az előadás el nem kezdődött.

A színpad.

A nézőtér.

Az előadás egyszerűen tökéletesen van felépítve. A látvány az akkora, hogy szavak nincsenek rá. Én hálás vagyok a sorsomnak és a hölgynek, aki eljött velem - mert egyedül nem mentem volna -, hogy megadatott ennek a shownak a megtekintése. Nem hiszed el, de most is könnybe lábad a szemem. És, ha vki azt mondaná, hogy elmenne, de nincs kivel, gondolkodás nélkül elmennék újra. Gondolkodás nélkül. Azt mondtam, hogy most már akár meg is halhatok, olyan hihetetlen frenetikus élményben volt részem. A hölgy, akivel voltunk, azt mondta, hogy ő még ennyi felszabadult és boldog embert nem látott így együtt. Tulképp csak szuperlatívuszokban tudnék/tudok írni erről a showról. Ez volt a leg-leg-leg. Visszamennék.

Délutáni koncerten voltunk, pontosan kezdődött és pontosan ért véget, így volt még időnk lemenni a a Temze partjára, mert tudtuk, hogy felnyitják a Tower hidat, ami szintén nem történik meg minden nap. Szarrá áztunk, de mindent bevállaltunk😂

Itt még csukott a híd közepe és látszik az égbolton is, hogy nem volt még esti sötétség.

Kb. 3-4 perc alatt lezajlott az egész, hogy a hidat felnyitották, a hajó átment és utána lezárták.

Ez is 1 érdekes élmény volt, tavaly májusban, mikor London-Oxford-Stonehenge utazásunk voltunk a barátnőmmel, szervezett úttal, ilyen élményben nem volt részünk.

Ezután visszamentünk a szállásra és összepakoltuk a cuccunkat, amit lehetett, hiszen másnap korán délelőtt indulnunk kellett a reptérre, Heathrowra.

Gondold meg és menj el, amíg van rá lehetőség, hogy megnézd ezt a showt Londonban. Jelenleg augusztusig van engedélyük, utána - sajnos - le kell bontani az ABBA Arénát.

Az ABBA Aréna már a metróból kifelé jövet azonnal látható 💖

Mára ennyit. 

Folyt. köv.

Második nap - London

2026. febr. 20., péntek.

Ez volt a 2. napunk Londonban. Délelőtt elmentünk a London Eye-hoz és tettünk vele 1 kört, ez szívem vágya volt. Tavaly májusban nem vittek oda minket, így ez most a programunk kialakításánál kérésem volt és csak ez az 1, semmi más. teljesült. Előtte azonban bementünk a Paddington állomásra, elég nevezetes ez is. Pont arra vitt az utunk, mert ez a metróállomás volt a szállásunk közelében.

London - Paddington vasútállomás.

London - Paddington vasútállomás.

Ezután mentünk a London Eye-ra.

Felfelé menet kilátás a London Eye egyik kapszulájából.

A London Eye legmagasabb pontján fotóztam ezt, nagyon szépen belátható a Temze.

Délután a National History múzeumba mentünk, ahol 1 órát kellett sorakozni, hogy bejussunk.

A National History múzeum főbejárata, nagyon szép épület kívül-belül.

Egy zsiráf csontváza és egy kitömött zsiráf. A csontvázon jól láthatóak a megnyúlt csigolyák, hiszen nekik is pont annyi csigolyájuk van, mint nekünk.

Folyt. köv.

...

Irány London

2026. február 19., csütörtök.

Hajnali 4-kor keltem, hogy időben és úgy készüljek el, ahogy szoktam. Mindig nagyon izgatott vagyok utazás előtt, ha csak idemegyek a "szomszédba", akkor is. A hölgy, akivel mentem, régi kedves Ismerősöm. Barátnők nem vagyunk és valószínűleg nem is leszünk, de egy korrekt ismerősi kapcsolat van köztünk, semmi probléma, gond nem volt az együtt töltött 4 nap alatt.

Sajnos, nagyon pici bőrönddel mentem, mert az Ismerősöm javaslatára, nem adtunk fel bőröndöt a csomagtérbe. Soha többé nem csinálok ilyet, nagyon rossz döntés volt. Szóval 1 pici bőrönddel és 1 hátizsákkal indultam el.

Reggel 7-re itt voltak értem, a kocsijukkal mentünk fel a reptérre, a férje vitt minket. Természetesen, ez nekem plusz költségembe került, de ez így van rendjén.

Időben felértünk a reptérre. Ott az Ismerősöm megkérdezte egy információs pultnál, hogy vajon miért nem tudunk online becsekkolni a British Airwaysre (BA)? Az volt a válasz, hogy általában nem engedi a BA. Szóval, amikor kellett szépen odaálltunk a pulthoz az útleveleinkkel és szerencsére kaptunk beszállókártyát egymás mellé. 

Nagyon hamar megérkeztünk Heathrowra, leszálltunk, de nem engedték a gépet az épülethez, így vhol állt a gép legalább fél órát. Aztán buszokat küldtek értünk, úgy sikerült az épületbe jutni. Ja, azt el is felejtettem, hogy a kisbőröndjeinket Pesten feladatták velünk, ezért meg kellett keresni, hogy hol jön ki. Aztán elindultunk 1 metróval, meg még 1 metróval, aztán gyalogoltunk és megérkeztünk a szállásra. Ott 77 lépcsőt kellett megmászni a tetőtérbe, ott volt az elcseszett szobánk. A fürdőszoba azon kívül, hogy tenyérnyi volt, tisztáságilag is hagyott kívánni valót a zuhanyfülke, a wc-t pedig volt, hogy 5x kellett lehúzni, hogy mondjuk 1 kakkantás lemenjen.

Este még kimentünk a Piccadillyre és hazafelé vásároltunk egy kis reggelinek valót.

A Piccadilly híres reklámfelülete.

Séta a Piccadilly környékén.

Nagyon szépen kivilágított a Hippodrome Casino.

Victory House, szintén gyönyörű esti fényekkel.

Folyt. köv.

...

Hazajöttem

Szóval, szerencsésen és sikeresen megjártam Londont, de erről majd később. Most még térjünk vissza a korábbi időponthoz, ami épp következik.

2026. febr. 17., kedd.

Nagyon sok felé jártam, sok mindent vettem. Először postán voltam, jó sokat kellet várakozni. Csekkeket adtam fel, kötöttem utasbiztosítást olyat, ha elpatkolok, akkor hazahozzák, ami marad belőlem. A 70-es telefonomat is feltöltöttem. A háztartási boltban vettem 1 mini parfümöt, sokat nem ér, de nem tudtam mást felvinni a repülőre a kézipoggyászban, mert ugye, nem engedik. A lottózóban megújítottam a lottómat és vettem 1 sorsjegyet, amivel persze, 1 forint nem sok, annyit nem nyertem, nem szoktam. Csak akkor veszek sorsjegyet, ha megkérdezi az eladó, hogy kérek-e, de akkor sem mindig. Bementem az új pékségbe, vettem 2 dolgot, de nem voltam elragadtatva tőlük. A sajtos croissant 1 felfújt tészta volt, sajt benne alig. Cukrászsütemények is vannak, vettem 1 kardinálist, az jó volt, csak épp 1.000.- Ft. Ezután a Penny következett, mielőtt bementem a boltba, odajött hozzám 1 kéregető, mellesleg olyan szép kék szeme volt, hogy ihaj. No, de mindegy is. Hoznék-e neki vmi kaját, oké, mondom, hozok 3 zsömlét, meg felvágottat. Erre ő: de öten vannak. Na, erre felkaptam a vizet, hogy csak nem gondolja, hogy én fogok etetni 5 embert? Vettem neki, ahogy ígértem, 3 zsömlét és nem hiszed el, a prágai sonka volt a legolcsóbb, azt 1 csomaggal, egy 10 dekást. Mindig olyan dolgot veszek az ilyen kéregetőknek, ha nincsenek ott, mire kiérek a boltból, akkor én is szívesen megegyem, amit vettem. Hát, nem voltak ott, rosszul járt a kék szemű. Végül bementem a Mekibe, mert evőeszközt nem tudtam vinni a kézipoggyászban, ezért gondoltam, veszek vmi olyan kaját, amihez adnak fa evőeszközt, a semmitől többet ér. Mondtam a kiscsajnak a pultnál, hogy nekem olyan kaja kéne, amihez adnak ilyen evőeszközt, mert tulképp az evőeszközre van szükségem. Legnagyobb örömömre azt mondta, hogy megvásárolhatóak külön is. Meg is vettem és így ezen felül ebédre vettem még 1 hamburgert, meg 1 kis sült krumplit. Így telt a vásárlás.

Szerdán még kitakarítottam a fürdőszobát, ebédre csak 1 rántottát sütöttem magamnak és szépen bepakoltam a picike bőröndömet és a hátizsákomat. Este 10 után pár perccel lefeküdtem, nem aludtam túl sokat, nyilván az izgalomtól és másnap hajnali 4-kor keltem.

Rövid

Gyors leszek és rövid.

2026. febr., 16., hétfő.

Tényleg nem történt semmi. Kicsit folytattam a takarítást, hogy haladjak azzal is. Délután 5-re bementem a lakásszövetkezetbe, leellenőriztem a januári számlákat, 1 bő órát töltöttem ott. Más nem volt.

Holnap ugyan még itthon vagyok, de nem fogok írni. Korán le kell feküdnöm, mert csütörtökön kb. hajnali 4-kor kelek, 7-re jönnek értem és autózunk fel Ferihegyre, repülünk TÁgival Londonba és megnézzük az Abba Voyage előadást. Sajnos, szigorúan tilos a fényképezés, videózás, a műsor alatt, akit rajtakapnak, kidobják. Bizony, így van leírva. Szóval, nem érdemes kockáztatni. Vasárnap este jövök haza.

Folyt. köv.

...

Fel kell állni

Fel kell állni a padlóról és lehetőleg normálisan folytatni az életem. Mert mit is mondott a lányom? Hogy ő csak kiáll magáért. Nekem is ezt kell tennem. Nem engedem, hogy lehengereljen, mint úthenger a szart. Hogy ne érezzem azt a ritka beszélgetéseink alkalmával, hogy megyek össze, már akkora vagyok, mint 1 porszem és bocsánat, hogy élek, kb. ezt érzem, amikor beszélünk néha. Ja, és SOHA nem volt olyan, hogy ő kiállt volna mellettem. Ha problémám volt és elmondtam neki, kettőnk közötti beszélgetéskor, ő olyan volt, hogy még azt a kis önbecsülésemet is elszívta. Hát, ez nekem nem kell. Úgysem segítenek soha semmiben, a szomszédra - szó szerint - hamarabb számíthatok, mint rájuk. Ehhez tartva kell folytatni az életem. Egyedül vagyok, mint a kisujjam.

2026. február 13., péntek. Kicsit féltem ettől a naptól, csupán a babona miatt. Kimozdultam itthonról, levillamosoztam az Újgyőri főtérre. Voltam DM-ben, gyógyszertárban és Sparban.

Szombaton itthon voltam, elvégeztem a szombati rutinmunkákat és kitakarítottam a kisszobát. Végre elővettem a kisbőröndöt, amivel csütörtökön utazom majd Londonba. Tudtam eddig is, de most megmértem újra, bőven a kézipoggyász maximálisan megengedett mérete alatt van. Ez viszont valószínűleg azt is jelenti, hogy muszáj leszek vinni a hátizsákomat is. Még nem pakolok be, de azért pár cuccot már odakészítettem.

Vasárnap laza nap volt, itthon voltam és csak mostam 1 adagot.

Folyt. köv.

...

Végleg

2026. február 12., csütörtök.

Na, azt hiszem ez az a nap, amikor a lányommal való kapcsolatom véglegesen elb @ szódott. Este volt 1 hosszú telefonálásunk, nagyon sok dologról volt szó, zokogva tettem le a telefont. Nem akarom részletezni, mert ezek a dolgok sztem csak ránk tartoznak. Nagyon a hatása alatt vagyok, nem tudom, meddig fog tartani, képes leszek-e tenni rá magasról. Nem a lányomra, hanem arra, hogy szar a kapcsolatunk és ne foglalkozzak vele. Ők sem foglalkoznak velem, azt kéne magamba plántálni, hogy teljesen mindegy, hogy van-e kapcsolat vagy nincs, mert akkor sem számíthatok rá, ha van. Erre sajnos, példát is adott már. Ah... nem akarom elemezni, nem.

Tegnap egyébként laza napom volt itthon voltam és az erkélyt takarítottam. Más nem történt.

Gondolkodom, hogy beveszek 1 kis altatót éjszakára. A tegnap esi események miatt nagyon rosszul aludtam.

Bocs, de mára ennyi, igazából nincs is miről írni, csak a szar lelkemről, mert mikor sírtam a telefonba, megkérdezte a lányom, hogy ez most  mi? Így kérdezte. Azt feleltem, hogy a lelki állapotom. Sosem áll ki mellettem.

Folyt. köv.

...

Nem vagyok jó passzban...

..., nagyon nem. Annyira utálom az életet, az életem. Családos vagyok család nélkül, anya vagyok gyerekek nélkül. Iszonyú nehéz.  1x már akartam öngyilkos lenni, lehet, hogy újra meg kéne tenni. Csak persze úgy, hogy ne maradjak itt. Sokat gondolkodom rajta és másképp tenném, mint akkor, régebben.

2026. február. 08., vasárnap.

Itthon voltam. Készítettem 1 fini svéd gombasalátát, sütöttem hozzá hasábburgonyát, az volt az ebédem. Mostam 1 adagot. Más nem volt.

Hétfőn postára mentem. Meghirdettem a facén a Szotyikám után maradt gyógyporokat úgy, hogy ingyen odaadom, illetve, ha postázni kell, akkor postaköltséget kérek érte mindössze. Szóval ezt elmentem megkérdezni a postára, hogy mennyi lesz, mert lett jelentkező a porokra.

Este feljött Lackó és Gábor, adtam Lackónak kuponokat. Gábor betegség után hétfőn ment először suliba, jobban volt, bár eléggé taknyos volt még mindig.

Emese is elment suliba, szintén betegség "után", de hazaküldték, mert nem volt jól.

Kedden lementem a Szinvaparkba. Feladtam a porokat a postán, a gyógyszertárban vettem C vitamint és az Intersparban vásároltam a kuponokért.

Délután elkezdtem a februári nagytakarítást.

Szerdán hajnalban írt Lackó, hogy Gábor belázasodott, így ismét nem jön egyik gyerek sem ebédre. A húsokat viszont már nem tudtam visszafagyasztani, főztem 1 jó kis pörköltet. Sokat dolgoztam ezen a napon, mert mostam is és befejeztem a nagyszoba takarítását.

Nincs kedvem többet írni.

Folyt. köv.

...

Repjegy

2026. febr. 06., péntek

Előre megbeszéltek szerint, bementem az utazási irodába, ahol a repjegyet vettük a közelgő londoni útra. Mert. Soha a büdös életben nem voltam magánúton repülővel sehol és talán nem is leszek. Mindig szervezett úttal mentem, csoporttal, ahol mindent elintéztek helyettem. Egyszerűen nem tudom, hogy lesz az applikációmból vmi olyan izé, amivel végül fel tudok szállni a repülőre. Beszéltem a sráccal, próbáltam megérteni a dolgokat, de minden a valóságban fog kiderülni, amikor indulás előtt 24 órával a társaság megküldi a jegyet a telefonomra. Hááát, majd meglátom, egyszerűen nem tudok mit mondani.

A mai napon már nem közlekedett a városban a villamos a Kocsonyafesztivál miatt, csak átszállással tudtam menni. Hazafelé jövet végigsétáltam a lezárt Főutcán. Még hivatalos megnyitó nem volt, mert mindez délelőtt történt, de volt, aki már árult, volt, aki még pakolt és olyan is, aki zárva volt, semmi mozgást nem lehetett látni. Vettem 1 nagy sajtos-sós perecet és 1 bőr pénztárcát. A pénztárcát attól a nőtől vettem, akitől kb. 2 évvel ezelőtt is vettem. Az előző sem, az igazi, de ez sem...

Kocsonyafesztivál megnyitó előtt

Kocsonyafesztivál megnyitó előtt

Itthon mostam 1 adagot és nagy zabálást rendeztem, amitől nem voltam boldog így utólag. Szerencsére nem lettem beteg, de nem kellett volna annyit ennem, mint amennyit befaltam.

Szombaton itthon voltam, elvégeztem a szombati munkákat és kellemesen lazítottam. Jó napom volt, jól esett.

Folyt. köv.

...

Betegség

2026. febr. 04., szerda.
Ahogy írtam, nem jöttek a gyerekek ebédre, mert mindkettő beteg. De, mivel nekem is kell vmit enni és már nagyon beállítottam magam a pörköltre, ezért kedvenc csirkedarabjaimból készítettem magamnak pörköltet 2 napra. Volt benne csirkeláb, szárny és db máj. Két napra pont elég volt, nyami. A már előző nap kikevert krémet is eszegettem, feláldoztam magam, 5 tálka krémet kellett elfogyasztanom. Nos, kedden, mikor kikevertem, megettem egyet, aztán, mikor Lackó írt, hogy nem jönnek a gyerekek, akkor még egyet. Szerdán kettőt, így még 1 maradt csütörtökre.

Csütörtökön összeszedtem magam és lementem a One Győri kapui irodájába, mert meg kellett kérdeznem, hogy netet hogyan tudok tölteni a telómra, sosem volt még ilyenem. De, hát nem netet töltök a telefonra, hanem forintot. Na, nevess nyugodtan, hülye vagyok hozzá. Ahogy kijöttem a One irodájából, el is intéztem a szomszédos dohányboltban. Ja, azt nem is mondtam, hogy odafelé menet vmi koccanás volt, ezért át kellett szállni villamospótló autóbuszra, de visszafelé már rendben volt a közlekedés.

Hazafelé jövet leszálltam a Főtéren, bementem a Sparba és DM-be is. Szerettem volna venni habállagú hajfestéket, de nem találtam és a kérdésemre válaszolva azt mondta a csaj, hogy megszűnt. Sajnálom. Vmi más hajfestéket fogok venni, mert muszáj lesz. Erre a pár szál hajamra nem fogok tizenezer forintot rákölteni úgy, hogy fölteszem a hajdúsítást és a saját hajamból nem látszik - szinte - semmi. Vagyis kidobom a pénzt a kukába, majdnem olyan. Korábban azt mondta a fodrász, hogy tőlem kevesebbet kér, mert nagyon kevés a hajam, kevés hajfesték kell rá. De úgy vettem észre, hogy nem kér kevesebbet... Balatoni Ági levágja a hajam, nekem meg be kéne festeni.

Na, még gyógyszertárban is voltam, vettem 1 üveg Salvus vizet és itthon láttam a blokkon, hogy a betétdíjat 2 üvegért számolták fel.

Folyt. köv.

...

Na, nézzük...,

... mit is ír a hogy is hívják...

2026. febr. 02., hétfő.

Főztem magamnak 1 jó kis levest pulykanyakból. Én csak úgy hívom hamis húsleves. Kitaláltam magamnak 1 egyszerű levesfőzési módszert, mert igazából a főtt húst szeretem, azért szoktam ezt a bizonyos hamis húslevest főzni. Két napig szokott kitartani, annyi csak a hús benne, nem több. A lé aztán megy a mosogatóba.

Este, illetve késő délután bementem a lakásszövetkezetbe, alá kellett írnom 1 papírt. Ádám, a gondnok hazakísért, beszélgettünk. Ennyi.

Még pótoltam apróságokat, tudod, a nem fontos, halasztható dolgokat.

Kedden lementem a Pennybe, mert készültem már a mai, szerdai napra, hogy jönnek a gyerekek ebédre. Nem túl sokat költöttem, de nem is kellett sokat vásárolnom, ámbár bevallom, így is vettem olyan dolgokat, amiket mondjuk nem feltétlenül kellett volna... Mindegy..., megtörtént.

Aztán estefelé kikevertem 1 tejszínes-vaníliás krémet, amit mára szántam a gyerekeknek desszertként. Eperzselét akartam a tetejére tenni, de gondoltam, hogy azt majd ma csinálom meg. Aztán nem sokkal később írt a fiam, hogy sajnos, mindkét gyerek lebetegedett, suliba sem mennek, így hozzám se jönnek, nehogy beteg legyek. Először is gyógyulást kívántam nekik, aztán a fagyóból elővett húsok 1 részét visszatettem és örültem, hogy az eperzselét nem készítettem el, így megmaradt a jövő hétre. A tejszínes-vaníliás krémmel meg megküzdök én😆😆😆, 5 tálkával volt, még van 1, azaz egy.

Folyt. köv.

...

Fogászat

Az előző írásomat azzal zártam, hogy a fogászat majd holnap. Nos, ez kissé elcsúszott, de nem baj.

2026. jan. 30., péntek.

Hajnali 5-kor keltem, 8-kor kellett itthonról indulnom. Szeretem, ha nem kell kapkodnom, mindent kényelmesen el tudok végezni és, ha hamarabb elkészülök inkább várakozom még itthon. Mivel fogászatra mentem, még alaposabb figyeltem a reggeli fogmosásra. 2x mostam fogat reggeli után, használtam fogselymet is és fogköztisztítót is. Amikor megérkeztünk, vmi miatt kijött a doktornő a rendelőből és kedvesen üdvözölt: - De örülök, hogy látom.

Annyira jól esett, pedig olyan disznó vagyok, hogy a tavalyi évet kihagytam.

Először Ági ment a rendelőbe, mindent alaposan megbeszéltek, 2 milla körül lesz neki a beavatkozás, de életre szóló fogakat kap majd. Utána mentem én. A doktornő azzal kezdte, hogy ugye tegeződtünk? Mondtam, hogy nem, de megtiszteltetésnek veszem, szóval innen kezdve tegeződünk. Nagyon büszke vagyok magamra, mert rendben vannak a fogaim, tisztítani kellett, kevés fogkövet eltávolítani, kaptam 1 polírozást és vettem fogfehérítő gélt.

Utána bejártuk Ágival a fél várost és persze ettünk 1 sütit.

Szombaton délután feljött hozzám Ági, kicsit levágta a hajamat. Vasárnap volt a szülinapja, de azt nem együtt töltöttük. Minden esetre szombaton délelőtt sütöttem 1 kis sajtos-szezámmagos rudacskát és diós bejglit.

A sajtos-szezámmagos rudacskák

A diós bejgli

Ági nem fogadott el alkoholt semmit, máskor sem szokott, de még 1 üdítőt sem, csak csapvizet. A rágcsák viszont ízlettek neki. Itt volt kb. du. 2-től 6-ig.

Jól éreztük magunkat.

Vasárnap ágyneműt húztam, sütöttem magamnak rántott húst sertésből, de csak 1 adagot és mostam.

Más nem volt.

Folyt. köv.

...

Takarítás

2026. jan. 29., csütörtök.

Annyira örülök, mert befejeztem a januári nagytakarítást. Csütörtökre maradt még az előszoba és a bejárati ajtó előtti lépcsőházi rész. Ezek már nem nagy dolgok, elég gyorsan tudok velük végezni. A februári nagytakarítást hamarabb kell kezdeni, mint ahogy általában szoktam, mivel február 3 nappal rövidebb, mint január. Közben Londonba is elutazom 4 napra, majd február 2. felében. De mindent megoldok.

Egyébként itthon voltam egész nap, így is terveztem. Főznöm nem kellett, mert még ott volt a vasárnapi maradék székelykáposzta és a szerdai maradék túrós tészta. Hát, nevess ki, mindkettőből ettem. A tésztára sütöttem 1 kis szalonnát, de a tészta elég hamar megemésztődik, ezért délután ettem még 1 kis káposztát is. Elárulom, tészta még holnapra, szombatra is maradt, az lesz az ebédem.

Mostam még 1 nagyobbacska adagot, más nem volt.

Este relatíve korán lefeküdtem, 11 órakor, mert ma, pénteken, hajnali 5-kor keltem a fogászat miatt, de erről majd holnap.

Folyt. köv.

...

Szokásos szerda

2026. jan. 28., szerda

Egyszerű ebédet készítettem, túrós tészta volt pirított szalonnával, tejföllel. 30 deka tésztába kevertem 40 deka túrót, nem volt tartalmatlan. Desszertnek 1 érdekes dolgot találtam ki. Volt itthon 1 csomag dr. Oetker féle epres fagyipor, de hát, ki akar fagyit enni hidegben...? Jó, lehet enni persze, de nem biztos, hogy a szülők pl. örültek volna, ha fagyival traktálom a gyerekeket télen, amikor amúgy is hajlamosak a megbetegedésre. Nos, ezt a fagyiport fölvertem előírás szerint, de tettem bele még 1 habfixálót, kiadagoltam és természetesen nem a hűtő fagyasztó részébe tettem, hanem csak 1 "normál" polcra. Kíváncsian vártam, hogy nem esik-e össze a krém, de nagyon szép maradt és nagyon finom. Igen ám, de szerettem volna tejszínhabot is adni hozzá egyszerű habporból vagyis ilyen műanyag hab lett volna, de csak lett volna, mert akárhogy kínlódtam vele, egyszerűen nem lett belőle hab, pedig vertem apránként vagy 10 percet. Tettem ebbe is 1 habfixálót, de a végén feladtam. Ízre nem rossz, mert kicsit krémes és van benne 1 vanília is. A gyerekek is tettek belőle az eperkrémre, én is. A maradékot most a kávémba adagolom, hogy fogyjon.

Emese sokkal korábban jött, mint szokott, hamarabb ideért, mint Gábor, épp tornáztam, de a kaja már készen volt. Kicsit később jött Gábor is. Kaja után Gábor tanult 1 kis angolt, nem sokat, aztán herevere volt a nagyszobában, míg el nem mentek. Fél 5 előtt pár perccel szoktak elmenni tőlem. Gábor megy edzésre, Emese haza.

Más lényeges nem történt tegnap.

Holnap viszont megyek fogászatra...

Folyt. köv.

...

Tegnap

2026. jan. 27., kedd.

Nagyon jó napom volt tegnap, komolyan mondom, régen éreztem magam olyan jól, mint tegnap. És ez nemcsak 1-2 órára szólt, hanem mondjuk egész délutánra és talán még az estére is kihatott.

Semmit tettem, ami szintén már magában 1 jó dolog volt, mert nálam ritkán fordul elő ilyen. Elég pörgős vagyok, folyamatosan teszek-veszek, ha nem is gyorsan, de teszek. Már koromnál fogva sem vagyok túl gyors. Néha nagyon kifárasztanak dolgok, csak szuszogok, pihegek, akár a mosógép megtöltésétől is. 

Nos, délelőtt, ahogy írtam nem sok hasznosat tevékenykedtem. Természetesen rendet tettem, ezen kívül kivasaltam a hajamat és kilakkoztam a körmömet.

Délután, kicsivel fél 2 után találkoztunk 88 éves Ágival és elmentünk megünnepelni a névnapunkat. Ő szeret így eljárni ebédelni, ami egyébként nem rendszeres, de 1979. óta tartó barátságunk alatt azért jó párszor kajáltunk étteremben. Kettő közül ő választott. Azt az éttermet választotta, ami közel van hozzánk és jó a konyhája is, már nem először voltunk itt. Mindketten ugyanazt a főételt választottuk, Emődi tehéntánc a neve, de sertésből van. A karajra füstölt szalonnát és sajtot tesznek, így panírozzák be és rántják ki. Ági káposztával töltött almapaprikát evett hozzá, én ubisalit. Inni csak ásványvizet ittunk, alkoholt nem. Régebben még ittunk 1 sört vagy vmi rövidet, de Ági a gyógyszerei miatt nem merte bevállalni, nekem meg nem hiányzott. A főétel után Ági gyümölcspoharat evet, sajnos arról nincs fotó, én pedig 1 isteni szuflét, hú, de nagyon finom volt.

Két kép a kajákról.

Szóval jó nap volt, jót ettünk, jót beszélgettünk. Vigyáztam Ágira, mert ő már elég rosszul jár és bottal.  El is felejtettem mondani, hogy ő mindig hálás, ha én elmegyek vele vhova, mert egyedül már nem megy és mással nem igazán tud programot csinálni, csak velem. Persze a fia és az unokahúga elviszik kocsival mondjuk bevásárolni, ha akarja, vagy bevásárolnak neki. Szóval, mindenképp ki akarta fizetni a desszertemet. Hagytam neki. Nem azért, mert rá vagyok szorulva, hanem, mert tudom, hogy jó az ő lelkének. Én is szoktam így lenni.

Hazajöttem és folytattam a semmittevést. Jó volt.

Folyt. köv.

...

Vasárnap-hétfő

2026. jan. 25., vasárnap

Szorgalmas nap volt, sokat tevékenykedtem. Délelőtt mostam és főztem 1 nagy adag székelykáposztát. Ebéd után lementem a Pennybe pár apróságot venni, ami aztán több, mint 12 ezer forintra jött ki.

Egy családnak ez valszeg nem sok, de nekem egyedül kicsit soknak tűnik úgy, hogy nem veszek semmi fölöslegeset. Amit veszek, minden elfogy vagy elhasználódik, mittudomén pl. mosószerre vagy ilyesmire gondolok.

Régebben jobban megengedtem magamnak, hogy megvegyek olyan dolgokat is, amire igazából nincs szükség, de jó, ha van. Már nem igazán teszek ilyet...

A bolt után még takarítottam, hogy azzal is haladjak. A konyha következett, de nem tudtam befejezni vasárnap.

Hétfőn postára mentem, negyvenvalahányezer forintot hagytam ott, aztán levillamosoztam az Ifiházba 1 fotókiállítást megnézni. Lehet, hogy majd teszek fel róla képeket, de még nem mentettem át a fényképezőgépemről a számítógépemre.

Jaj, meg a telefonomon is mennyi kép van még... Nem szeretem ott a képeket, de ahhoz, hogy törölni tudjam, előbb át kell küldenem az asztali gépre... Időigényes, macerás feladat, mert nem ismerek egyszerű megoldást.

Hazafelé jövet, bementem a bulgárföldi háztartási boltba, 88 éves Áginak szerettem volna 1 telefonregisztert venni, mert régóta szeretne 1 újat, de nem kaptam.

Én meg szerettem volna 1 kis sütit venni magamnak, de a pékségben nem volt, pedig szokott lenni. A Coop-os boltban szintén nem volt, de még 1 somlói sem, sőt, vevő sem nagyon.

Ezután már gyalog mentem haza, mert benéztem Teddy cukrászdájába, ahol általában 800.- Ft/db áron voltak jó sütik és frissek is voltak, pedig hétfő volt, azt gondoltam, hogy csak maradékok lesznek, de nem így volt. A cukrászdában a hűtőpult előtt 1 vödör állt, ami a plafonról lecsöpögő vizet fogta fel. Hát, nem tudom, hogy mennyire szabályos ez 1 cukrászdában...

Folyt. köv. 

...

Alakul

Alakul, lassacskán utolérem magam, már csak 3 nappal vagyok elmaradva.

2026. január. 23., péntek. Nem volt semmi különös. Eredetileg ki akartam mozdulni, de meggondoltam magam, itthon maradtam. Takarítottam és mostam, valamint sütöttem magamnak 1 kis rántott halat ebédre.

Szombaton is itthon voltam. Elvégeztem a szokásos szombati munkáimat. Megfordítottam az ágyban a matracot. Hát, a 150 centimmel és a 61 kilómmal mozgatni a 25 kilós matracot, nem volt egyszerű. Nagyon szomorúan tapasztalom, hogy 7 centit összementem. Sosem voltam 1 dalia, nőkre nem tudom mit kéne mondani, 157 centi voltam. Most már csak 150 centi vagyok. Elég szomorúsággal tölt el, de ez ellen nem tudok mit tenni Ezt teszi a csontritkulás. Érdekes, hogy a 2016-os súlyomhoz képest nem nagyon változik a súlyom. 61,5 kilóval jöttem nyugdíjba 2016-ban, de mivel megyek össze, sokkal dagadtabbnak látszom. Szomorú😢😢😢

Mára ennyi.

Folyt. köv.

...

Almás-sajtos sült

2026. jan. 21., szerda.

A gyerekek jöttek ebédre, ahogy szoktak. Gábort megkértem, hogy a járdán jöjjön, ne a parkon keresztül, mert felhozza a sok havat. Rendes volt, megtette, amit kértem. Emese otthonról jött, beteg volt, köhögött. Ámbár itt nálam 1 köhintése sem volt... Nagyon szép kis kontyot csinált magának, tök jól nézett ki. Az ebéd almás-sajtos sertés sült volt hasábburgonyával. A hasábburgonyát grillben szoktam sütni, mert így egészségesebb is, hiszen nem olajban van és főleg nem kell ott állni fölötte és figyelni, hogy rendesen süljön, illetve nehogy megégjen. Berakom a grillbe a megfelelő hőfokra és az elegendő időre. Általában inkább kicsit alulsütöm, aztán még rásütök, ha kell, így tuti rendbe lesz. Mindenkinek frissen sütöttem. Én olyan 1 körül szoktam kajálni, amikor frissen elkészül az ebéd, Gábor kicsivel 2 után szokott jönni, Emese pedig 3 után. Itt az elkészült ételről 1 kép. Hú, de fini volt. tényleg.

Almás-sajtos sertés sült

Ez volt az én tányérom. Nem sokat ettem, mert bizony a gyerekeknek igen jó étvágyuk van, de ezt nem panaszképp mondom.

Este edzés után feljött Lackó és Gábor, mert a Szotyikám kalitkáját 2016-ban tőlük kaptam. Igazából rágcsáló ketrec volt, de jó nagy. 60x60x40 centi. Még múlt szombaton kiürítettem és kitettem az erkélyre. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy kell nekik, de hát, ők tudják. Elvitték. Adtam még fürtös kölest, mert azt megeszi az ő nimfapapagájuk is és madárhomokot is adtam, mert azt is használ az ő madaruk. Kicsit beszélgettünk, kaptam 1 csekély édességet névnapomra. Gábornak elég vacak lesz a félévi bizonyítványa, szomorú vagyok miatta. Emesének jobb, neki pár négyese lesz. Hát, remélem, hogy Gábornak nem lesz kettese. Csak játszik a telefonján, mondtam is Lackónak, hogy Gáborral nem lehet beszélgetni, mert csak telefonozik.

Csütörtökön hazahozták Szotyikám hamvait. Korábbi kérésemre mutattak 1 kis videót is, ami nem tartalmazott rémes részleteket. Csináltam 1 kis emlékhelyet Bonikámnak és Szotyikámnak:

Bonika mögött ott van a fésűje, amit 2015-ben használtam utoljára. Szotyika mögött a játékai vannak, 1 tükör, imádott mindent, ami tükröződik, a színes műanyag karikák végén 1 csengő van, amit püfölt és a kis műanyag madárbarátja, vele aludt legtöbbször, mellette vagy szemben vele, úgy volt az ülőbot a kalitkában. Fiatalabb korában még etette is. Középen Anubis őrzi a kis lelküket.

Ezen a napon nem mentem sehova, takarítottam a fürdőszobában és mostam.

Folyt. köv.

...

Nem tudok címet adni

2026. jan. 18., vasárnap. 

Nehezen viseltem a napot, nehezen ment a munka, de haladni akartam a dolgaimmal. A kisszobát kitakarítottam.

Hétfőn felhívtam 1 kisállathamvasztót, délután el is jöttek drága Szotyikámért. Mielőtt eljöttek érte, még 1x kicsomagoltam és megsimogattam a kis puha tollait. Egy fiatal cigány csávó vitte el. Butuska, de kedves volt.

Tescotól rendeltem cuccokat, azok is megérkeztek délután

Kedden lementem a Pennybe pár apróságot venni. Főztem 1 csokis pudingot, mert szerdán az volt a desszert ebéd után - tejszínhabbal.

Most többet nem írok.

Folyt. köv.

...

Tovább

2026. jan. 16., péntek, Szotyikám életének utolsó teljes napja.

Ezen a napon erkélyt takarítottam, persze ebben a fagyban csak módjával. Ebédre gombát főztem, amit vagy 3 napig ettem.

Szotyikám még röpködött napközben, de így utólag visszagondolva, estére hirtelen nagyon leromlott az állapota. Például már csak többszöri kísérletre tudott visszarepülni a kalitkába. Este itt ültem az íróasztalnál, a kalitkája mindig itt volt mellettem, ugyanígy a másik lakásban is. Arra lettem figyelmes, hogy küzd azért, hogy fel tudjon menni az ülőbotjára. Látszott, hogy nagyon nehezen sikerül, nem tudott rendesen kapaszkodni a kis lábaival. Nagyon rossz volt nézni. Aztán lement a kalitka aljába és ott is maradt. Nem tettem fel az ülőbotra, mert tudtam, ha felteszem, le fog esni. Éjfél előtt pár perccel lekapcsoltam a villanyt, ő ott gubbasztott a kalitka alján. Nekem azon járt az agyam, hogyan rendezzem át a kalitkát, ha már nem tud az ülőbotra felmenni. Éjfél után vmikor felébredtem, nem tudom hány óra lehetett, mert nem néztem meg az órát, akkor még élt. Aztán visszaaludtam és szintén nem tudom hány órakor arra ébredtem, hogy csendes mozgás jön a kalitka felől, de nem kapcsoltam fel a villanyt, mert arra gondoltam, csak arrébb ment 1 kicsit. Most már tudom, akkor halt meg. Aztán fél 4 után pár perccel felkapcsoltam a villanyt, mert nagy volt a csend. Felkeltem és akkor láttam, hogy a kis szárnyacskáit kicsit kinyújtotta és meghalt a kalitka egyik sarkában. Csendben, szinte észrevétlenül ment el. Nagyon tartottam tőle, hogy vergődni fog és végig kell néznem a haláltusáját, de ő ezt tudta, hogy nem szeretném ezt átélni és csak csendben meghalt. (A fiam még kicsi volt, amikor a papagája hirtelen halálát végig kellett néznem egy hajnalon. A fiam pont elutazott az apjával, így nem volt itthon senki, csak én és a papagáj.) Szotyika pici teste hideg volt és sovány. Bevallom már felkészültem erre, az íróasztal egyik fiókjában volt 1 picike törölköző, 2 nylon zacskó és 1 pár gumikesztyű. Felvettem a gumikesztyűt, mert bár még betegen is gyakran pihent a kezemen, de a kis halott testét nem akartam csupasz kézzel megfogni, valahogy nem. Kicsit megigazítottam óvatosan a szárnyacskáit és finoman becsomagoltam a törölközőbe, gyönyörűek voltak a tollai, ügyeltem a hosszú farktollára is, majd betettem a 2 nylon zacskóba és így a fagyasztóba.

Ezek a dolgok már szombaton történtek. Kb. 3 órát alhattam ezen az éjszakán és nem tudtam visszaaludni. Visszaültem az ágyba és nagyon sírtam.

Aztán eljött a reggel, felkeltem, ágyneműt húztam és utána utoljára kitakarítottam az én kicsim kalitkáját. Sokszor úgy hívtam, hogy Szépségkirályfi, mert annyira szépséges kis madár volt.

Próbáltam magam lefoglalni, elvégeztem a szombati munkákat, mostam is. Nagyon nehéz nap volt, dagadtra, vörösre bőgtem a szemeimet.

Szotyikám 2017-ben, itt kb. másfél éve voltunk együtt, még a másik lakásban készült a kép.

Ez a kép 2024. nyarán készült, így nézelődtünk kifelé az erkély szúnyoghálóján keresztül. Mindig nagy érdeklődéssel figyelte a fecskéket.

Egyedül maradtam, soha többé nem lesz már háziállatkám, nem vállalom be, hiszen életem 69. évében járok.

Folyt. köv.

...

Újabb 2 nap

2026. jan. 14., szerda.

Jöttek az unokák ebédre. A menü húsgombóc volt petrezselymes mártással és krumplipürével. Nem volt jó a petrezselymes mártás és a húsgombócot picit elsóztam. De nem ezzel volt a fő gond, hanem a mártással. Ki is dobtam a receptet, ezt többet nem akarom elkészíteni. Sőt, nem is fogom.

Csütörtökön kimentem Diósgyőrbe, még vettem Szotyikámnak 1 doboz magot. Volt itthon bőven, de másfajta, újabb és nem nagyon ette. Kíváncsi voltam, hogy az újfajtát azért nem eszi, mert nem ízlik neki vagy ki tudja... Szóvel vettem neki 1 olyan doboz magot, amit régebben evett. Ez olcsóbb, a drágább volt az új, azért álltam volna rá arra, mert a madaras azt mondta, hogy jobb minőségű. Vettem neki 2 csomag fürtös kölest is. Ma vitte el Lackó az ő madaruknak...

Voltam még lottózóban is, 100-as boltban és az Ady Művházban megnéztem 1 kiállítást, de nem fotóztam. Nem olyan volt, mint amit szoktam fotózni. Kicsit szedett-vedett. Mindegy... Itt a művházban találkoztam 1 olyan ismerős nővel, akivel vmikor a '70-es évek első felében 1 lakótelepen laktunk, fiatal csajok voltunk akkoriban, tizenévesek. 1-2 évvel idősebb tőlem. Érdekes volt a találkozás.

Utána lementem az Újgyőri főtérre, ott gyógyszertárban voltam és beszélgettem a körzetünk tiszás jelöltjével.

Más nem volt.

Folyt.köv.

...

Két nap

Csak 2 napot írok le, hogy haladjak 1 picit. Viszont már késő van, kicsit kókadt vagyok. Szóval ezért nagyon rövid leszek.

2026. jan. 12., hétfő.

Főztem 1 jó kis levest mindenféle csirkeaprólékból. Szeretem a főtt húst. De csak, ha nagyon puhára van főzve.

Szotyikát is rendbe tettem, mint utóbb kiderült, ez volt az utolsó alkalom, a következőt már nem élte meg.

Délután bementem a lakásszövetkezetbe, ahol finoman értésemre adták, hogy nem kell nekem oda minden hétfőn bemenni. Hát, nem megyek. Jó nekem itthon.

Kedden elkezdtem a januári nagytakarítást a nagyszoba kitakarításával. Egyébként egész nap itthon voltam, mostam is 1 adagot és elvégeztem a szokásos keddi munkákat.

Este feljött Lackó Sparos kuponokért.

Semmi más különös nem volt.

Folyt. köv.

...

Elvitték ma...

... Szotyikám piciny testét. Elhamvasztatom. Pár nap múlva visszahozzák a hamvakat.

2026. január. 05., hétfő. Mostam, ebédre halat sütöttem, laza nap volt. Délután bementem a lakásszövetkezetbe.

Kedden feljött Lackó, meg akarta nézni a szlovéniai képeimet. Hogy ez őszinte érdeklődés volt-e vagy csak, hogy "jó" legyen hozzám, nem tudom. Minden esetre megnézte a képeket. Előtte még reparáltunk kicsit Szotyika kalitkájában. Mindez délelőtt volt.

Délután lementem az Újgyőrire, voltam Sparban és DM-ben, itthon pedig elvégeztem a keddi munkákat.

Szerdán jöttek a gyerekek, tavaly óta most láttam őket újra. Azért elmondtam nekik, hogy jól esett volna, ha feljönnek 1x a téli szünetben... Emese csak vigyorgott, ahogy más, számára - véleményem szerint - kellemetlen szituban szokott, Gáboron nem láttam semmit. Odaadtam nekik a karácsonyi ajándékot és a Szlovéniából hozottakat is. Gábornak volt 1 hógömb - egyebek mellett -, mert szereti a hógömböket, de nem vitte magával edzésre, ezért még külön feljöttek edzés után Gábor és Lackó.

Ebédre nagyon egyszerű étel volt, paprikás krumpli virslivel. Desszertnek 1 krisnás édességet készítettem, halavát. Finom volt. Meggyel készítettem és ahhoz képest, hogy Emese nem igazán szereti a meggyet, többet evett belőle, mint Gábor.

Csütörtökön kijött a gázszerelőm a konvektorhoz, ami jan. 01-jén 4x kialudt és nem is írtam, de tudom, hogy után még 1x előfordult, hogy kialudt, pontosan 03-án, de utána már rendesen működött. Ettől függetlenül fontosnak tartottam, hogy megnézze. Így is volt, állított a gyújtóláng nagyságán és azt mondta, hogy ott vmelyik vékonyka csőben szemét volt. Láttam, hogy fújdogálta.

Pénteken itthon volta, mostam. Semmi más.

Szombaton éjjel nagyon fájt a gyomrom. Olyan fájdalmam volt, hogy elég sokáig nem tudtam aludni. Nem tudom, hogy mi okozhatta. Vagy 2 órán keresztül ébren voltam. Nem számított, hogy milyen testhelyzetben voltam, nem segített semmit. Aztán elmúlt ez a fájdalom, hála a jó égnek.

Elvégeztem a szombati munkákat és ebédre rántottam 2 db csirkeszárnyat.

Vasárnap lementem az Intersparba és mostam. Más nem volt.

Hát, most hirtelen sikerült bepótolnom 1 hetet.

Valahogy eddig nekem nem jó ez az év...

Folyt. köv.

...

Bármilyen fájdalmas...

... Szotyikám halála, mert nagyon fáj és még fog is sokáig és, ha nem is sírok majd, a fájdalom, a hiány akkor is megmarad, de az élet megy tovább.

2026. január 01., csütörtök.

Ahogy korábban írtam, nekem szilveszter nem jelent semmi különöset, újév sem, ezért 31-én este ugyanúgy lefeküdtem, mint máskor. El is aludtam a nagy durrogtatás ellenére és Mesikém telefonhívására sikeresen fel is ébredtem éjfél után 6 perccel😃 Rám csöngetett, aztán letette, ahogy szokta. Nagy nehezen visszahívtam, szemüveg is kellett hozzá. Mikor felvette, nagy álmosan beleszóltam, hogy halló, ő meg meglepődve kérdezte, hogy aludtam már? Mondtam, hogy igen. Egyem a szívét, csak boldog új évet akart kívánni. Ő volt az egyetlen, aki felhívott. Azért jól esett. Nehezen tudtam visszaaludni, mert ébren tartott a durrogó tűzijáték. 

Délben elmentem balatoni Ágihoz, meghívott lencsefőzelék ebédre és volt még utána finom túrós palacsinta. Ebéd után kimentünk sétálni a Tündérkertbe. Jó volt, de mire visszafordultunk, már ment le a Nap, kezdett hűvös lenni.

Ja, azt nem is írtam, hogy azzal kezdődött az év, hogy ezen a napon, 01-jén 4x kapcsolt ki a konvektor. Visszacsiholtam mindig, kivéve éjszakára. Éjjel a légkondival fűtöttem. Aztán reggel újra becsiholtam a konvektort. Működött is 2 napot. Nagyon kicsi volt a gyújtóláng.

Pénteken Vivikém betöltötte 38. életévét. Felhívtam korán reggel, beszélgettünk 1 kicsit. Amúgy laza volt a napom, sokat telefonáltam. 88 éves Ágival és balatoni Ágival is.

Szombaton itthon voltam, semmi különös nem volt, elvégeztem a szombati munkákat és mostam is.

Vasárnap Ágival kimentünk a régiség vásárba. Megvendégeltem 1 ezer forintos croissont-nal, pisztáciással. Nagyon ízlett neki. Ott állt az adventi villamosunk, sorakozni kellett, hogy felmehessünk rá, de legalább lehetett pár képet készíteni. Sajnos, a képek még a telón vannak, én meg aszatli gépen írok most, talán később teszek ki pár képet, mert ismét a mi villamosunk lett Európa legszebb adventi vagy karácsonyi villamosa, immár 9. alkalommal. Ezen a napon mostam és Szotyikámat rendbe tettem.

Szotyikám még megvolt ekkor, azt vettem észre, hogy vmi vér jött a csőréből, ráfröccsent a falra. Sajnos a csőrénél is volt vmi betegség... Nehezebben evett, nehezebben vette a levegőt... nem tudom, mi lehetett. Lehet, hogy vmi daganat volt a szájában? Nem tudom. Maga a csőr rész is beteg volt, az ő jobb oldalán. Sokat dörzsölte. Hogy fájt-e vagy viszketett neki, sosem tudom meg.

Folyt. köv.

...

:-(

Szotyikám az éjjel - 2026. január 17-én, valamikor éjfél után valamivel - átrepült a szivárványon, meghalt, itt hagyott. Nagy az űr utána, nagyon fáj, sokat sírok.

Drága kis szépségkirályfim, nyugodj békében, míg élek, szeretni foglak.

Még mindig tavaly

A szlovéniai utazás miatt, meg némi lustaságból kifolyólag, kissé elmaradtam megint az írással. Eljött az az idő, amikor nem tudok semmi különösről írni.

2025. dec. 29., hétfő.

Nagyon rosszul aludtam éjjel, az okára már nem emlékszem, de sokszor eléggé kivagyok idegileg, atlán ez is közrejátszott. Olyan 5-6 óra közötti  időtartamot aludtam ezen az éjszakán, ami elég kevés volt.

A lakás takarítását mindenképp be akartam fejezni decemberben, ezen a hétfői napon a konyha takarítása történt meg.

Kedden Áginál voltam, aki eljött a Balatonról, szeret itt időt tölteni sztem. Persze elsősorban nem velem, hiszen van itt vér szerinti rokona is, korban kb. olyasmi, mint mi és ők szoktak együtt járni bulizni. Még így vén 70 éves fejjel is. Nekem ehhez már annyira nem fűlik a fogam. Természetesen nem is hívnak és természetesen én nem kéredzkedem.

Szóval ezen a keddi napon felmentem Ágihoz kocsonyát enni. Jó kocsonyát főz, bár tapasztalatom szerint olyan kemény kocsonyát senki nem tud főzni, mint én.

Ha már kint voltam Diósgyőrben, vásároltam a madarasnál és a 100-as boltban. Ágitól meg levillamosoztam a Pennybe.

Itthon mostam és az előszobát takarítottam ki. Mozgalmas nap volt.

Aztán eljött szilveszter napja - szerda -, ami nekem pont olyan nap, mint a többi. Korán bezárkóztam, mert kint folyamatosan ment az undorító durrogtatás. Nem szeretem.

Főztem magamnak 1 jó kis székelykáposztát és a lépcsőházban a bejárati ajtóm előtti részt takarítottam fel.

Ezzel zárul 2025. Mondhatnám BÚÉK Mindenkinek, de már bőven benne vagyunk 2026-ban. Mindegy. Azért BÚÉK Mindenkinek.

Folyt. köv.

...