Szülinap

Sőt, szülinapok!

Lackó, kisfiam, ma 37 éves. Könnyek szöknek a szemembe, mikor leírom ezeket a sorokat. Akarva-akaratlanul, ilyenkor eszébe jut 1 anyának a gyermeke születésének a körülményei. De ne félj, nem akarok ezzel terhelni senkit.

Tegnap tartottuk meg a szülinapját, köszöntöttük az új házukban. Nem is írtam arról külön, hogy közben családi házba költöztek. Nekem nagyon tetszik a ház, jó elrendezésű, közel 100 m2 a lakóterület.

De most nem erről akarok írni.

Apa jött még pénteken, mert nyugdíjas találkozó volt, így itt aludt nálam. Szombaton délben eljött értünk Lackó kocsival, bár busszal sem távolság az, amit meg kell tenni hozzájuk, viszont így azért csak kényelmesebb volt, elég sok ajándékot vittem.

Apa megnézte a házat, aztán szalonnát sütöttünk és grillen is sütögettek. Az előkészületeknél segítettem kicsit Katának és megkérdeztem, hogy az anyukáját miért nem hívták!!!

Elmondta, hogy úgy gondolja, hogy az anyja nem való ebbe a társaságba az állandó kötekedésével. Sokat beszélt Kata, nagyon sajnálta, hogy negatív dolgokat kell mondania az anyjáról, de állandóan kötegszik, piszkálódik, elege lett belőle és azt akarja (Kata), hogy érezzük jól magunkat. Én is mondtam pár dolgot, de igyekeztem nem bántani az anyját, viszont be kell, hogy valljam, igen nagy örömmel töltött el, hogy ezek szerint nemcsak én látom azt, hogy Kati nagyinak kiállhatatlan természete van. Nekem sincs jó természetem, tudom és öregszem is, de Kati nagyi rosszabb. Ha-ha-ha. Istenem, de gonosz vagyok, de legszebb öröm a káröröm. Mindemellett megértem, hogy neki fáj ez az az egész. Talán az lett volna a megoldás, ha Kata kompromisszumot köt az anyjával. Ez most jutott eszembe.

2 körül megérkeztek Vivikéék is. Gyereknapi ajándékot adtam nekik, Győzőnek meg 1 jó pezsgőt szülinapjára.

3 körül Laci és Karcsi is megérkeztek, Lacit jól elnavigálta a GPS. Apa hívta, hallottam, hogy feszülten beszéltek egymással. Vártam 1 darabig, de Laci csak nem ért oda, így én is felhívtam. Ideges volt, de mondtam, hogy segíteni szeretnék. Sikerült, annak alapján találtak oda, amit én mondtam.

Győzővel hazajöttünk Bonikáért, elvittük őt is, kicsit kiruccant az öregfiú. Bodzát néhányszor megkergette, persze csak a maga módján. Bodza fiatal és játszani szeretett volna, de Bonikám éppen tegnap volt 15 éves! Ő a másik szülinapos. Aztán a cica is megjelent, az is felkeltette az érdeklődését, szóval más volt neki ez a nap, mint a többi.

Olyan 5 körül jöttünk haza hozzám: apa, Laci, Karcsi én és Bonika. Később Vivikéék is felugrottak, bár eredetileg nem akartak, de 1 levél miatt muszáj volt. Ők mentek si tovább Sajószentpéterre az apjához. Laciék is elmentek 6 után nem sokkal.

Így telt a tegnap.

És legyen itt néhány kép Bonikámról:

Reggel, nem sokkal ébredés után. Még kicsit álmos szülinapos.

 

 

Na, így már jobb vagyok?

 

Ne csináld, szemembe süt a nap.

Ilyen vagyok felülről és hátulról :-)))

Ne menj el Garfield, nem bántlak, csak kicsit megszimatollak.