Ma végre nem kellett főzni semmit. Apa levitte reggel Bonikát, én készítettem neki reggelit és megmostam a sáros mancsait, miután feljöttek. Ééééééééés utána visszafeküdtem és ágyból néztem a tv-t egészen 1/2 12-ig. Döglöttem. Annyira jó volt, vágytam rá.
Délután átmentünk Katihoz, átvittem a kis ajándékomat, 1 karácsonyi abroszt. Úgy láttam, hogy tetszett és nincs neki még ilyen. Én kaptam tőle illatmécseseket és 2 tartót hozzá. Őszintén örültem, szeretem az ilyeneket.
Mire hazajöttünk, itt volt Vivike, eljött kajálni. Megállapította, egyem a szívét, hogy nem rajong a kacsáért. És mást is mondott az új barátjáról, aminek nem örültem. Ezt most nem részletezném, csupán annyit, hogy nem látok nagy jövőt előttük. Ő tudja, a döntés az övé.
Apuról:
állandóan azt magyarázza, hogy
én miért nem járok az Auchanba, meg a Tescoba. Délután Kati is mondta, hogy az azért
nagyon messze van tőlünk, apunak mindegy csak fújja a magáét.
Aztán este kutyasétáltatáskor kiderült, hogy elengedi Bonit annak ellenére, hogy kifejezetten kértem, hogy ne tegye. Ma este is félt Boni, egyenesen vissza akart menni a lépcsőházba.
2 kávés poháron kívül el nem mosott semmit, a szaftot úgy teszi a húsra, hogy a konyhapulttól 1 méterre lévő asztalon lévő tényárra kanalazza ahelyett, hogy odatenné a tányért. A sütő ajtaját nem kinyitja, hanem csak megnyitja és utána leejti úgy, hogy majdnem lemászik az egész gáztűzhely a helyéről, arról nem beszélve, ami éppen fő rajta.
Minden kávé készítéskor eljátszódik a következő: túlmelegíti a vizet 1 közönséges ivópohárban, aztán nem tudja a poharat megfogni. Mivel az csak 1 ivópohár, ezért úgy önthető át a kávé 1 másik pohárba, hogy szanaszét locsolja.
Nem jó neki a vaj, nem jó neki a tej, szinte semmi nincs, amire ne tenne negatív megjegyzést. Őszintén szólva nem akarom hagyni magam. Sokszor beszél velem flegmán és cinikusan. Meg fogom neki mondani, hogy csupán a kora miatt nem engedheti meg magának ezt a hangnemet velem.
Aztán este kutyasétáltatáskor kiderült, hogy elengedi Bonit annak ellenére, hogy kifejezetten kértem, hogy ne tegye. Ma este is félt Boni, egyenesen vissza akart menni a lépcsőházba.
2 kávés poháron kívül el nem mosott semmit, a szaftot úgy teszi a húsra, hogy a konyhapulttól 1 méterre lévő asztalon lévő tényárra kanalazza ahelyett, hogy odatenné a tányért. A sütő ajtaját nem kinyitja, hanem csak megnyitja és utána leejti úgy, hogy majdnem lemászik az egész gáztűzhely a helyéről, arról nem beszélve, ami éppen fő rajta.
Minden kávé készítéskor eljátszódik a következő: túlmelegíti a vizet 1 közönséges ivópohárban, aztán nem tudja a poharat megfogni. Mivel az csak 1 ivópohár, ezért úgy önthető át a kávé 1 másik pohárba, hogy szanaszét locsolja.
Nem jó neki a vaj, nem jó neki a tej, szinte semmi nincs, amire ne tenne negatív megjegyzést. Őszintén szólva nem akarom hagyni magam. Sokszor beszél velem flegmán és cinikusan. Meg fogom neki mondani, hogy csupán a kora miatt nem engedheti meg magának ezt a hangnemet velem.
A nescafés dobozt sosem teszi
vissza a szekrénybe, bezzeg én, ha véletlenül elöl hagynám nála Pesten, tán még a III. világháború is kitörne.
Egyébként jól vagyok.
Holnap megyek Ágihoz karácsonyozni.
Más.
A senki fenyője eltűnt. Másnapra nem volt ott. Remélem, valaki hazavitte és felöltöztette.
Más.
A senki fenyője eltűnt. Másnapra nem volt ott. Remélem, valaki hazavitte és felöltöztette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése